Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

STURCZ János: Maróti Géza pályaműve a Rockefeller Centerhez

5. Barry Faulkner: Az érteleni felébreszti az emberiséget. Mozaikterv, részlet, 1932 iparművészeti alkotások enyhítik valamelyest. (3. kép)

9 A komplexum prgamatikus megtervezése után az alkotók elkezdték keresni azt a szimbolikus tartalmat, amelyet rá lehetett húzni az épületekre, s amelyet a díszítő képzőművészeti alkotásoknak kellett hordozniuk.

10 Ezért 1931-ben J. D. Rockefeller Jr, akár egy középkori rendfőnök, felkérte programadóul Hartley Burr Alexandert, a filozófiai tudományok professzorát (University of Southern California), aki előzetes jelentésében általános témaként az építő embert, a Homo fabert javasolta, amely nyilván nem az építőmunkásokat, hanem az építtetőket volt hivatott ünnepelni. Pogramja kiválóan jellemzi, hogy a Center létrehozói és különösen J. D. R. Jr, hogyan látták és hogyan szerették volna láttatni a komplexumot. Kiviláglik belőle, hogy a Center nem pusztán üzleti központ, hanem politikai, nemzeti, civilizációs szimbólum, melyben a világelsőség és egyetemesség igénye fogalmazódik meg. Alexander szerint az RC nem 6. Paul Manship: Prométheusz. Rockefeller Center, New York, 1933 csak az amerikai művészetet és ízlést, hanem az üzleti életet is forradalmasítani fogja, mintát fog adni a reformokhoz, amelynek révén Amerika, s őt követve a világ népe a jólét birodalmába jut". Indítványában Alexander a populáris ízlésre, a közgondolkodásban meglévő közhely-„filozófiai" gondolatokra apellál, hiszen a technológiának, mint az ember természet fölötti hatalmát kiterjesztő eszköznek a mítosza széles körben elterjedt volt ebben az idő-