Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. szeptember EGYHÁZI MOZAIK Összeállította: fr. Kiss G. Barnabás ofm * ÚJ RENDELETEK A Szenttéavatási Kongregáció július 3-án II. János Pál pápa jelenlétében közzétett tizenhárom rendeletet, amelyek közül hat elismer egy-egy csodát, egy dekrétum egy vértanúságot, hét pedig ugyanennyi szent életű személy hősies erényeit. A leendő szentek és boldogok közül kiemelkedik Alojzije Stepinac zágrábi bíboros érsek, akit vértanúként tisztelnek hazájában. (Minszenty bíboros kortársa... Vajon a magyar bíboros, akinek hasonló sors jutott, mikor kerül a boldogok és szentek sorába?) A közzétett dekrétumok egy-egy csodát tulajdonítanak Boldog Marcelin Joseph Champanat francia pap, a marista iskola- testvérek alapítója, Anton Martin Slomsek szlovén püspök, Fernando Maria Baccilieri olasz pap, rendalapító, Edward Joannes Maria Poppe belga pap és Anna Schaffer világi hívő közbenjárásának. A hősies erények elismerése illeti -- több mint hétszáz év elmúltával -- Arpádházi Boldog Kinga klarissza nővért, aki Magyarországon született 1224-ben és 1292-ben hunyt el a lengyelországi Oszandecben, valamint öt másik szerzetesnőt és egy világi hívőt. Boldog Kinga IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő elsőszülött gyermeke. Mélyen vallásos volt gyermekkorától kezdve. Hiába tett azonban szüzességi fogadalmat, a tatár hordák fenyegetése miatt szükséges szövetségkötés miatt dinasztikus házasságot kellett kötnie Boleszláv lengyel fejedelmmel. Krakkóba vezető útja valóságos diadalmenet volt, mert életszentségének és szépségének híre ezrek kíváncsiságát ébresztette fel. A fejedelmi esküvő után sikerült meggyőznie férjét, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát. Kettőjük buzgósága nagymértékben elősegítette a krakkói vértanú püspök, Szent Szaniszló 1253-ban történő szentté avatását. Boldog Kinga híres volt jótékonyságáról és önsanyargatásáról. Félje hosz- szabb betegeskedés után. 1279-ben meghalt. Temetésén Kinga már a klarisszák habitusában vett részt. Az ószandeci klarissza zárdába lépett, ahol 1284-ben a nővérek elöljárójukká választották. A szandeci kolostort a tatárok feldúlták, Kingának 63 évesen kellett az újjáépítés munkálatait irányítani. Tízhónapi betegeskedés után. 1292-ben hunyt el. 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta boldoggá. Öt évvel később XII. Ince pápa Lengyelország egyik védőszentjévé nyilvánította. Illik tudnunk, hogy Boldog Kinga két húga Árpádházi Boldog Jolán (1235 v. 1239-1298) és Árpádházi Szent Margit (1242- 1270), valamint nagynénje Arpádházi Szent Erzsébet (1207- 1231) szintén magyar boldogok és szentek. Miért van az, hogy más népek mindig büszkébbek nagyjaikra, szentjeikre, mint mi magyarok? ROMÁNIA-VATIKÁN II. János Pál pápa magánkihallgatáson fogadta Radu Vasile román államfőt. A miniszterelnök átnyújtotta vendéglátójának Emil Constantinescu államfő meghívóját. A tervek szerint a Szentatya jövő májusban látogat Romániába. Átadta ugyanakkor a román ortodox egyház vezetője. Teoctist pátriárka levelét is. aki arról tájékoztatta a pápát, hogy szeptemberben küldi el meghívóját II. János Pálnak. Teoctist sokáig ellenezte a pápa romániai látogatását az ortodox és a görög katolikus egyház közötti viták miatt. USA-GUATEMALA Egy amerikai ügyész szerint a guatemalai kormány a felelős Juan Gerardi püspök haláláért. Jennifer Harbury ügyész nyilatkozata szerint egy megbízható tanú is alátámasztja állítását. aki a megtorlástól való félelmében az Egyesült Államokba menekült. Június elején egyébként San Marcos püspöke, Alvaro Ramazzini Imeri is hasonló feltételezésének adott hangot. Gerardi püspök korábban a 36 évig tartó guatemalai polgárháború eseményeinek feltárásán dolgozott. így sokat tudhatott a hadsereg egyes vezetőinek igencsak kétes ügyeiről. A katolikus egyház adatai szerint a polgárháború 150 ezer halálos áldozatot követelt, míg 50 ezer embert eltűntnek nyilvánítottak. NÉMETORSZÁG A szekták működését felügy elő bizottság szerint a kis vallási csoportosulások egyelőre nem veszélyeztetik a demokratikus államot. Különleges azonban a Szcientológia szerepe -- állapította meg a bizottság elnöke, a kereszténydemokrata Ortun Schatze — , mivel ez aligha nevezhető egyháznak, sokkal inkább "szélsőséges politikai mozgalom". AZ EGYHÁZ HELYZETE OROSZORSZÁGBAN Mint ismeretes, Jean-Louis Tauran érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok titkára a nyár folyamán Moszkvába látogatott. Útja során találkozott a katolikus püspökökkel, valamint II. A lékszíj ortodox pátriárkával, és megbeszéléseket folytatott Primakov orosz külügyminiszterrel is. Az érsek tapasztalatairól a Vatikáni Rádiának nyilatkozva elmondta: a püspökökkel folytatott tárgyalásait követően kijelenthető, hogy Oroszországban javult a katolikusok helyzete. Csökkentek az ortodoxok vádaskodásai a katolikus egyházzal szemben, ami persze nem jelenti azt, hogy egy-egy homíliában vagy újságcikkben ne hangoznának el mindkét részről olykor agresszív bírálatok is. Ezek azonban ma már elszigetelt jelenségek. A vallásügyi törvénnyel kapcsolatban Tauran érsek határozottan leszögezte: kevésbé ártalmas a katolikus egyház számára, amint azt annak idején gondolták. Ezt tanúsítja többek között az a tény is, hogy alig egy hónappal ezelőtt törvényesen is elismerést kapott Oroszország európai részének apostoli adminisztratúrája, és ugyanez folyamatban van az ázsiai, szibériai részt illetően is. A jezsuiták, a ferencesek és a domonkosok is megkapták közösségeik jogi elismerését, ezt majd a plébániák bejegyzése követi majd. Tauran érsek kijelentette: a hetvenes évekhez képest lényegesen változott a helyzet. Azok a hidegháború évei voltak, ma
