Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)
RÚZSA György: 17. századi magyar könyv egy fejezete a Vlagyimiri Istenanya Ikonról
ne mondgyam bolondsága. Hogy a' történt csudára lépjek, kilencz száz kilcnczven három esztendőben, a' Tatárok Muszka Országban bé-ütöttek, Wolodomeriai Boldog Aszszony képéhez folyamodtak a' Kozákok, melly az előtt-is sok csudákkal tündöklött, azonban követek jőnek a' Muszkák Fejedelmeiül, hogy a' szent Szűz képét Moscvába vinnék, a' hol az egész Nemesség nagy tisztelettel illetné; a' mint a Fejedelem kívánta, ugy lett, ki a' Váras népével a' szent Szűz képét Processióval a' Varasban bé-vitette, és az egész Váras nagy aétatossággal fogadta, és tisztelte, a' melly szép aétatosság a' szent Szűz előtt olly foganatos lett, hogy a' Tatárok dühös indulattyát mcg-gátolta, és a' szent Szűz segétség hozó nagy malasztya viszsza czáfolta: kiért áldassék a' szent Szüz." A "Volodomeriana" elnevezés Vlagyimir városára utal, vagyis az arról elnevezett ikonra. Ezt az ikont a XVII. században már régóta Moszkvában őrizték, hiszen, miként említettük, a Troice-Szergijeva kolostor egyik könyve szerint már 1480 óta ott található volt. Esterházy Pál nyilván a Vlagyimir Istenanya ikonról ír, hiszen legendáját is alaposan ismeri. Állításai pontosan egybeesnek az ikon történetével, megemlíti Vlagyimirból Moszkvába hozatalát, tehát azt az évet, amikor 1395-ben Vaszilij Dmitrijevics, "a Muszkák fejedelme" Moszkvába hozatta s az ikon megvédte a várost a "tatárok dühös indulattyától". Az 1395. év helyett a 993-as esztendő nyilván tévedés, s valamilyen legendás évszámot vagy különös hagyományt idézhetett föl. Esterházy Pál forrásai között kétség kívül központi és alapvető szerepet játszottak Wilhelm Gumppenberg munkái (vagy munkája), így például az 1657-ben megjelent Atlas Marianus... című műve, amelyben 1200 Mária-kegyképet publikált vagy ennek egyik későbbi kiadása, az 1672. évi. 3. A Vlagyimiri Istenanya ikon. Részlel. XIII. sz. első fele (?) Hársfa, tojástempera. 100x70 cm. Tretyakov Képtár. Moszkva Nemcsak adatokat, hanem bizonyos szemléletet is átvett a szerző Gumppenberg művéből. Gumppenberg ugyancsak leírja az ikon Moszkvába vitelét és a tatárok "Themirassack" 8 vagyis Tamerlan vezetésével történt nagy támadását, és hasonlóképpen vélekedik a moszkvaiak egyszerűségéről, akik szobrokat nem készítenek csak ikonokat festenek. "Non facics tibi sculptile" olvashatjuk itt is. 9 Esterházy Pálnak más forrása is lehetett, hiszen már a XVII. század elejétől kiadásra kerültek olyan művek, amelyek a Mária-kegyképekkel foglalkoztak. A Mária kegyképen szobrokat és festett táblaképeket egyaránt értettek, s ezek leírá-