Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

PÁSZTOR Emese: A Jancsika - egy 17. századi török lótakaró típus

nyozott lemezzel, rózsa alakban díszítve, 3 darabból;" Közli: Jakab Századok 1883 789.p. 23 Beke-Barabás 1888 760., 795., 798, 803., 811., 819. és 878-9.p., Szilágyi 1883 860., 863., 869. és 883.

p. A jacsikokhoz járó kellékek közül a pajzson kívül, íj- és nyíl tegezről, valamint két kócsagtollról is van adatunk. Thaly Mon.IIung., Hist. XXIV. 1873 208.p. 24 Ezzel a szabásvonallal létrejövő tagolással magyarázható a leírásokban előforduló öt szárnyas jelölés. 1725: "Eött darabbul álló..., Török Jancsikákhoz való le függő Szárnyak." Közli: Katona 1980 144.p. - Almárium Sub Nris 77 et 78. Nro 1., továbbá lsd. 18. jegyzet 25 Iparművészeti Múzeum, ltsz. 14928. Bélése: vörös pamutvászon, bagazia (törökül bogasi). Alsó szegélye: vörös és nyers színű selycmrojt, mögötte sárgás (egykor narancsszín) selyemszövetcsík. Szalagjai: vörös selyemből táblácskás szövéssel készültek. Mérete: előlap: 52 x 62 cm, két oldallap: 125x77 cm. 26 Remekművek a cári kincstárból. Parádé és vadászat a XVII. századi Oroszországban. A Moszkvai Kreml Állami Múzeumainak kiállítása az Iparművészeti Múzeumban, 1989: IM, 1989. A kiállítást rendezték: Martinova, T.V - Tyhimirova, E.V. - Békési E., a katalógust írták: Martinova, T.V. - Tyihimirova, E.V. Bp., 1989. Nr. 38. és kép (Kat.Nr.TK. - 2623) 27 Gosudarstvennaja Oruzhejjnaja Palata Moskovskogo Kremlja. Sbornik Nauchnykh Trudov po Materialam Gosudarstvennojj Oruzhejjnojj Palaly. Moskva, 1954. 283.p. 28 Iparművészeti Múzeum, ltsz. 54.1420.1-3. Restaurált, 1989. Bélése, alátöltése, valamint az oldallapok középső, keskeny összekötő része új (egykori bélése: sárga selyematlaszból, az oldallapok keskeny szakasza: sárga selyemfonallal tűzött vörös bőrből készült). Alsó szegélye: kék-vörös-arany színű, táblácskás szövésű szalaghoz csomózott rojtsor. Szalagjai: lila selyemfonalból, táblácskás szövéssel készültek. Mérete: előlap: 66 x 65,5 cm, oldallapok: 76 x 139 cm. 29 Inventarium 1693 68-69. p., A fraknói kincstár inventáriuma 1696. Ol. Esterházy cs.hg.ág., lvt.Rep.8. FascC. No.37+NB/l./39.cs./ 65.p. - Armarium sub Nro 75 et 76. Nr 1-9. (Détshy Mihály olvasata), Katona 1980 144. p. A gyűjteményünkben lévő darabon kívül a többi Esterházy-féle Jancsika a fraknói (Forchtenstein, Ausztria) vár kiállításán látható. 30 Petrasch, E. - Sänger, R. - Zimmermann, E. - Majer, H.G.: Die Karlsruher Türkenbeute. Die "Türckische Kammer" des markgrafen Ludwig Wilhelm von Baden-Baden. Die "Türckischen Curiositaeten" der Markgrafen von Baden-Durlach. München, 1991. 103-104.p. Nr.32. és 104-107. p. Nr. 33. és kép. (továbbiakban: Türkenbeute 1991) 31. Szendrei 1896 588-589. p. Nr. 3291 és 591.p. kép 32 Múzeum Narodowe. Képét közli, Zygulsky jun., Zdzislaw: Sztuka Turecka. Warszawa 1988. 160.p. és 214. kép 33 Türkenbeute 1991 106-107.p. Nr.34. és kép 34 Türkenbeute 1991 101-102.p. Nr.31. és képek 35 Drevnosti Rossijjskago Gosudartstva Izdannyja po Visochajjshemu Povel'niju. Moskva, 1853 III., Nr. 140. és 139. 36 Szendrei 1896 747-748.

p. Nr. 4799 és kép 37 Vó. Zygulsky jun.: im. 160.p. és 213. kép 38 Hídvégi id. Nemes János naplójában írja IV. Mehmed szultán nagy ünnepélyességgel történő edirnei bevonulásáról (1667): "Ezek után hét pajzsos vezeték lovai paizsoson, fancsikoson[!], tigris és párvuezbőrösök, egyszőrüek mind hetek." Közli: Tóth Ernő. Történelmi Tár 1902 397.p. Ez a magyarázata az Esterházy-kincstárban is előforduló 5, 9 ill. 22 darab hasonló takarónak. A vezetékeken kívül a szultáni kíséret lovain is találkozunk nagy számban felvonultatott jancsikkai Komáromi János feljegyzései közt, mely II. Musztafa szultán (16951703) konstantinápolyi bevonulásáról (1698 szeptembere) tudósít: "Az udvari népe mind boncsokos sjanyikosf!] lovakon voltának, több volt háromszáz jancsikos lónál alattok," Késmárki Thököly Imre secretariusának Komáromi Jánosnak törökországi diariumja és experientiája. Közli: Nagy Iván: Bp. 1887.56.p. 39 Topkapí, Sarayí, Album II. 2134. fol. 1. Közli, Stchoukine, I.: La Peinture Turque d'après le Manuscrits Illustrés. II. de Murád IV. a Mustafa III. 1623-1773. Párizs, 1971 XII. tábla 40 Kó'szeghy Pál: Bercsényi Házassága. Történeti ének 1695-ből. Közli, Thaly, Kálmán Történelmi Tár 1894 270.p.4. rész, 136. versszak 41 Gürsu, Nevbcr: The Art of Turkish Weaving. Designs Trough the Ages. Istambul 1988. 63. p. Nr. 28. 42. Iparművészeti Múzeum, ltsz. 52.2779. Ezüsttel átszőtt selyemszövettel, ún. serasene\ borított felületét aranyskófium hímzéssel keretezett, aranyozott ezüstlemezből préselt, rubinokkal ós ncfritlapokkal díszített, levél és rozetta formájú rátétek borítják. Körben széles, arany- cs ezüstfonalas rojtsor szegélyezi, mögötte sárga és zöld selyemszövet csíkkal. Bélése hiányzik. Mérete: 11.216 cm Sz. 153 cm 43 Pl. Inventarium 1696 67.p. Nr. 16., 1724: Katona 1980 144.p. Almárium Sub Nris 77 et 78 Nr. 20.