Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 12. (Budapest, 1992)

BIRÓNÉ SELY Katalin: Érmés tálka a fraknói Esterházy-kincstárból

BIRÓNÉ SEY KATALIN ÉRMÉS TÁLKA A FRAKNÓI ESTERHÁZY-KINCSTÁRBÓL A tál az Esterházy-kincstár egyéb tárgyaival együtt letétként került 1923-ban az Iparművészeti Múzeumba (1-3. kép). A második világháború végén Esterházy herceg visszakérte az egész anyagot és budavári palotájában helyezte el. A palota Budapest ostroma alatt súlyosan megsérült és romjai alatt évekig pusztult a kincstár egész anyaga, közöttük az érmes tálka is. A kincstár tárgyainak feldolgozása, illetve lcirása Esterházy Miklös halála után kezdődött (1645). Ekkor készült az első hagyatéki leltár. További leltárak készültek Esterházy Mihály elhunyta után, az 1721-1725 években, majd 1923-ban, amikor Esterházy Pál a letéti szerződésst megkötötte az Iparművészeti Múzeummal.

1 Ezt a tálat már az 1725. évi leltár is említi: "Egy tiszta aranybul való, egynihány pogány arany pénzel környös körül verett csésze, a közepén vagyon Xtus Urunknak féligh való abrázattya".

2 Bármilyen szűkszavú is cz a leírás, a tál azonosítható. Pontos leírása a következő: a tál aranyozott ezüstből készült, átmérője 15,9 cm, magassága 3,3 cm, súlya 419 gr, őrzési helye: a budapesti ípamnívészeti Múzeum, Itsz.: E. 63.9.1. A tál közepén, fenekébe egy Krisztus medallion (átmérője 53-54 mm) van forrasztva, amelyet plasztikus levélcsokrok és szederszerű szemekből álló, u.n. olasz keret vesz körül. A csésze falát két sorban antik pénzek díszíük. A Krisztusércm körül 14, római császárkori dénár után készült öntvény van a csészébe forrasztva. A császárok: Vespasianus, Domitianus, Traianus, Hadrianus, Antoninus Pius és II. Constantius. Ezek felett, tehát a második sorban Thasos (7 db) és Makedónon protesz (5 db) tclradrachmák után készült öntvények díszíük a tálat. Ezeknek jóval nagyobb az átinérőjük, mint a dénároké. Összesen 27 öntött pénz van a tál falába forrasztva,

3 úgy, hogy annak belsejében a pénzek "fej" oldala, azaz előlapja (1. kép), külsején pedig a pénzek, illetve ennék hátlapja látható (2. kép). A tál füle ovális, illetve patkó alakú, felső felén háromalakos relief-ábrázolással díszített (4. kép). Középen szárnyas fejdíszű férfi alak páncélost szúr le, aki jobbjánál a földön ül. Balján félmeztelen nő áll, akinek alső testét redőzött ruha takarja. Minden bizonnyal mitológiai vagy bibliai jelenet, de az ábrázolást nem sikerült azonosítani. A fül végét gömböcske zárja lc, amelyet három palmettalevél díszít. A fül hátoldalán bevésett 1340-es vészám és egy koronás címerpajzsban kardot tartó, két lábon álló griff látható (5. kép), az Esterházyak címerállata. Az évszám sem a fülre, sem a tálra nem vonatkozhat. Ilyen, pénzekkel díszített edények csak a 16. századtól kezdve készülnek. A fület a tálra durván ráforrasztották, szinte bele az egyik Makedón tcü"adrachmába, amit ezzel súlyosan megsértettek. A tál szélét kívül pontsor díszíti (2. kép),a fül szélét azonban már csak primitív, du n'a rovátkol ás. Ezzel próbálták a pontsor illúzióját kelteni, a fül