Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

MAROS Donka: Jegyajándék 1785-ből

gának 1599-től engedélyezték, hogy a Vartelek tövében lakjon, a település idővel a Vártelekre is felhúzódott.

8 Ebben a várostól vasrácsos kapuval elzárt negyedben volt Joseph Grüner vagy (Grünich?) műhelye, ahol a csehországi bárókisasszony jegyajándékba kapott legyezőjét megfestette. Jegyzetek 1 Csatkai E.\ Pozsonyi képzőművészek és iparművészek 1750 és 1850 között. Művészettörténeti Értesítő 12. évf. 1. sz. 1963 28. p. 2 Budapest, Iparművészeti Múzeum, ltsz. 57.875. Tizenhét darab áttört, faragott, esztergált és festett csontküllőn akvarell festésű papírlap. A küllőket sárgaréz szegecs fogja össze. Restaurálta Karácsonyiné, 1961. Az egyik záróküllő pótlás. Hossza 26,3 cm, szélessége 48,5 cm. Vétel Salamon Auréltól, 1957. Közölve: XVIII. századi legyezők : Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban, 1967. A kiállítást rendezte, a vezető összeállította Sz. Koroknay É. Budapest, 1967 22. sz. és hátlap képe; Maros Sz.: Flabellum és esmouchoire. Múzsák 1978 3. sz. 24. p. kép 3 Wappenalbum der Gräflichen Familien Deutschlands und Oesterreich-Ungarns etc. Hrsg. von Hildebrandt, A. M., Gritzner, M. 1. Band A-D. Leipzig, 1885 [s.p.]; J. Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch. 4. Band 9. Abth. : Meraviglia-Crivelli, R. J.: Der Böhmische Adel. Nürnberg, 1886 27. p., Taf. 22. és 108. p., Taf. 59.; a legyezőn hibás a Browne címerkép, ugyanis az ezüsttel és feketével hasított pajzsban nem fordított színállású, hanem ezüst kétfejű sas látható. A jelmondat szövege: Fortitudine et Prudenlia / Fidem Serwabo (sic!) Genusque = Vitézséggel és bölcsességgel megőrzöm a hitet és nemzetséget. Siebmacher jelmondat nélkül, Gritzner - Hildebrandt rövidebb jelmondattal közli a címert. 4 Siebmacher i.m. 27. p. 5 A család Oroszországban letelepedett ágának utolsó tagja az 1741-ben született Johann Georg a legyező készültekor már 44 esztendős. Az ausztriai ágból Philipp Georg az egyedüli, akinek Ausztriában és Csehországban utódai éltek. Wurzbach, J.: Biographisches Lexikon des Kaiserthum Oesterreich. 2. Theil. Wien, 1857 161-165. p.; Gritzner Hildebrandt i.m.; Siebmacher i.m. 108. p. 6 Das Heer Maria Theresias : Faksimile-Ausgabe der Albertina-IIandschrift "Dessins des Uniformes des Troupes I. I. et R. R. de l'année 1762." Hrsg. und erläutert von Kornauth, F. Wien, 1973 108109. p. 7 Messzire mutató következtetések nélkül is érdemes felfigyelni arra a kompozíciós hasonlóságra - a legyezőlap alsó ívénél vízszintesen vágott képszerkesztés -, ami e tárgy és a múzeum egy másik, II. Lipót császárt és családját ábrázoló legyező között fennáll. Ez utóbbiról: Az európai iparművészet stíluskorszakai : A klasszicizmustól a biedermeierig Kiállítás az Iparművészeti Múzeum gyűjteményéből. Szerk. Péter M. - Szilágyi A. Budapest, 1990 [1991] 1.88. sz. 8 Korabinszky, J. M.: Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786 573. p.; Ortvay T.: Pozsony város utcái és terei : A város története utca- és térnevekben. Pozsony, 1905 576-578. p.; Külön köszönettel tartozom dr. Eva Toranovának, aki azonosította az "eißerne Thür" megnevezést, és aki abban a reményben, hogy további adatokra lel, átnézte Kemény Lajos pozsonyi művészekről és iparművészekről összeállított kéziratát.