Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

SZILÁGYI András: Az Esterházy-gyűjtemény 15. századi ötvösművei és a Mátyás-tradíció

2. Nürnbergi hitlesítőjegy a "Mátyás serleg" percmén nyilvánvalóan tévedésen alapult, minthogy a rá vonatkozó, 1465-ös dátumot légből kapott, fiktív évszámnak kell minősítenünk. Az eddigiek rövid összefoglalásaként megállapíthatjuk a következőket. Ugyanarra a műtárgyra vonatkozóan rendckczésünkrc áll két rövid leírás, s ezek egyike - amely 1693-ban keletkezett - a mű korábbi, vélhetően eredeti állapotáról tudósít. Ez a latin nyelvű inventárium-részlet, mint láthattuk, egy évszámot is közöl, s ez az 148l-es dátum minden bizonnyal a mű készítésének idejét jelöli - azzal legalábbis összhangban áll. Ez a körülmény, továbbá az eredeti tulajdonos személye - erről a két forrás egybehangzóan nyilatkozik - megengedi, hogy a serleget kapcsolatba hozzuk Mátyás dip lomáciájának egy ismert, jelentős eseményével. 1480 novemberében a nürnbergi német birodalmi gyűlés három tapasztalt diplomatát bíz meg azzal, hogy a magyar uralkodóval tárgyalásokat folytasson. E döntés hátterében III. Frigyes császár és Mátyás régóta meglévő, olykor hevesen kirobbanó ellentéte húzódik meg. Kettőjük rivalizálása az 1470-es évek végén fenvegetően kiújul. 3. Zománcozott magyar címer az 1700 körüli évekből, körirattal, pajzsának közepébe foglalva Corvin Mátyás családi címere. Részlet a "Mátyás serleg" fedeléről. Ennek okát és közvcücn előzményét az 1477. évi gmundeni szerződés egy vitatott pontja jelenti. Ennek értelmében Mátyást százezer aranyforint hadisarc illeti, amelynek megfizetésére azonban Frigyes semmiféle hajlandóságot nem mutat. Ezt látva a magyar király támadást indít: seregei 1480 márciusában elfoglalják a stájerországi Rakersburg várát. E lépésre Mátyást, az említett ok mellett, egy további, baljós körülmény is készteti: 1479 augusztusában portyázó török csapatok behatolnak Vas és Zala megyébe. Ennek nyomán, az e térségben várható újabb török előnyomulás következtében a közeli stájerországi erődítmény stratégiai jelentősége alaposan felértékelődik. Ezt azonban Frigyes nem veszi tekintetbe, a rá való hivatkozásról pedig az a véleménye, hogy az nem egyéb, mint riválisának egy újabb szemfényvesztő, álságos manővere. A birodalmi gyűléshez fordul tehát, s megtorló intézkedéseket követel, a birodalmi rendektől pedig csapatokat kér a "pártütő" magyar királlyal szemben. Ekkor Mátyás diplomáciája is működésbe lép. 1480.