Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)
FAJCSÁK Györgyi: Kínai sztúpa díszítése az i. sz. 7. századból
iL f'^W&v ft* 2 ffl Î di 5\ , . \ ai \ ° itt f í ft 4 V © i% F/l 6. IIopcj ós Honan tartomány határának tórkópc. 1. Xiuding kolostor (Xiuding Monastery) 2. Csingliang-hcgy (Mt. Qingliang) 3. Dóli Hsziangtangsan barlanglemplomai (South Xiangtangshan cavc-lcmplcs) 4. Északi Hsziangtangsan barlangtemplomai (North Xiangtangshan cave-tcmplcs) 5. Yünmcn kolostor (Yunmcn Monastery) 6. Lingquan kolostor (Lingquan Monastery) 7. Anjang (Anyang) (Anyang Xiuding-si ta id. mű, 2. o.) pagodák egyedülálló lehetőséget kínálnak mind a kolostorok eredeti építészeti megoldásainak kutatásához, mind pedig az épületek díszítéséhez, használt mintakincs és az alkalmazott változatos technikák tanulmányozásához. A Xiuding kolostor pagodája Honan tartományban, Anjanglól nyugatra, a Csingliang-hcgy lábánál helyezkedik el, nem messze Hopej tartomány határától. Ez a térség a buddhizmus kínai történetének kezdetétől fogva jelentős szerepet töltött be: Észak-Kína zarándokközpontja lett, híres barlangtemplomok, kolostorok és szentélyek épültek itt. A Xiuding kolostortól alig 30 km-re északra találjuk a Déli és az Északi Hsziangtangsan barlangtcmplomait, míg a Yunmcn kolostor, a Wan fog ou kolostor, a Lingquan kolostor néhány további kolostorral együtt a Xiuding kolostor déli szomszédságában épült fel. (6.kép) A Xiuding kolostort egy Zhang Meng nevű szerzetes alapította az i. sz. 5. század végén. 12 A kolostort akkor Tianchcng kolostor néven említik. Nevét az Északi Qidinasztia idején (i. sz. 550-577) változtatták Xiuding kolostorra, és ahogy később följegyezték, virágzása az ezt követő Sui- és Tang-dinaszliák karára (i. sz. 6. század vége-10. század eleje) esik. A "Híres szerzetesek életrajza" a buddhizmus virágzó központjaként említi a kolostort. 13 Tang Daizong császár uralkodásának éveiben (i. sz. 624-649) jelentős mértékben felújították a kolostor-együttest, és új épületeket is emellek - köztük az egyszintes, négyzet alaprajzú pagodát. A kolostor Tang-kori gazdagságát és virágzását bizonyítja a ma is álló, nemrégiben helyreállított pagoda, ahol a Honan Tartományi Múzeum vezetésével zajló ásatások egyben rávilágítottak a kolostor-együttes korábbi történetérc is. 14 A kolostor egészének Tang-korból ránk maradt alaprajza világosan mutatja a főbb épületek és csarnokok elhelyezkedését. (7.kép) A klasszikus kínai kolostorépítkezésre jellemző, tengelyre fűzött elrendezést követi a délre néző kapuzat, valamint az egész kolostoregyüttes elhelyezése. A Négy Mennyei Királynak (a négy világtájőrnek) szentelt első csarnok után a tengelyen észak felé következett a négyzet alaprajzú pagoda, mely egyben a kolostorcgyüttcs középpontjában is állt. A pagodát a Négy Mennyei Király Csarnoka és a Fő Buddha Csarnok között helyezték el. A Két Buddha Csarnoka zárta le az épületek sorát az északi oldalon.
