Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)
DÉTSHY Mihály: Sárospatak várának "aranyos kárpitjai"
DÉTSHY MIHÁLY SÁROSPATAK VÁRÁNAK HAJDANI "ARANYOS KÁRPITJAI" II. Rákóczi Ferenc 1701. április 18-i elfogatása és birtokainak lefoglalása után, július 28-29-én Sárospatak váráról is összeírás és leltár készült 1 . A magyar nyelvű conscriptióban a részben kiürített, részben alig bútorozott helyiségek sorában megragadja figyelmünket az "ebédlő palota", benne bútorokon kívül "a falon harmincz hat aranyos kárpit". Ez a helyiség a déli szárny 1643 és 1646 között épült emeletén Lorántffy Zsuzsannának - nevével, címerével és 1643 évszámmal díszített mellvédű zárterkélyes hálószobájával volt nyugatról szomszédos 2 . Egy nappal előbb latin nyelvű leltárt vettek fel a különféle várbeli ingóságokról, amelyek nagyrészét 12 ládában őrizték. Ezek ismertetése után következtek "holmik, amik a ládákon kívül vannak". így szerepel egy szoba, "36 darabban álló kék színű, szövött kárpitokkal díszítve". Ez a helyiség felsorolt bútorai alapján is az összcírásbcli "ebédlő palotával" azonos. 3 Az 1643-46. évi átépítést követően az idézett két irat az első és egyetlen ismert teljes összeírás és leltár, amely a várat még 1703. évi égése előtti állapotában mutatja, míg a következő, 1711-14. évi leltárak nagyobb részén kiégve és bútorzat nélkül írják le, így az említett kárpitokról sincs bennük említés. Loránlffy Zsuzsanna 1660-ban Sárospatakon bekövetkezett halálát követően nincs adatunk örököseinek jelentősebb építkezéseiről, újabb berendezéséről. Az ismételt katonai megszállás és kincstári kezelés időszakaiban inkább csak fogyatkozott a bútorzat és felszerelés. így az 1701. évi leltár és összeírás - ha megfogyatkozva is - egészében az 1660 előtti állapotot tükrözi; az említett kárpitok is az 1640-es évek építkezéseinek befejezését követően kerülhettek leírt helyükre. I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna levelezéséből tisztviselőikkel ilyenek beszerzéséről valamelyes tájékoztatást nyerhetünk. Már 1643-ban a vár korábbi részeinek átalakítása után hamarosan megkezdték az elkészült helyiségek berendezését. A fejedelem magyarországi birtokainak prefektusa, jószágkormányzója, Debreczeni Tamás, a munkálatok legfőbb helyszíni irnyítója már 1643. április 13-án írja urának: "ki hozhattiák az képeket, giertia tartókat és az zeőnyegeket, kiket ezekre az Uy hazakra hozatot Nagsagtok". Ezek az "uj házak" azonban feltehetően nem az ebédlő szomszédságában voltak 4 . November 13-án ezekhez szükséges beszerzésekről írja: "Az Ur hazának eöltcözeirc walo Mattheriáért", falainak textil-bevonatához Eperjesre, illetve Krakkóba küldte beszerzőit, akik több ízben különféle színű "kamukát", "kutnikot" és egyéb szöveteket hoztak. Majd így ír: "Az Palotahoz walo aranias kárpitokkalis azzerént cielekezeőnk, azmint Nagsagod keglmesen paranciollia" 5 . Feltehetően Rákóczi ekkor még csak ilyenek felkutatására utasította. Erre azonban csak az 1644-45. évi hadjáratok után került sor, amivel a fejedelem, illetve felesége politikai tárgyalásokra Pozsonyba és Bécsbe kiküldött két bizalmi emberüket bízták meg. Egyikük, Jantsovitt
