Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 13. (Budapest, 1993)

DÁVID Katalin: Adatok a Mária ikonográfiához

akkor megerősödő bogumii'-huszita eretnekség elleni harc kegyelmi háttérét kívánták vele biztosítani, amely Mária személyét érintően hasonló teológiai problémákat vetett fel, mint az Efezusban elítélt eretnekség.

4 Itthon a titulus legjelentősebb emléke a szegedi alsóvárosi ferences templom, amely egyik bizonyítéka annak, hogy a Havas Boldogasszony patrocinium valóban a bogumil-huszita eretnekek elleni harc lelki eszköze volt. A templom a 15. sz. derekáig Szent Péter tiszteletére volt szentelve. Ekkor érkeznek ide a ferencesek, a bogumilhuszita mozgalmak elleni harc irányítói, akik jogot kaptak a pápától kolostor és templom alapításához. Ezt Ccsarini pápai legátus jelenlétében fel is építették. Résztvevője volt az aktusnak az a Marehiai Jakab, aki mint az említett eretnek mozgalmak ellen fellépő inkvizitor tartózkodott hazánkban. A kolostor az 1450-es évek végén már állt, míg a templom teljes befejezése 1503-ban történt meg. Felszentelésekor nem őrizték meg az eredeti Szent Péter patrociniumot, hanem Havas Boldogasszonyt adták titulusul.

5 Tették ezt annak ellenére, hogy a titulus megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges és ez teljesen elpusztult templomok újjáépítésénél sem volt általános szokás. Ebben az időben még fennállt a tilalom a római templom ikonjának másolására. Erre először 1570-ben adtak engedélyt.

6 Az ekkor készült első példányról később több kópiát készítettek, ezek egyike feltehetően az a 18-sz-i másolat, amely ma a makói Szent István templomban látható.

7 A szegedi templom főoltárán, legkorábbi adataink szerint máig a Napbaöltözött Asszony képét őrzik. A kérdés szükségképpen felmerül, hogyan kerülhetett egy Havas Boldogasszony templom főoltárára ez a Mária ábrázolás? 1. Madonna Salus Populi Romani. S. Maria Maggiore bazilika. Rónia A problémát megközelítendő egyik legfontosabb adatunk, hogy a templom csak az 1540-es évek közepétől búcsújáróhely} Ez azt jelenti, hogy ettől az időtől őriz olyan Mária képet, amely különleges jelentőséggel bír. Mármost több adatból tudjuk, hogy a szomszédos püspöki székhelyről, Csanádról a káptalanok és a Gellért sírját őrző templom szerzetesei, akik ebben az időben már ferencesek voltak, Csanád török támadását, 1550-et megelőzően, ekkor jöttek át Szegedre. A környék egyetlen biztos helye az itteni ferences rendház volt, hiszen török rendeletre csak ez működhetett, tehát a menekülők idehozták a püspöki székhely szakrális értékeit. A templom múzeuma máig őriz csanádi eredetre utaló tárgyakat. Rendi történészek, a rendi levéltár alapján, tényként veszik a kincsek Szegedre menekítését.

9 Mint említettem, ez az idő összeesik az alsóvárosi templom búcsújáróhellyé mi-