Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

HORVÁTH Hilda: Vázlat egy műgyűjtemény sorsáról

6. Bajmóci vár - emeletes kályha, magyar, XVII. sz. pi ereklyetárak mellett a főúri magánkincstárak - a családi gyűjtés eredményei - adták évszázadokon keresztül a hazai műgyűjtés két pólusát. A magyar történelemben hosszú időn át szerepet játszó, Habsburglojalitásáról ismert előkelő főúri család mindvégig jelentős műkincsek tulajdonosa volt,

5 s számos korabeli, XVIII. századi híradás is beszámol az egykori Pálffy-kastélyok gazdagságáról.

6 Az elsősorban vagyoni felhalmozást jelentő családi műgyűjtést Pálffy János grófnál finom esztetizálás és markáns elképzelések váltották fel. Gyűjteménye részben az elődök hagyatékából, részben saját vásárlásaiból származott, amit megkönnyített, hogy hosszabb időt töltött külföldön: az 1871-cs kommün alatt a francia királyokhoz és Napóleonhoz fűződő emlékek ára jelentősen csökkent, így akkor pl. számos Napóleon-relikviát vásárolt. Kollekciója mint legtöbb e korban - vegyes volt, képeket és iparművészeti tárgyakat egyaránt gyűjtött, s a műalkotások egyben berendezési tárgyak is voltak. Érdekes kronológiai összefüggést - bár nem mereven megszabott időrendet - fedezhetünk fel a különböző helyeken elhelyezett alkotások között: — azaz hogy a várkastélyokat, kastélyokat, palotákat más-más stíluskorszaknak szentelve rendezte be. Nevezetesen Bajmócon és Bazinban későközépkori emlékek voltak és elsősorban XVI-XVII. századi műtárgyak. Bajmócot, az ősi várat, Pálffy gróf elképzelései szerint alakította át francia gótikus ízlésű lovagvárrá Huber József építész. Pozsonyban elsősorban XIV. és XV. Lajos korabeli műkincsek, míg Bécsben empire műtárgyak töltötték meg a termeket. Királyfa Mária Terézia korának adózott. így minden interieurnek sajátos hangulata volt.

7 Pálffy gróf 1907. november 14-én kelt és a pozsonyi királyi járásbíróságnál 1908. június 3-án kihirdetett végrendelete X. pontja értelmében pozsonyi, budapesti, bécsi palo-