Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-06-01 / 6. szám
Ára: 1.50 USA dollár J Amerikai Magyar f ff értesítő Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron HUNGARIAN MONTHLY XXVII. évf. 6. szám STIRLING GYÖRGY: Az együttműködés feltételei Egy vallomással kell kezdenem: mióta több mint fél évszázaddal ezelőtt az újságírásra adtam a fejem, három sanda, kócos manó ellen küzdők szakadatlanul. A három kis szörnyecske neve: elfogultság, előítélet és általánosítás. Ezek igyekeznek beleütni az orrukat minden kérdésbe, befolyásolják az emberek véleményét és úgy láttatják velük a dolgokat, ahogyan az megfelel az ő kimarjult felfogásuknak. Hogy ez mennyi kárt okozott már az emberi együttélésnek, talán felesleges is mondanom és hiszem, hogy ha a tömeg- gondolkodásnak három rákfenéjét ki tudnánk irtani a fejekből, közelebb jutnánk egymás megértéséhez és egy humanista társadalom valóra váltásához. Az említett három "troublemaker* manót messze hes- segettem hát magamtól, amikor legutóbb foglalkozni kezdtem a Magyarok Világszövetségének a hazai rendszerváltás hónapjaiban szunnyadó, de a legutóbbi hetekben újra felszínre került témájával. Erre több minden is okot szolgáltatott. Elsősorban az, hogy az a Világszövetség, amelynek neve évtizedeken át vörös posztó volt a nemzeti emigráció szemében és aminek Benczúr utcai központjára úgy gondoltunk, mint egy ellenséges főhadiszállásra, mellyel szüntelenül harcban álltunk, nos ez a szervezet - a hírek szerint átalakult és a hazai politikai változásoknak megfelelő módon újjászerveződött. Minderről hazai újságcikkekből, elsősorban a magát emigrációs szakértőnek vélő Pomogáts Béla há- rom-négy í r á. s á bóí ért ©sül tünk* valamint ugyancsak arról is? hogy a szervezet 1939-ben kinevezett (megbízott* de semmiképp sem választott) vezetőségében még mindig ott virítanak a ká.dári időkben már (1 ejszerepeltek nevei» A nemzeti emigráció efölötti felháborodá.sának először a Nemzetőr adott hangot és az Európai Szabad Kongresszus tiltako— 1991. junius I TRIANON 1920. JÚNIUS 4. Tábori Piroska ÜZENET ERDÉLYBŐL Üzent az Olt, Szamos, Maros. Minden hullámuk vértül zavaros Halljátok ott túl a Tiszán, Mit zeng a szél a Hargitán? Mit visszhangzanak a csíki hegyek? Erdély hegyein sűrű fellegek Ez itt magyar föld, és az is marad tiporják bár idegen hadak. Csaba mondája új erőre kel segít a tűz a viz a csillagok, és nem leszünk mások, csak magyarok. Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk, halott vitézek lelke jár velünk. Előttünk száll az ős turulmadár, nem is lesz gát és nem lesz akadály. Ember lakói, ha ellenünk szegül, A székely állja rendületlenül. Üzenik a gyergyói havasok: Megvannak még a régi farkasok. Megmozdulnak mind a csíki hegyek! A székely föld nem terem több kenyeret, elhervad minden illatos virág, mérgei terem minden gyümölcsfa ág. Vizek háta nem ringat csolnakot. Székely anya nem szül több magzatot VADON puszta lesz az egész vidék S ha végezetül még ez sem lesz elég, A föld megindul, a mennyboll megszakad De Erdély földje csak magyar marad.
