Dr. T. Tóth szerk.: Studia historico-anthropologica (Anthropologia Hungarica 11. Budapest, 1972)

csoiitanyag 250-300 éves periódusból való, legnagyobb része (

7

0 ^a) ennek az időtartamnak az első harmadából - más temetőkhöz viszonyítva: a XI. sz. végéről és a XII. 3z. elejéről származik. Rendszertelen ásatások a temető területén már régóta folytak. 1890-ben a magyar-óvári- múzeum igazgatója kezdett tervszerű ásatáshoz, s ennek folyamán 102 sírt tárt fel (SŐTÉR, 1898). Mivel római korból származó sírokat keresett s más korok anyagával nem foglalkozott, az általa feltárt leletek sorsa nagyrészt ismeretlen maradt. Azt azonban tudjuk, hogy az előkerült csontanyagnak csak egy részét temette vissza az általa ismeretlen nép sírmezőjeként nyilvántartott temetőbe. A Teleki Pál Tudományos Intézet és a Magyar Nemzeti Múzeum Ér

ernes Régiségtára együttesen kezdte meg 1942-ben azokat a kutatásokat, amelyek célkitűzése az Árpád-kori magyarság megtelepülésének részletes topografikus felvételezése és fajtaösszetételének meghatározása volt. Az alső ásatások a Nyugat-Dunántúlon kezdődtek meg Sorokpolány, Oroszvár és Sopronbánfalva Árpád-kori temetőinek feltárásával (B0TTYÁN-N3M3SKÉRI jelentése; Nemzeti Múzeum Adattára: 83/1940). Oroszváron 1942 nyarán kezdte el az ásatást BOTTYÁN Á. régész 33 NEMESKÉRI J. antropológus. Ebben az évben 69 sírt,majd 1943can ujabb 35 sírt tártak fel. Az ásatási napló szerint a feltárt 104 sír közül 96-ban volt csontanyag. A vizsgálatra 59 sír csontanyaga állt rendelkezésemre. ,A hiányzó 37 csontvázból 22 rossz megtartású lehetett, ezekex valószínűleg be sem szállították, a többi 15 - az ásatási napló szerint jó állapotban lévő - csontváz feltehetően a II.világháború zűrzavaraiban elveszett.Az eltűnt csontvázak a következők: 17. és 18. sírszám (gyermek- sírok); 33.-, 39. , 93. , 95. és 101. sírszám (férfi 3Írok); 47., 90. és 98. sírszám (nő sírok).Ezek leletanyaga koponyából és hos3zúcsöntokból állhatott. A 48., 70., 72. számú síroknak az 1943. évben még meghatározatlan ne-