Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 14. Budapest, 1975)

csoport) anyagát nem tudtam az összehasonlító analízisbe bevonni. (A 'polján lakóterületet lásd: TRETYAKOV, 1953.) Az "ant" törzsszövetség - mint tudjuk - a gótok támadásával szemben alakult, ekkor olvadtak össze a harpok, a roxolánok, a szarmaták, az alán stb. törzsek (az antok déli aga). Meglehetősen heterogen etnikumok szövetsége ez. A Dnyeper vidéket elfoglaló keleti gótokat támadó antok győztek és végül is a VI. században a mai Bulgária és Románia területén telepedtek le. Később a törzsszövetség szétesett, az antok felszívódtak, beleolvadtak a meghódított területek lakosságába; további nyomaik az Aldunáig is követhetők. (RYBAKOY, 1947). A két moldáviai lelőhelyet a csernyahovoi kultúrához tartozó régészeti anyag és etnikailag erősen heterogén populáció jellemzi. A Budesti és Malaesti temető alaplakossága VELIKANOVA (1951) szerint mediterrán elemekből áll, géta (trák) eredetű; ezekhez csatlakozott egy szarmata lakosság. Egy későbbi tanulmányában (1970) VELIKANOVA kitért a gót eredet kérdésére is s bebizonyította, hogy e moldáviai etnikumba nem olvadtak be. Megállapította azt is, hogy az alaplakosságnak a Pannoniában élő illírekhez sincs semmi hasonlósága, így tehát etnikai kapcsolata sincs. Véleménye szerint antropológiai adatok utalnak a csernyahovoi kultúra és a szláv lakosság jelentős etnikai összefüggésére, ez az állítás azonban mégsem tekinthető a csernyahovoi kultúra szláv eredetének bizonyítékául. A poljánok a III. században már a Dnyeper középső folyásánál laktak. Ebből a korszakból antropológiai csontanyag nem maradt ránk, mert ebben az időben a szlávok égették halottaikat. így csak a későbbi korból származó VIII-X. századi polján anyaggal tudtam az összehasonlítást elvégezni. A poljánokra vonatkozó antropológiai adatokat ALEXEYEVA (1971) dolgozta fel s véleménye szerint a poljánok a keleti szlávok déli ágához tartoznak, de különböznek a többi keleti szlávoktól abban, hogy gracilisebbek, és ezenkívül dolichokránok. Az antropológiai vizsgálatok alapján (lásd: PENROSE-táblázat) a 12 jelleg kifejezett hasonlósága a pókaszepetki temetőhöz mind a négy temető eseté-