Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

DÁVID Katalin: Adatok a Mária ikonográfiához

nősülésével, amelynek kegytárgya máig a Napbaöltözött Asszony. Jogos a feltételezés, hogy ez ekkor került Csanádról Szegedre. Csak mellékesen jegyzem meg, hogy Csanádon már Gellért idejében Isten Anyja tiszteletére szentelt oltár állott a székesegyházban, és a szent püspök temetkezési helye is Szűz Mária liszteletére épült. Emellett tudjuk, hogy Gellért és utódai is nyomatékkal terjesztették a Mária tiszteletet, sőt, ami a mi szempontunkból különösen érdekes, hogy Gellért személyéhez fűződik éppen a Napbaöltözött Asszony kultuszának bevezetése.

10 Bár a szegedi főoltárkép modern meghatározása máig nem történt meg, de mivel módom volt közelről megvizsgálni, ennek alapján a festményt a 17. sz. végére datálom.

11 Azonban igazat kell adnunk annak a véleménynek, ami szerint ez egy középkori azonos mű helyett készült,

12 a már fentebb említett okokból, a Csanádról áthozott alkotás kópiájának tarthatjuk. Bizonyos jegyeiből arra következtetek, hogy a csanádi Madonna talán nem is festmény, hanem szobor volt, amely ekkorra már igen rossz állapotban lehetett, így szükségesnek tartották újrakészítését. Több adat bizonyítja, hogy elpusztult, már javíthatatlan kegyképeket ilyen módon mentettek át a jövő szá13 mara. Egy korábbi minta megléte mellett bizonyít, hogy képünk minden eleme a Napbaöhözött Asszony ikonográfiájának reneszánsz típusával egyezik. Ennek többek között egyik jellemzője, hogy hiányzik az immaculata conceptio hangsúlyozása, amely a 17-18. sz-tól lesz a Napbaöltözött Asszony meghatározója. Ugyancsak egy előkép meglétére utal az is, hogy összevetve a hazai reneszánsz egyik legismertebb emlékével, a csiksomlyói - szintén ferences templom Madonnájával, azzal azonos motívumokból építkezik. Jegyzetek 1 I Santuari Mariani del Patriarcato di Venezia e delle Diocesi di Adria-Rovigo Chioggia. Padova, 1989. 2 A 43l-es efezusi zsinat elítélte Nestorius tanait, aki szerint a Szent Szú'z nem Theotokos, azaz nem Isten anyja. A templomot, amelyet még Li béri us pápa kezdett építtetni, I. Sixtus, 432. augusztus 6án, az efezusi zsinat emlékére szentelt fel, Isten anyjának tiszteletére. A római misszale ezért írja elő e napra a "salve sancta parens" - Üdvözlégy szent szülő - kezdetű Mária misét. A mise változó részei Máriára, mint Isten anyjára utalnak. 3 Libérius pápát álmában utasította a Szent Szűz, hogy emeljen tiszteletére templomot a városnak azon a pontján, amelyet - bár augusztus volt - másnap hó borít. így épült fel a templom a hét domb egyikén, az Esquilinuson és ebből adódik a Santa Maria ad Nives, azaz a Havas Boldogasszony elnevezés. 4 A bogumilok tagadták Mária Istenanyaságát. 5 A templomra vonatkozó eddig ismert adatokat összefoglalja Bálint, S.: A Szeged-Alsóvárosi templom. Műemlékeink. Budapest, 1966. 6 P. Az Evedói Ignác jezsuita misszionárius kérésére a rend generálisa, Borgiai Szent Ferenc kért és kapott engedélyt V. Pius pápától az ikon lemásolására. 7 Dr. Csepregi, /.: A makói Szent István-plébániatemplomban őrzött Havi Boldogasszony-kép. Makó, 1937. 8 Bálint, S.: i.m. 14.p. 9 Ordinász Konstantin: A libanus havasi alatt illatozó Titkos értelmű Rózsa. Szeged, 1830. - Adataira hivatkozik Jordánszky, E.: Magyar Országban, 's az ahhoz tartozó részekben levő Boldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Posonban, 1836. 100-lOl.p. - Gazdag levéltári anyagot dolgoz fel Dr. Szabó, Gy. P: Ferencrendiek a magyar történelemben. Budapest, 1921. 10 Gellért Nagy Legendájából értesülünk arról, hogy amikor a Szent püspök István király udvarába érkezett, Fehérváron Nagyboldogasszony ünnepén ő tartotta a prédikációt. Választott témája a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonya volt. Scriplores Rerum Ilungaricarum II. Budapest, 1938. 11 A templomban és a kolostorban 1665 és 1690 között megszakításokkal végzett nagyobb helyreállítási munkálatokkor egy képíró fráter is dolgozott itt. Bálint, S.: i.m. 22. p. - Nem elképzelhetetlen,