Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-08-22 / 294. szám

2007. AUGUSZTUS 22. A NAGYVILÁG HÍREI MAGYAR SZÓ-A HÍD 3 Röviden Bush csak káoszt hozott a világba A világ zűrzavarossá tételével és egy sor "straté­giai hiba" elkövetésével vádolta az Egyesült Álla­mokat - és kifejezetten George Bush elnököt - Mi­hail Gorbacsov volt szovjet elnök eg)' moszkvai sajtóértekezletén. A Szovjetunió összeomlásakor az Egyesült Államok ahelyett, hogy az együttmű­ködés új korszakát nyitotta volna meg Moszkvá­val, agresszív, birodalomépítő hatalom lett, és el­követett egy sor "nagy stratégiai hibát". "Egy új birodalom gondolata és egy egyeduralkodó veze­tés született" - jelentette ki Gorbacsov. "Mi követ­kezett ezután? Egyoldalú lépések és háborúk. Washington semmibe vette a Biztonsági Taná­csot, a nemzetközi jogot, sőt saját népének akara­tát is" - szögezte le. "Az amerikaiak mindenáron győztesek akarnak lenni. Ez a beteges győzni aka­rás a fő oka annak, hogy miért olyan zavaros és komplikált a világon mindtn" - mondta Gorba­csov. Chávez VÁLLALJA Hugo Chávez venezuelai elnök megígérte közeli barátjának, Fidel Castrónak, hogy folytatja har­cát az amerikai imperializmus ellen azután is, hogy a kubai vezető már nem lesz az élők sorá­ban. Az államfő csütörtökön Caracasban kijelen­tette: "Fidel, vállalom, hogy folytatom küzdelme­det, a vég nélküli harcot. Én vállalom. Mi, a te gyermekeid, vállaljuk ezt." Az egykori ejtőernyős parancsnok, aki 1999-ben lett elnök, és Venezue­lát a szocializmus felé kormányozza, erős kapcso­latokat épített ki a kommunista vezetésű Kubá­val, és ő Washington külpolitikájának egyik leg­szókimondóbb bírálója. Brit-amerikai kapcsolatok erősítése Nagy-Britannia és az Egyesült Államok széles kö­rű kapcsolatai "meg fognak erősödni" az elkövet- kező években - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök, az amerikai elnökkel tartott első találkozója után. A Camp David-i elnöki nyaraló­ban George Bushsal folytatott tárgyalásait követő­en Brown újságírók előtt azt mondta: egyetért az amerikai elnökkel abban, hogy Irakban "vannak olyan feladatok, amelyektől meg kell válni, és olyan felelősségek, amelyeknek meg kell felelni". "Célunk, akár csak az Egyesült Államoké az, hogy lépésről lépésre átadjuk az ellenőrzést az iraki ha­tóságoknak" - fogalmazott. Izrael és az USA a legfőbb ellenség Alig néhány nappal az Irakról folytatott legutób­bi amerikai-iráni konzultációk után Irán első szá­mú vezetője az Egyesült Államokban és Izraelben nevezte meg Irán legnagyobb ellenségeit. Szajed Ali Hamenei ajatolláh, Irán legfőbb vallási és po­litikai vezetője televíziós beszédében kijelentette, hogy a "cionista rezsim (Izrael) és az amerikai kor­mány Irán legnagyobb ellenségei és a gyűlölet Amerika ellen napról napra mélyül a földkereksé­gen". Iránban Hamenei mondja ki a végső szót, legyen az a kapcsolatok felvétele az Egyesült Ál­lamokkal, vagy az ország vitatott atomprogramja. Az Egyesült Államok és Irán között több mint negyedszázada nincs diplomáciai kapcsolat. A két ország képviselői ennek ellenére találkoztak egy­mással Bagdadban, hogy az iraki biztonsági hely­zetről tanácskoztak. Az első fordulót erről még májusban tartották meg. Az amerikai kormány azzal vádolja Iránt, hogy' titkokban szítja az erő­szakot a szomszédos Irakban. Teherán tagadja a vádat. Legalább egy évet késik Az első iráni atomerőmű orosz építője, az Atom- sztrojekszprt állami cég egyik alvállalkozójának közlésén alapuló hír azt jelenti, hogy legalább egy évet csúszik az Irán délnyugati részén fekvő Bu- sehr kikötővárosban épülő létesítmény eredetileg idén szeptemberre tervezett üzembe