Baltimore-i Értesítő, 1979 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
GLORIA VICTIS ÉRTESÍTŐ Hűséget fogadunk a zászló előtt, amely jelezte nekünk, hogy a nép forradalmi egységéből a nemzet újjászületett. Ebben a hűségben hitvallásunk alapján, gondozni és védeni fogjuk a magyarság szellemét. Tamási Áron 1979. január hó________*______________CRUSADER FOR HUMAN RIGHTS DR. KOLLARITS BELA: Lesz még egyszer ünnep a világon? Vén Földünk évmilliók óta fáradhatatlanul járja útját a világ-űrben, pontosan, szabályosan kerülgetve a Napot, úgy ahogy számára a teremtéskor elrendeltetett.Minden kör befejeztével egy esztendő elmúltát jelzik a naptárak - az ember búcsút mond az elmenő évnek, köszöntve az újat. Az évforduló éjszakáján a régit búcsúztató, u- jat üdvözlő földi halandó szorongva találgatja, hogy mi lesz velünk, mi lesz a világgal. És mintha a sötét éjsza- kában izzó lángbetük hirdetnék: ember, múltadban nincs öröm, jövődben nincs remény... Az emberiség már nem tud hinni, remélni egy emberibb uj világ eljövetelében, melyet oly sokszor megígértek a világ sorsának intézői, vagy intézni akarói. Az egyszerű ember, az "utca embere" nem bizik és unja is már a szebb, jobb és boldogabb világról szóló jóslatokat, Ígéreteket. Hihetetlenül fogadja az annyiszor kilátásba helyezett uj szociális rendről, a kis és nagy nemzetek közti egyenlőségről, főleg a kisebbek jogainak respektálásáról szóló jövendöléseket, amikor mindebből amúgy se lesz semmi. Az Atlanti Charta is ilyen uj világot Ígér, ahol egyik nép sem juthat területi gyarapodáshoz a másik rovására, ahol az egyén és a népek jogait nem csorbíthat ja, nem rabolhatja el semmiféle hatalom. Eddig minden igér-et ellenkezőjével találkoztunk.Elég csak a második világháborúra gondolnunk. Az emberiség biztonságáért, a zsarnokságok felszámolásáért, a történelmi igazság helyreállításáért vonultak fel a Nyugat hadai, hogy olyan uj világot alkossanak meg mely már eleve kizárja újabb háborúk lehetőségét. Országok, népek, hadMegjelenik havonta VlGH ISTVÁN: Szent Anna tó ANGI SANDORNÉ GYERE, HA TUDSZ! Gyere ha tudsz, gyere, ha úgy gondolod, Hogy a rabbilincset tovább nem hordozod, Gyere, ha tudsz! Gyere, ha azt hiszed, átlépve a határt Idegen országban boldogságra találsz, Gyere, ha azt hiszed! Megmondom én Neked, hogy itt mi vár Téged; Rabbilincsed helyett kapsz aranyat, ékszert, Gyere, ha kell Néked! Ehetsz itt kalácsot, hófehér kenyeret, Csináltathatsz ruhát, bársonyt, nylont, selymet. Mindened lesz Neked. De hazátlan leszel! Mindenkitől távol Fájni fog a szíved az örök honvágytól, Keserű lesz szádban a hófehér kenyér!... Szabadságod ennyit, gondolod, hogy megér?
