Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)

A 4686. sz. női europo-mongoloid koponya lap03 orrtájéka, kis orrkiugrási szöge, alacsony dacryal indexe mongoloid jelleg. A koponya egyébként dolichokran, mesognath, középmagas szem- és orrüreggel. Lapos lambda-tájéka, középszéles arca bajkáli típus jelenlétére utal, ami valamilyen europoid elemmel keveredett. Töredékessége miatt a többi koponya nem sorolható be a típusanalizis csoportjaiba. A fentebbi besorolások természetesen viszonylag önkényesen öszszeállított csoportok. Egyike sem tartalmaz tiszta típust, de a megjelölt típusok ismérvei dominánsak az egyes koponyáknál. A secunder taxonómiai jellegeket figyelembe véve tehát mind a férfi, mind a nő-széria heterogén. ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATOK Az alkalmazott vizsgálatokról Az összehasonlító vizsgálatokat PENROSE (1954) "közelítő általánosított távolság"-módszere alapján végeztem. Hangsúlyoznom, kell, hogy bár a módszer matematikai alapokon nyugszik, mégsem exakt, hanem közelítő. Exakt módszer megállapításához a hasonlóság antropológiai szempontból értelmezett fogalmát kellene szabatos matematikai formába önteni, ami azonban távolról sem egyértelmű és egyszerű feladat. PENROSE módszere pl. a geometriai értelemben hasonló koponyákat antropológiai szempontból is hasonlónak itéli. Véleményem szerint azonban vitatható, hogy két koponya, amelyek közül az egyiknek minden mérete pl. a másikénak másfélszerese, antropológiai szempontból hasonlónak mi— nősithető-e. Ha két koponya egyetlen méretben jelentősen különbözik egymástól, a többi méreteik viszont megegyeznek, akkor a P^NROSE-módszer ezeket a koponyákat jelentősen eltérőnek minősíti, ami szintén vitatható. Közelítést jelent bizonyos mérté-