Forgács Éva (szerk.): Ars Decorativa 9. (Budapest, 1989)
SÁRMÁNY Ilona: A deszkabútor-stílus Bécsben és Budapesten a századfordulón
togatni és a bútorokon egy modern új klasszicizálás is megfigyelhető. A magyar deszka stílusnak igen kevés tárgyi emléke maradt meg. Elsősorban választékos grafikai mappákban, könyvművészeti remekekben maradtak ránk tervek (61. kép). Mégis, mert ezek nagy publicitást kaptak a szakfolyóiratokban, a kor kulturális tudatában ez az irányzat jelentette az igazi nemzeti stílust (62. kép). Egy szerencsésen — majdnem teljesen épen maradt deszkabútor együttesre bukkantunk Bécsben. A gödöllői kolóniához lazán kapcsolódó (1907—8 telén pár hónapig Gödöllőn tartózkodó) Moiret Ödön szobrászművész tervezte Thoroczkai Wigand Ede segítségével és hatása alatt az öt szobaberendezést a maga számára: egy-egy műterem, hálószoba, ebédlő és konyhabútor együttest, valamint egy előszobát. Mindegyik más-más karakterű, más színűre pácolt és formailag is igen változatos. 1907-ben egy végül soha fel nem épült művészotthon — családi ház •— számára készülhettek és Paál Gergely pesti asztalosmester volt a hálószoba kivitelezője. A többi bútor asztalos kivitelezőjének a nevét nem ismerjük. 39 Az enteriőrök kiegészítői erdélyi szőttesek, párnák és torontáli szőnyegek voltak. Bécs és Budapest század eleji bútorművészetét összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy 1900 és 1907 között, amikor a bé»_si szecesszió iparművészete fénykorát élte, Budapesten — részben kultúrpolitikai meggondolásokból, részben mivel más hagyományok és más ízléskúltúra, más szerkezetű mecenatúra határozta meg — a művészbútorok és az egyéni enteriőrök tervezése terén egészen eltérő irányzatokat ápoltak. Egyértelműen helyinek nevezhető szecessziós stílusvariáns Magyarországon nem alakult ki; helyette pluralisztikus stílusigazodás, „eklektikus szecesszió" jellemezte. Ezek alatt az esztendők alatt viszont lassan kikristályosodott Budapesten egy olyan bútor stílus, mely a népművészeti ihletést magába szíva, újra felfrissítette az eredetileg angol ihletésű deszka stílust. Az úttörő angolok teóriáira támaszkodva — puritán, archaikus, időtlen, sőt meseszerű jellegével — bár nem illett a mindennapi modern élethez, — különleges etikus-esztétikus életreformot képviselt, egy művész-értelmiségi utópiát. A nemzetközi kiállításokon magyar kuriózum volt, itthon pedig egy álmodozó, idealista nemzeti esztéticizmus emblémája lett. JEGYZETEK 1 A bécsi bútorművesség történetét korszakunkban az utóbbi években több munka tette ismertté, pl. Vera Bechal: Möbel des Jugenstils: Sammlung des österreichischen Museums für angewandte Kunst. München, 1981: Werner Schweigert: Die Wiener Werkstätte: Kunst und Handwerk 1903—1932. Wien, 1983. továbbá részlettanulmányok sorozata. A magyar szecesszió bútorművészete egyelőre még feltáratlan, így tanulmányunk elsősorban a kortárs forrásokra, kritikákra támaszkodik. Mivel a Magyar Iparművészet első három évfolyamánál az összevont számok miatt nem elég pontos a kronológia, a jegyzet ide vonatkozó adatainál a lapszámon kívül, az árnyaltabb időrend érdekében feltüntetjük a megjelenés hónapját is. 2 Tanulmányunk a rész-feldolgozások hiánya miatt inkább probléma-felvető jellegű, csak a főbb fejlődési, vonalak összevetésére vállalkozhat Bécs és Budapest vonatkozásában.
