Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

KOVÁCS Éva: Művesség és tudomány a középkorban. A magyar koronázási palást készítésének egy aspektusa

is lehetne. István önképe itt kozmikus távlatokban jelenik meg; mintegy a híres aacheni Evangeliárium felajánlási jelenetében (Aachen, Domschatz, 15v.-16r.) Krisztusi dicsben ábrázolt császárképre felelve.

23 Szűcs Jenő elemzése nyomán a magyar történetírás elfogadja a királynak quasi szerzői szerepét az Intelmek esetében.

24 Miért ne gondolhatnánk valami hasonlóra kép, vers és mértan e selyemben és aranyban fogant monumentuma kapcsán is, ami szinte változatlanul konzerválta az ezredforduló feszült, irreálisan nagy távlatú légkörét, azt a szellemiséget, ami végső fokon minkét oldalról, a pápa és a császár részéről éppúgy, mint István elhatározásaiból, életre hívta a keresztény magyar királyságot. Jegyzetek 1. Kovács É.: Iconismus casulae Sancti Stephani Regis, in: Szent István és kora (szerk. Glatz F. Kovács J.), Budapest, 1988. 133-144. Az előzmények: Kovács, E.: Casula sancti Stephani Regis, Acta Históriáé Artium, 5-1958. 181-221. 2. A Krisztusra visszavezetett időszámítás első nyomai a 2. században lelhetők. A naptárszámításban először az évkezdet a húsvét volt, máig is mozgó dátumú ünnep. Ezzel párhuzamosan a 6. századtól Krisztus halála mellett születésétől kezdték számítani az időt, amit Beda Venerabilis (674-735) beépített a történetírásba is (Annus ab incarnatione). Igen jó összefoglalás: Maier, H.: Die christliche Zeitrechnung, HERDER/SPECULUM 4018 k. Freiburg-Basel-Wien, 1991. Az indictio számítás eredete vsz. egyiptomi, s 15 éves ciklusokat (adókör) jelöl. Krisztus születése előtt 3-tól számítják, tehát a számításnál az adott évhez hozzá kell adni 3-at. így például 1031-re: 1031+3=1034; 1034:15=68+14 (1020+14). Nemcsak a polgári év kezdetének, az adókörrel történő jelölésnek is különböző kezdetei voltak: szept. 1., szept. 24. és dec. 25. vagy jan. 1. Az indictiót arra az évre számítják, amire a nagyobb rész esik. Szentpéteri, I.: A kronológia kézikönyve, Tudománytár, Budapest, 1985. 30-35. A krisztusi éra szerinti számítás évkezdő napjai (stilus): jan. 1., márc. 1., márc. 25. stilus paschalis (változó), szept. 1. Nyugaton és ezertől nálunk is a legelterjedtebb a dec. 25.-e (stilus Nativitatis). Grotefend. H.: Taschenbuch der Zeitrechnung des deutschen Mittelalters und Neuzeit, repr. Hannover, 1922.U, Berlin, 1986. 8-12. Cf. Klauser, R. Meyer, O.: Clavis Mediaeva Iis, Wiesbaden, 1962. 18-19, 109-110, 117-124. István koronázását illetően hol 1000-ről, hol 1001-ró'l szól a kutatás. Cf. Bogyai, T.: Stephanus Rex, Bécs, 1976. 22. Győrffy Gy. István király és műve, Budapest, 1977. 148 skk. 3. Lukács Evangéliuma (3,23) szerint Jézus mintegy harminc éves korában kezdett tanítani, Dionysos Exiguus apát szerint (525), aki még a húsvéti évkezdettel számolt, harminc éves korában, azaz 31-ben feszítették meg. Hahn I.: Naptári rendszerek és időszámítás, Budapest, 1983. 103-105. 4. Szinte kiírthatatlan felfogás, hogy a misepalást a veszprémvölgyi apácakolostor apácáinak, pontosabban az alapítvány hölgyeinek lenne a kezemunkája. 5. Kovács E.: A koronázási palást pannonhalmi másolata, Művészettörténeti Értesítő, 5-1956. 2526. 6. Tollrajzra példák: Császári alba alsó betéldíszei (Bécs, Kincstár); palermói udvari műhely, 1181. Kat. Kunsthistorisches Museum, Weltliche und Geistliche Schatzkammer, Salzburg-Wien, 1987. 139-142; 144. sz. (Bauer, R.) Dossale (Assisi, San Francesco kincstára); Szicilia(?), 13. sz. eleje. Schuette, M. - Müller-Christenscn, S.: Das Stickereiwerk, Tübingen, 1963. 77. kép. A vászonra készült, színezett eló'rajzokra a 14-15. században se szeri se száma a példáknak. 7. Schuette, M. - Müller-Christensen, S.: i.m. 17. 8. Braun, J.: Die liturgische Gewandung im Occident und Orient. Freiburg im Breisgau, 1907. 149 skk. 9. Kat. Sacrale Gewänder des Mittelalters, München, 1955. Müller - Christensen, S.: Das Grab des Papstes Clemens II. im Dom zu Bamberg, München, 1960. Kat. Die Bernwardkasel, Eine Ausstellung der Restaurierungwerkstatt Textilmuseum, Krefeld, é.n. Wilckens, L.v. - Herrmann, H.: Katalógustétel: Sog. Wolfgangskasel, in: Hubel, A.: Kat. Der Rcgensburger Domschatz, München-Zürich, 1976. 237-244; 11. sz. Előbbi restaurálása: Die neuen Werkstätten für Textilrestaurierung in Schloß Seehof, Denkmalpflege Informationen, Ausgabe B Nr. 62/14. Dez. 1982. 4; képe 8-10. Flury-Lemberg, M.: Das "Ulrichsgewand" aus dem Kloster St. Urban, in: Flury-Lemberg, M. - Stolleis, K.: Documanta textilia, Festschrift für Sigrid MüllerChristensen, München, 1981, 163-176. Schmed-