Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

LOVAY Zsuzsanna: Jelzett XVIII. századi dél-német brokát-és bronzfirnisz-papírok az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében

és átvette a műhelyt. 1709. január 9-én ő is privilégiumot nyert színes "fémpapírok"­kal való kereskedésre. Mintalapjaiból kide­rül, hogy az 1730 körül ismert színes papí­rok majdnem minden fajtáját forgalmazta ­egyszínűeket, márványozottakat, csirizese­ket, arany- és ezüstpapírokat, kartonnyomá­súakat. Szállítói, bedolgozói, bénnunkásai augsburgi színcspapír-készítő mesterek vol­tak. 1719-ben a privilégium birtoklása ügyében perbe keveredett Stephan HART­MANN-nal, aki megvásárolta Neuhofer műhelyét, de azt textilnyomóvá alakította át. A császári bizottság ekkor már négy to­vábbi készítőnek is engedélyezte az aranyo­zott papírok nyomását, és a konkurencia meglehetősen éles harcokat idézett elő. Az aranyozott színes papírok a barokk kor szülöttei, így díszítőmotívumaikban a növényi dekorok - a török szegfű, tulipán, gránátalma, az európai margaréta, százszor­szép, rózsa, szőlőfürtök és körték, akantusz­levelek és indák - kaptak döntő szerepet Emellett figurális díszek - vadász-, gáláns­és chinoiserie-jelcnetek, puttók - is megje­lentek, majd a rokokó karakterisztikus ele­mei - rocailléok, kartusok, aszimmetrikus keretdíszek, burjánzó arabeszkek és szalag­csokrok. Az előképeket a keleti nyomott textilekről, hímzésekről, porcelánról és egyéb kézműves tárgyakról merítették. 6. Brokát papír, 1720 körül

Next

/
Oldalképek
Tartalom