Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 11. (Budapest, 1991)

FERENCZY Mária: A modernizáció megjelenése a századeleji kínai ábrázolásokon

kosárban hordozórúdon magával vive utána ment, a haragvó istennő ruhaujjából az Égi Folyót öntötte közéjük. (V. ö. BREDON— MITROPHANOW: 370—374. old.) Ezt a jelenetet, a történet kulcsmozzanatát látjuk a nagyszabású kompozíción, amely minden bizonnyal hosszú múltra tekint vissza: tartalmi sajátossága, hogy az Égi Folyó a képmezőt egy férfi és egy női részre választja ketté (mint a lakóházat a hagyományos életrend). Térábrázolásbeli sajátossága, hogy a képet egy átlós vonal bontja égi és földi szférára, s a földi világot a jobb alsó saroknak egy nagyjából háromszögletű része képviseli. Ez egyetlen ponton sem érintkezik az égi világgal, ezáltal a kép nagy távlatot tud érzékeltetni, és igen finom kompozíciós eszközt talál a történet hangulatának közvetítésére.

19 A Mennyek palotájának kerítése a fenyőfákkal, bejárata, a díszkapu és a pavilonok, színes cseréptetőikkel, rajtuk a villámcsapástól és ártó szellemektől óvó cserépfigurákkal, a kapu előtt a mágikus erejű oszlop — egy valódi, földi császári palota jellegzetes külső képe — itt egyszerre háttere a jelenetnek és jelképe a legnagyobb földi gazdagságnak. Ennek megjelenítése a hosszú életet jelképező fenyőfával együtt — a történettel való szerves összefüggés nélkül is — lényeges része a kép tartalmának is. Az egyes elemek külön-külön vagy egymással nem feltétlenül összefüggő asszociációik révén is betöltik a mágikus funkciót: hosszú életet, gazdagságot, bőséges gyermekáldást stb. kívánnak a kép tulajdonosának. Ez a remek kép sem annyira tartalmának világmagyarázó mitikus vonatkozásáért lehetett kedvelt újévi kép, mint inkább a hozzá asszociálható mágikus jókívánság miatt: a fiúgyermekekkel megáldott, minden viszontagságot átvészelő boldog házasság képe igazán a legjobbakat jósolta egy családnak.

20 Párhuzamai: párdarabját közli Alekszejev útinaplója. Ugyanez a jelenet más stílusban: ALEKSZEJEV 1966: 36. old. (22.sz.). 4. HOSSZÚ ÉLETET JÓSLÓ MÁGIKUS KÉP (BARACKÜNNEP) Leltári száma: 89.35.1 Mérete: 61 x 110 cm Címe: Találkozó a halhatatlanság barackjai tiszteletére (avagy: a Nyugati Királyi Anya ünnepe) a harmadik hónap harmadik napján (Szan jüe szan p'an t'ao fu huí). Jelzése: Ji hing ho hua tien 22 Technikája: dúcnyomás fekete

23 és zöld színnel, kézi festés sárga, rózsaszín, narancs, vörös, világos- és sötétkék, háromféle zöld színnel, fehérrel, feketével. Állapota: vékony sárgás papírja gyűrött, széle töredezett, lyukas; a vörös festék megbarnult, a fehér — főként az arcokon — megsötétedett. Tárgya: csendesen fodrozódó vizű tóból jobboldalt márványlépcsős, korláttal körülvett terasz emelkedik ki, közepén előkelő hölgy (Szi-wang-mu: Nyugati Királyi Anya) ül. Mögötte ellenző és sárkányos zászló, mellette udvarhölgye, jobbján asztalka, rajta hatalmas tálban őszibarack. Az úrnővel szemben hosszú szakállú, dudoroshomlokú kopasz öreg (Sou-szing: Örök Élet Csillagistene) áll a teraszlépcső tetején a halhatatlanság őszibarackjával a kezében. Az előtérben hatalmas lótuszlevélen csónakázik két hölgy, előttük halomban áll az őszibarack, mellette elixíres edény, virágkosár, váza és egy fehér majom, mancsában szintén őszibarack. Hátrább középen még egy hölgy evez az előbbiekhez hasonlóan csáklyával, egy banánlevélen állva, egy kosár barackkal és virágvázával. A negyedik hölgy hátrább, középen egy kosár barackkal a kezében egy felhőben száll alá. Tőle balra a háttérben dombok; fenyő és fűzfa, egy ház teteje és egy pavilon emelete látszik — alsó részüket (a víz tükrével egybeolvadó)