Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 12. Budapest, 1973)

lüek, s amelyek a proto-finn-ugorok csoportjaitól származnak. Az alkalmazott korrelációs mezőben a honfoglaló magyarok különösen közeliek az Alsó-Volga-melléki szkitakori szauromatákhoz. Ugyanott az Alsó-Volga-melléki korai szarmaták leletei közelebbiek a honfoglaló magyarok csoportjához, mint a történelmileg ismert őshaza területéről származó népvándorláskori leletek (Biktimirovo, Baskiria). Külön figyelmet érdemel, hogy a honfoglaló magyarság szériája nem a baskiriai szarmatákhoz, hanem az orenburgi és alsó-volgai korai szarmaták csoportjaihoz van közelebb. Temporálisan tovább haladva elemeztük a honfoglaló magyarság leleteinek topográfiáját azon mikro evolúciós-morfológiai változások folyamatában, amelyek nyomonköve

thetők a palèometallicum (Eneolith, Bronzkor) paleoantropológia! szériáin (TÓTH 1970). E vonatkozásban figyelmet érdemel, hogy a honfoglaló magyarság csoportja legközelebbi a Közép-Kazahsztán és Kelet-Kazahsztán területéről származó bronzkori (andronovói) csoportokhoz és jelentősen távol van aKözép-Ob-melléki késő-bronzkori szériától, amely a protougorok egyik csoportjaként értékelhető. A fent vázoltak alapján lehetővé vált annak a széleskörű areálnak a körvonalazása, amelyben lezajlott a honfoglaló magyarság elődeinek, a nemzetségi vagy törzsi csoportokban élő ősmagyarok embertani formálódásának folyamata. Ez az areál véleményünk szerint az Északnyugati-Káspimelléktől a Mugodzsárig és az Arai-mellék körzetéig húzódott és kronológiailag hosszabb időn keresztül (az i. e. XII. század - i. e. I. század között), mintegy ezer éven át létezett (1-2. ábra). Külön figyelmet érdemel, hogy az elmúlt évtizedek ősrégészeti és ókortörténeti kutatásai szolgáltatnak bizonyítékokat ennek az areálnak a létezésére és arra, hogy ez az areál társadalomtörténetileg és etnolingvisztikailag indoiráni miliőhöz tartozott (DIAKONOV 1956; SZMIRNOV 1964). Ebben az areálban embertanilag az indomediterrán és protouráli fajták képviselői keveredhettek a paleometallicum második feléből származó szrubno-andronovói csoportok morfológiai szubsztrátumán. Etnikailag ezek voltak a szauromaták és ősugorok leszármazottai. Ugyanakkor figyelembe veendő, hogy a szauromaták és a korai szarmaták hosszantartó kap10