Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

KOVÁCS Éva: Művesség és tudomány a középkorban. A magyar koronázási palást készítésének egy aspektusa

Beobachtungen bei der Restaurierung der Kasel des heiligen Bernward von Hildesheim, ibid. 185-193. Flury-Lemberg, M.: Textile Conservation and Research, Schriften der Abegg-Stiftung Bern, 1988. 158-189, 196-207, 301-311, 452-453. 10. Braun, J.: i.m. 152 skk; a pannonhalmi apátság első leltárában is infula a miseruha neve. Cf. Bischoff, B.: Mittelalterliche Schatzverzeichnisse, München, 1967. 57-58; 48. sz. 11. 1986-ban Stockholmban, a Nemzeti Múzeumban restaurálás közben láttam a brémai dóm 19. sz. sírjából előkerült ismeretlen püspök hímzett mitráját. Az előoldal közepén, egy mandorlás Krisztus alak tengelyében illesztették és varrták egybe. Cf. Kat. Der Bremer Dom, Hefte des Focke Museums No 49, Bremen, 1979. 79-80; 24. kép; színesen: 86. 12. A metzi Szent Arnolf templomban őrzött és elpusztított miseruha, amit az első magyar királyi pár egy János pápának ajándékozott, habár a róla készült leírás és a forgalomban levő rajz ellentmond egymásnak, valószínűleg applikált arany- és gyöngyhímzett különféle sávokkal volt díszítve, amit utólag varrtak fel a nagymintás kazulára. Dom Mabillon leírása: Párizs, Bibi. Nat. Ms. lat. 11902. p. 125. Rajz ás a némileg pontatlan átírás: Rohault de Fleury, Ch.: La messe, Études archéologiques, VII. kötet. Paris, 1888. 142; DLXXVIII tábla. Cf. K.B. (Hampel J.): Emlékek és leletek, Szent István féle casula, Archaeológiai Értesítő, 1890. 332-333. 13. így például a Szent László király adományozta palástból alakított miseruhán, annak mindkét alakváltozatában (Zágráb, Szent István székesegyház kincstára). Flury-Lemberg, M.: Textile Conservation (mint 9.J.), 176-189, 498; 87. sz. 14. Servius Vergilius kommentárjai, iskoláskönyv. Bartoniek E.: A Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának címjegyzéke, Budapest, 1940. 11 skk. I. Ottó császárra vonatkozatva adta ki: Silagi, G. - Bishoff, B.: MGH. Poétáé, Tomus V. Fasc. III. 629-630. Itt köszönöm meg Wehli Tündének és Bogyay Tamásnak a kedves segítséget, amit egyrészt a kodikológiai vizsgálatban, másrészt a bibliográfia kiegészítésében nyújtottak. 15. Cf. előző j; továbbá. Eickermann, N: Zu den Carmina figurata Uffings von Werden, Beiträge zur Geschichte von Stadt und Stift Essen, 101-1986/87. 2-15. (Szöveg javítása, képek közlése és tartalmi elemzése; jelöltje III. Ottó) Jacobsen, P, Ch.: Lateinische Dichtung in Köln im 10. und 11. Jahrhundert, in: Euw, A.V. - Schreiner, P.: Kaiserin Theophanu, Begegnung des Ostens und Westens um die Wende des erstens Jahrtausends, I. Köln, 1991. 176-178. (Szöveg további finomítása, a figura szimbolikája - II. Ottó császár). 16. Eickermann, N.: i.m. 7 skk. 17. Jacobsen (i.m. 176; 14j.) hivatkozik egy készülő összefoglaló munkára. 18. T. Tóth S. - Szabó A.: Matematikai műveltségünk keretei, Középkor és reneszánsz, Budapest, 1988. 19. Lindgren, U.: Gerbert von Reims und die Lehre des Quadriviums, In: Euw-Schreiner, II. (mint 15.j.) 291-303. A magyar viszonyok taglalása: Mezey L: Deákság és Európa, Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest, 1979. 20. Főleg az Elemek IV. könyvének 6-9. tételéről van szó. Euklidész: Elemek (ford, és jegyz. Mayer Gy., Szabó Á. előszavával), Budapest, 1983. 139142. A szerkesztést cf. infra: Sipos Enikő tollából. 21. Cf. Kovács É.: Iconismus (mint l.j.) 22. Győrffy Gy.: István király emlékezete, Budapest, 1971. 56. 23. Erről újabban: Fried, J.: Otto III. und Boleslaw Chrobry, Das Widmungsbild des Aachener Evangeliars, der "Akt von Gnesen" und das frühe polnische und ungarische Künigstum, Frankfurter Historische Abhandlungen, 30. köL WiesbadenStuttgart, 1989. 24. Szűcs J.: Szent István intelmei: az első magyarországi állameléméleti mű, in: Glatz-Kardos (mint l.j.), 32-53.