Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

RENNER Zsuzsanna: Baktay Ervin, mint művészettörténész és muzeológus

RENNER ZSUZSANNA BAKTAY ERVIN, MINT MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZ ÉS MUZEOLÓGUS 1890-ben született Dunaharasztin. Festészetet tanult, előbb a Képzőművészeti Akadémián, Ferenczy tanítványaként, majd Hollósy Simon müncheni iskolájában. Fokozódó érdeklődéssel fordult az indiai kultúra felé, s az ind irodalom és filozófia területén szerzett élményeit és ismereteit fordítások, könyvek közreadásával közvetítette a magyar olvasóközönséghez. A két világháború közötti években szabadfoglalkozású íróként tevékenykedett. 1926—29 között Indiában járt; 1930 után írott könyveinek többsége itteni tapasztalatait dolgozza fel. Indiai tartózkodása idején végigjárta Körösi Csorna Sándor útját, eljutott Ladakhba és adatokat gyűjtött Csorna életéről. Hazatérése után a Földrajzi Társaság folyóiratát szerkesztette. 1933-ban a debreceni Tisza István Egyetemen doktorrá avatták. 1946-tól 1959-ig a budapesti Hopp Ferenc Kelet-Ázsiai Művészeti Múzeum indiai gyűjteményének a kurátora volt. Meghalt 1963-ban. Néhány könyve a legfontosabbak közül: Rabindranath Tagore: Az ember, a művész és a bölcs. Budapest, 1922.; A messzeségek vándora. Körösi Csorna Sándor Indiában és Tibetben. Budapest, 1934., I960.; Szanáíana Dharma, az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése. Budapest, 1936.; A diadalmas jóga. A megismerés és önuralom tana. Budapest, 1942.; India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. Budapest, 1931., 1941., 1942.; India Művészete a történelem és a művelődés keretében az őskortól a XX. századig. Budapest, 1958., 1963., 1981. Gazdag életművének teljes bibliográfiáját Id. Géza Bethlenfalvy: Enchanted by India. Ervin Baktay /1890—1963/. Life and Works. Hungarian Information and Cultural Centre, New Delhi, 1990. 47—51. o. Baktay Ervin kétségkívül az indiai művészet legavatottabb értője és legihletettebb interpretátora Magyarországon. Hogy megértsük, hogyan lehetett azzá, tudnunk kell, hogy maga is művész volt: Hollósy Simon festőiskolájából indult, és bár festői pályafutása megszakadt, látásmódját, a művészethez való viszonyai ez egyszer s mindenkorra meghatározta. A művészeti alkotásokhoz nem pusztán a néző, a kívülálló, hanem az alkotó szemével közelített. Leírásait átfűti a személyes élmény, amelyet azonban - saját hitvallása szerint is - csak a beleérzésnek és a megértctlségnek az együttes jelenléte nyújthat a szemlélő számára. Az értelmi megközelítés célja az, hogy egyengesse az utat a valódi élmény felé. Baktay tudásszomja semmivel sem maradt el ösztönös érzékenysége mögött. Hatalmas ismeretanyagot halmozott fel az indiai élet minden területéről, s erre támaszkodva biztosan igazodott s igazított el az indiai kultúra több évezredes történetében. Az ösztönös átélés és a tudatos megismerés révén szerezhető tapasztalat közül egy átlagos művészettörténész jobbára csak az utóbbit tudja közvetíteni olvasói felé. Baktay ennél jóval többre volt képes. írói tehetséggel is meg lévén áldva, az indiai művészet alkotásaival való találkozásainak élményét közvetíteni is tudta közönsége számára, írásai - legyenek azok akár napilapokban közölt útibeszámolók, akár tudo-