Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

FAJCSÁK Györgyi: Kínai sztúpa díszítése az i. sz. 7. századból

8. Régi fénykép a Xiuding kolostor pagodájárui (1930-as évek). (Anyang Xiuding-si ta id. mű, Illusztrációk 4. o. 3. kép) A Xiuding kolostor pagodájának alapvető szerkezete - a négyzet alaprajzú épület és a harang alakú tetőzet - indiai eredetű. Ugyanakkor mind az épület szerkezete, mind a falak díszítése tükrözi egyrészt a közép-ázsiai, másrészt a kínai buddhista művészet nemes hagyományait. A négyszögletes sztúpaoszlop építménye már az Északi Wei-kor barlangtemplomaiban megjeleld. A kínai barlangtemplomok egyes barlangjaiban a központi tengelyen elhelyezkedő sztúpaoszlop az indiai sztúpákat körbefogó csaitja (gyülekezőcsarnok) elgondolás kínai megvalósítása volt. A négyzetes sztúpaalaprajz ugyanakkor kapcsolatba hozható a közép-ázsiai szlűpaformákkal is, különösen a Khotanban található, i. sz. 5-6. századra datált épületekkel.

16 Az indiai buddhizmus lcgkaraktcrisztikusabb építményeinek a sztúpákat tekintjük. Ezeket az építményeket szigorúan követve, építették a kínai kolostorok pagodáit is egészen a Hat Dinasztia korának alkonyáig, az i. sz. 6. század végéig. Az indiai sztúpaforma legpontosabb kínai másolatának a Shentong kolostor (Santung tartomány) kis Négyajtós Pagodájának (Si men ta) egyszintes épületét tarthatjuk, melyet i. sz. 544-re datálnak. Jól érvényesül a négyzet alaprajz egyszerű formája, valamint a piedesztálra támaszkodó egyszintes épület és följebb a réteges párkányzatból kiemelkedő kupola. Később, a Tang-korban emelt, máig fennmaradt pagodáknál is láthatjuk az indiai alaptípust követő négyzetes alaprajzot és a kőből eme í épületet. L. Sickman a Tang-kori kőből épített pagodák főbb jellemzőit összegezve, már az előbbieket kiegészítve beszél a sinizálódó pagodaépílkezés sajátosságairól is: "A kocka fonnát tekinthetjük alapvető típusnak a pagodák esetében, egyszerű gyámkaros párkányzattal és meredek, piramis formájú tetőszerkezettel, amelyet valamilyen csúcsdíszítménynyel zártak le." 17 Három híres pagoda rokonítható a Xiuding kolostor pagodájával. Az egyik Lajsujhszienbcn található (Hopej tartomány) és az i. sz. 712-rc datálható. A második a Fang-hegyen áll (Hopcj tartomány), a harmadik a Szung-hcgyre épült (Honan tartomány) i. sz. 791-ben. Ezek az egyszintes, kőből emelt pagodák alig-alig térnek el a korábbra datált Négyajtós Pagoda (Si men ta) építészeti megoldásaitól, ugyanakkor világosan hordozzák a Tang stílus főbb jellegzetességeit: a védőistenségpár ábrázolását a kapu két oldalán, az ajtókat fölül átfogó, ívelt csúcsban végződő keretet, valamint a tetők jellegzetes burkolólapjait. A Tang-kor folyamán a faépítkezés elterjedése jelentős hatást gyakorolt a pagodák díszítésére. Az egyszintes - szerkezeti elemeiben vagy díszítésében már gyakran