Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 14. Budapest, 1975)

analízist az indexek alapján végeztem el, minthogy ezek a legjellemzőbbek a vázcsontok fejlettsége szempontjából. A férfi széria értékelése az index-középértékek figyelembevételével a kö­vetkező: A humerus hosszúság-szélességi (7:1) index jobboldali középértéke 19,59, a baloldalié 20, 02, ezek tehát közepes robuszticitást jeleznek (az egyénenkénti megoszlás: 4 gyenge, 5 közepes). A femur (6:7) robusztusság­-jelzője gyenge mint a jobb-, mind a baloldalon (jobb: 106, 84, bal: 106, 00). A platimeria-jelző (10:9) középértéke a jobboldalon 82, 13, a baloldalon 83, 80, mindkét esetben tehát lapos. A tibia-robusztusság indexe (10/b:l) 20, 59 a jobb- és 20, 75 a baloldalon. Ezek szintén gyenge izomzatról ta­núskodó értékek. A női hosszúcsont-indexek középértékei közül a humerus a jobboldalon 19,05, a baloldalul 18,88 értékű, vagyis gracilis. A femuron a robusztus­ság gyenge (96, 40, a jobb- és 96, 88 a baloldal). A platimer-index igen lapos 77, 8 és 78, 9 értékekkel. A tibia is gyenge, mert a robusztusság­index a jobboldalon 19, 70, a baloldalon 19, 71. Az aszimmetriát vizsgálva a jobb- és a baloldal különbsége mind a férfi, mind a női értékeket tekintve nagyon csekély. A jobb- és baloldal közötti differenciák -0, 9 és +2, 2 között vannak. (A + előjel a baloldali indexközép­érték nagyobb voltát jelenti. ) A vázcsontok méreteiből a WOLANSKI-nomogramm (1954) alapján 15 férfi és 13 női testmagasságot lehetett megállapítani. A férfiak átlagos magas­sága 165, 12 cm (max. 169, 8, min. 156, 4 cm), ami közepes testmagasság, a nőké 155, 35 cm (max. 160,2, min. 149,5 cm), szintén közepes. Atest­magasságok megoszlása a MARTIN-féle osztályozás szerint: Férfi Nő alacsony kisközepes közepes nagyközepes Összesen : 1 5 5 4 0 4 3 6 15 13

Next

/
Oldalképek
Tartalom