Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)

TOMPOS Lilla: A dolmányszabás módosulása a 16. századtól a 18. századig

40 MNM.Ltsz. : 1894.8.1. Höllrigl, J. : Magyar viselettörténeti kiállítás, Bp. 1938. 36. o. 147. kat.sz. 41 Esterházy Pál képmása Fraknón, ennek fotója IM Adattár Fit. 19590 Apor, P. : id. m. „akkor minden rendbeliek jó hosszan és bőven viselték az dolmányokot." Radvánszky megcáfolja (id. m. 57. o.) e cáfolatot, Nagy, I. : Bethlen Gábor árszabása 1627. évből (T.Tár 1871. 218. o.) ismertetése alátámasztja: „egy karasia rövid dolmántól" 42 V. Ember, M. : XVI-XVII. századi ruhadarabok a sárospataki kriptákból. In.: Folia Arch. XIX. Bp. 1968. 152. o. 86-87. ábra 43 Rogers, LM. : id. m. A XV-XVII. század elejéig megtalálható a hosszabb hátszabás a török kaftánoknál. Inv. Nro. 13/6, 13/38, 13/39, 13/830, 13/277 44 V. Ember M. : id. m. 157-158.0. 96. ábra 45 Gutkowska-Rychlewska : id. m. 417., 826-827. o. 46 Rogers, LM. : id. m. 33.p. 47 Dihle, H. : Neue Forschungen zur spanischen Tracht. In. : Waffen und Kostümkunde. Berlin 1939. 5. 217. o. 48 MNM. Magyar Történeti Képcsarnok. Ltsz. : 5446. 49 A csipke olyan fajtája, melyet hálóalap nélkül készítettek, a vert csipke és a paszomántos munka tecjinikai megoldásaival. A legvastagabb átmérője dolmányunk díszének (8-10mm). Nem sávban állították elő, hanem a dolmány szabásmintáját követve. A motívumokat egy négyes fonat fogja össze, ezzel tűzték ki a dolmány formájára. Az alapanyagra már a csipke elkészülte után erősítették rá. 50 Posta Béla : Teleki Mihály sírja. in. Dolgozatok az Erdélyi Nemzeti Múzeum Régiségtárából. Kolozsvár, 1913. I. Pótfüzet 24. o. 25., 26., 27., 29. képek 51 MNM. Magyar Történeti Képcsarnok. Ltsz. : 11635