Szilágyi András (szerk.): Ars Decorativa 14. (Budapest, 1994)
DOBROVITS Mihály: Egy Kába-miniatúrával díszített XVIII. századi török kézirat a Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeumból
A Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum közel-keleti gyűjteményének kiemelkedő darabja ez az 51.114. leltári számot viselő, Hidzsra 1185. évében (i. sz. 1771/ 72) befejezett, kisméretű (15,5 x 10 cm.), 35 beírt levelet tartalmazó, gazdagon illusztrált török kézirat. Kéziratunkban a suis a nashíés a muhaqqaq írástípusai 7 , váltakoznak (2., 3., 4. ábrák). Ez a kis könyvecske az Oszmán Birodalomban egykor nagyjelentőségű szúfi kultúra befolyását tükrözi. Ez az irányzat, amelynek képviselőiként leginkább a dervisrendek ismertek, azt a célt tűzte ki maga elé, hogy követői, különösen mély vallásos érzésük folytán lelki kapcsolatba kerüljenek Istennel. Hitük szerint erre minden ember képes, aki hajlandó a Teremtő és a vele való misztikus találkozás (vuslet) érdekében megtörni a külvilág által befolyásolt személyiség (nefs) varázsát, s annak igényeit kielégítve, de csábításainak nem engedve energiáikat Isten keresésének szentelni. E cél szolgálatában álltak a különféle szúfi irányzatok (taríqat) képviselőinek - Európában gyakran félreértett közös szertartásai, a zikrek. Ezek lényege az, hogy a résztvevők együtt, csoportos extázisban igyekezzenek eljutni az Istennel, az Igazival (haqq) való találkozáshoz. Doktrínáik nem jelentenek alapvető szakítást az Iszlám szunnita irányzatával, egyes elveik mégis közelebb viszik őket a síizmushoz. Ez a lelki vezető (pír) és vezetett (murid), továbbá a Teremtő és a teremtett közötti spirituális kapcsolat elfogadása, valamint c Alinak, a Próféta vejének, az Iszlám negyedik kalifájának és a síiták első imámjának és fiainak, Hasan és Husayn imámoknak kiemelt tisztelete. 8 A három részből álló kézirat egy eszme, a vallási tökéletesedés szolgálatában áll. A díszesen aranyozott nyitólapon és az azt követő három fólión (ff. l v ^ r ) Isten 99 neve található, aranyozott, hatszögú keretekben, melyek vízszintes és függőleges oldalait kis négyzetek kötik össze egymással. A következő három oldal (ff. 4 r-6 r ) a próféta neveié. Ezt a felsorolást hagyományos áldásformula fejezi be: ,,Es Isten áldása legyen urunkon, Muhammeden, és nemzetségén, és kísérőin valamennyin, továbbá az összes (Istentől) küldött prófétán. És Istené a hála, a világok Uráé." Ezt követi a próféta és a szunniták közt kiemelkedő tiszteletnek örvendő négy első kalifa külső megjelenésének leírása, ovális keretekben. A négy kalifa külső megjelenésének leírását tartalmazó keretek és a lapszél között feltűnnek a síita imámok nevei is. A következő levelek (ff. 9 V-17 V ) a Próféta azon követőinek a nevét tartalmazzák arab ábécésorrendben, akik részt vettek a Mekkáért folytatott háború fordulópontját és első komolyabb ütközetét jelentő badri csatában (AH 2. ramadan 17; 19. ill. 21.= 624 március 13; 15. illetve 17.). E csata résztvevőit különleges hely illette meg az Iszlám hagyományon belül. 9 A második 17 folionyi szöveg (ff. 18 v-35 r ) Pederi török költő mindeddig ismeretlen elbeszélő költeményét (mesnevi) tartalmazza a badri csatáról és a névsor csodatévő, bajelhárító hatásáról, melynek publikálása a későbbiekben várható. A kötet középső lapját (f. 18 r ) elfoglaló miniatúra (7. kép), a Kába-szentély ábrázolása tehát pontos szerkesztési elvek szerint, precíz program alapján került a helyére. Célja az, hogy egyesítse a kötet első és második felét, egységes gondolati tartalmat adjon nekik Valódi aranykerete és méretei (10x6 cm.) amelyek az Iszlám könyvművészetében nagyon kedvelt 5:3 arányt tükrözik vissza, megegyeznek a szövegoldalak méreteivel. A miniatúra: megfogalmazásában tájkép Az előtér, a város szélső lapos tetejű házai és a hátteret alkotó hegyek közé került a mek kai nagymecset és a Kába-szentély ábrázolása. A kép lezárásában a kék eget láthatjuk A kompozíció szigorúan szimmetrikus. AÍ előtér és a háttér egyaránt a képmező egy egy negyedrészét foglalja el. A kép középst sávjában látható a nagymecset. A kompozíck leleménye az, hogy a Kába - a Próféta sere gének célja - képe így pontosan a kötet kö zepére, a hitharcosok névsora és az azt dicsői tő költemény közé került, ráadásul úgy, hog> a természetes képi arányok sértetlenek marad tak. A miniátor éppen ezzel a megfogalmazás sal éri el művének kivételes hatását. Össze
