Vadas József (szerk.): Ars Decorativa 10. (Budapest, 1991)
TOMPOS Lilla: A dolmányszabás módosulása a 16. századtól a 18. századig
meretében azonban azt is állíthatjuk, készítettek magyar ruhákat. A magyar viseletek megtalálhatók a 16. században készült schwabachi 7 mintakönyvben, majd a felső-ausztriai könyvek egész sorában. Az 1590. évi ennsi mintakönyv a karmazsinvászonból vagy karasiaposztóból készítendő mentét uraknak ajánlja, míg a polgároknak purpianból vagy karasiából subicát ír elő. 8 A 16. század végi leonfeldi könyvben háromféle ujjmegoldású karasiamentéről olvashatunk, a dolmányt purpianból, karasiából vagy damasztból készítették. 9 A bregenzi mintakönyv 1660-ban, kézzel rajzolt ábráin ugyanezt a két kabátfélét mutatja be, kiegészítve a nadrág szabásával. 10 Vízjele alapján a 17. század végére datálták a Retzből származó „Rissbüchel"-t. Rajzok nélkül, leírásban közli a kiszabandó atlaszdolmány és skarlátmente méreteit és anyagszükségletét. 11 A 18. század elején két linzi szabásmintakönyv is közli a mente és dolmány mintáját : 1713-ban Johannes Stöckhelé 12 , 1724-ben Johannes M. Wolfseggeré. 13 Le Sieur Benist Boullay már említett művében egymás mellé fektetett két szövetsávon egy szabott vállú dolmány, mente, egy nadrág és egy süveg minden egyes részletét láthatjuk kiterítve. A részletek ábrázolásának ez a módja és az ívelt vállszabás különbözik a 17. századi dolmányok szabásmódjától, ebből következően a továbbiakban ismertetésre kerülő szabási szisztémát sem alkalmazták (2. kép). 14 Kelet-Európából egyetlen mintakönyv ismert, Wschow városából Lengyelországból, 1640-ből. A magyar öltözékek közül a subicát és egy hosszú újjú, derékban szabott kabátféle mintáját - egymásra rajzolva - közli. 15 Az Iparművészeti Múzeum tulajdonában négy szabásmintakönyv van, ezek közül kettőben kizárólag egyházi öltözékek találhatók. 16 Az 1641-ből Kisszebenből származó német nyelvű könyvben azonban az egyházi öltönyökön kívül sátor, nyeregtakaró, női és férfiviseletek mintáit láthatjuk. 17 A mű sem dolmányt, sem mentét nem közöl. A dolmánytól derék- és vállszabásával eltérő „Jankó Rock" rajzon a kabát bal elejét adták meg, bal hosszában összehajtott és hozzáillesztett ujjával együtt. Bejelölték a gombokat, nyakához egy pödrött bajuszos férfifejet rajzoltak. Elejére helyezték hátának mintáját is, ráírták a méretet és a szükséges anyagmennyiséget (3. kép). Az 1630-ban íródott kassai szabásmintakönyvet 18 „1717 Szent Márton napján örök emlékezetre újra írta Rosnyai Sári Szabó Márton". Kocsifedél, nyeregtartó, egyházi, női és férfiöltözék egyaránt található benne. A magyar férfiviseletek közül a subicát és a mentét közli. A „Polgár Mente" bal elejét, elejére téve a hátát és összehajtva az ujját láthatjuk az előbbihez hasonlóan. A ruhadarab oldalának vonala megszakad, aljának ívét nem rajzolták meg. Anyagszükséglete 7 sing sája, magyarázatul hozzáfűzték: „Polgár Mente / Avagy Városi Köntös az hátullya Ránczos az elei Sima" (4. kép). 1. Gaban de pano. Martin de Anduxar; Geometria y tracas. Madrid 1640.