helyezése. "Jelenleg bizonyossággal mondhatjuk, hogy idén ősszel valószínűtlen a Susehri atomerőmű üzembe helyezése. A reaktor beindításának valószínű ha­tárideje 2008 őszére tolódik ki" - közölte Isztomin. A Teherán részére történő orosz fegyvereladások és a nukleáris együttműködés miatt feszültebbé vált az orosz-amerikai viszony, Washington ugya­nis azzal gyanúsítja a perzsa államot, hogy atom­fegyver előállítására törekszik. Teherán kitart amellett, hogy atomprogramja energiatermelési célokat szolgál. Moszkva szerint Irán nem rendel­kezik atomfegyvergyártó kapacitással. Magas ran­gú orosz illetékesek ugyanakkor gyanakvással te­kintenek az Iránhoz fűződő kapcsolatokra, és hangsúlyozzák: Moszkvának nem érdeke, hogy Teherán atomfegyverre tegyen szert. Felfegyverzi szövetségeseit Az Egyesült Államok 20 milliárd dollár értékű fegyverzet eladásáról készül szerződéseket kötni Szaúd-Arábiával és öt Perzsa-öböl menti kőolaj­termelő országgal - írta a The Washington Post. Nevüknek elhallgatását kérő amerikai illetékesek­re hivatkozva a lap arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok tíz év alatt 30 milliárd dollár tá­mogatást szándékozik nyújtani Izraelnek, további 13 milliárdot pedig Egyiptomnak. A források sze­rint a szerződésekkel Washington közel-keleti szö­vetségeseit akarja erősíteni, ellensúlyozva Irán nö­vekedő befolyását a térségben. Újabb rakétákat lőttek Izraelre Palesztin fegyveresek vasárnap több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből határ menti izraeli városokra. Az Iszlám Dzsihád azt jelentette, hogy négy raké­tát lőtt ki Askelon városára, és célba vette Szderót városát, valamint a Kerem Salom határátkelőt is. Sebesültekről nem érkeztek jelentések. Az iszla- mista szervezet azt akarja megakadályozni, hogy az Egyiptom és a Gázai övezet határán rekedt mintegy 6000 palesztint izraeli területen át átszál­líthassák a Gázai övezetbe. Rafah határátkelőhe­lyet az övezetet uraló szélsőséges Hamász szerve­zet lezárta, s ellenezte, hogy a várakozók más, izra­eliek által ellenőrzött pontokon jussanak vissza a Gázai övezetbe. Asraf al-Adzsrami, a foglyok ügyeinek minisztere szombaton mégis azt közölte, hogy hamarosan megkezdik a palesztinok autó­busszal történő átszállítását izraeli területen ke­resztül a Gázai övezetbe, sőt száz embert már át is szállítottak. Washington öncélú segítsége Az Egyesült Államok anyagiakban hozzájárul a Szovjetunió által a hidegháború idején Csehor­szág területén létesített légvédelmi rakéták lesze­reléséhez - jelentette be Prágában Martin Bartak cseh védelmi miniszter. Prága és Washington ilyen értelmű megállapodása szerint az Egyesült Államok 600 ezer dollárt nyújt Csehországnak a szovjet rakéták és az elavult indítóállások meg­semmisítésére. Az amerikai kormánynak ezzel az a célja, hogy akadályozza a légvédelmi rendszerek elterjedését a világon, illetve a rakéták illetéktelen kezekbe kerülését - tette hozzá. Az országban 1359 olyan távirányítású, mozgatható légvédelmi rakéta és 658 indítóállás van, amelyet a Szovjetu­nió létesített. BALESETEK * SÉRÜLÉSEK ÜGYVEDEI RÓNAI & RÓNAI L.L.P. ügyvédi iroda, mely soha nem alszik gépkocsi-, teherautó-, kerékpárbalesetek repülőgép- és vonatszerencsétlenségek munkahelyi balesetek születési rendellenességek, szélhűdések gondatlanságból bekövetkezett halálesetek motorkerékpár-balesetek orvosi műhibák ' mim botlások, esések építkezési balesetek mérgező anyagok ólommérgezés kutyaharapás égések gyermeksérülések Otthoni és kórházi látogatások! Insrvenes konzultáció! éjjel-nappal hívható! 1-800-664-7111 www.ronaiandronai.com “NEM FIZET, MÍGNEM NYERÜNK!”

Next

/
Oldalképek
Tartalom