Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

PÁSZTOR Emese: A Jancsika - egy 17. századi török lótakaró típus

1. Török lótakaró, 17. sz., Iparművészeti Múzeum, Budapest Ltsz. 1492 gumenta equilia, vulgo jancsiko nominata..."

13

, valamint Kemény János kincstárában őrzött (17. sz. m. fele): "Egy merőn szkofiummal varrott czafrag, kit Jancziknak is hínak."

14 és a fraknói Esterházy kincstár 1693-as inventáriumában olvasható "Aparamenta Equorum vulgo Janczika meraky Coloris deaurato Argento ornata"

15 adatok amellett szólnak, hogy a Jancsika a lovat díszítő takarók egy fajtája. Bár a többi, általunk idézett, jancsikáxóX szóló forrásból nem derül ki, mire vonatkozik a kifejezés, az adatokat összevetve, meglehetősen pontos kép rajzolódik ki e rejtélyesnek tűnő tárgytípusról. Eredetüket ritkán jelölik, ahol igen, ott töröknek nevezik. Anyaguk és kivitelezésük szempontjából, az egykorú szóhasználattal, a következőképp csoportosíthatók: 1. Közönséges jancsikok: sima bársonnyal, atlasszal, ill. jobb minőségű gyapjúszövettel borított, egyszerűbb, s egyben olcsóbb takarók.

16 2. Hímzett jancsikok: felületük részben vagy egészben arany- és ezüst skófiummal hímzett.

17 3. Boglárokkal rakott jancsikok: bársonnyal borított felületüket aranyozott ezüst- és ezüstlemezből préselt rátétek díszítik.

18 A leggyakrabban említett típus. 4. Köves jancsikok: a bogláros jancsikok drágakövekkel - türkizekkel, smaragdokkal, rubinokkal gyöngyökkel és nefritlapokkal - ékített, különlegesen drága változatai.

19 5. Kuracel

20 jancsikok: a fentiektől némiképp eltérő csoportja a jancsikoknak, bőrrel, vagy sima bársonnyal bevont felületük páncéllemezekkel vagy rézveretes sodronnyal borított.

21 Mind az öt csoport jellegzetessége, hogy ritkán készülnek egy darabból, rendszerint három részből álló, ill. két- vagy ötszárnyú Jancsika megjelöléssel találkozunk.

22 Az egyes darabok lóra erősítésének módjáról, valamint készítésének menetéről I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (16301648) portai követeivel folytatott levelezésének, a fejedelem által 1645 és 1646 között, Konstantinápolyban csináltatott Jancsiim