Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)
2007-05-25 / 292. (293.) szám
X I 20 MAGYAR SZÓ —A HÍD ............. M AGA ZI N____________ ___________ _________________________2007. MÁJUS 25. KONYHA A cukor Az ember minden korban törekedett az ételek ízesítésére. Kezdetben a mézet és a cukornád kipréselt levét alkalmazták. Csak később Ismerték fel a cukrot tartaknazó répa jelentőségét. A cukornád tízezer éves növényünk, indiai nádfele, amely "méhek nélkül ad mézet'. Kalandos története során bejárta afél világot, kiindulva Uj-Guine- átál, Indián, Egyiptomon, Afrikán, Szicílián keresztül eljutott a trópusokra. Az Újvilágba Kolumbusz vitte el, és a hatalmas gyarmati ültetvényeken gyorsan eltelj cdt. A cukor gyártásánál a levágott hosszú és erős nád szárakat összetörték, a belső részéből kinyert édes nedvet főzéssel sűrűvé tették, és nagy tömbökben kristály osították ki Ezeket a hatalmas, barna színű nycrscukortömbökct megőrölték, és hordókba téve szállították Európába, ahol finomították, és így használták fd. Ebben a koiban Magyarország a hamburgi finom íróki s'd szerezte be a cukrot de persze nálunk is próbálkoztak az előállításával, a hazai alapanyagok fel- használásával (juharfa, korisfa nedvével kukoricaaárral sót, még répával is kísérleteztek), de ezek a próbálkozások vág)' eredménytelennek mutatkoztak, vagy' igen költségesnek bizonyultak. A változást a háború hozta. Napóleon 18Ü6-ban zárlat alt vette a szárazföldet és ezzel lehetetlenné tette a gyarmatokról Európába áramló nyerscukor behozatalát. Mivel a cukornád termeléséhez alkalmatlanok voltak az itteni körülmények, Magyarországon is félértékelődött a hazai előállítás Ehetősége, és felépült az dső olyan özem, ahol megpróbálkoztak a cukotfőzéssd. Ekkor mára nálunk is termelhető cukorrépát használták fel. A század vegére a répacukor-előállítás akkorát fejlődött, hog)' a gyarmatokról étkező nádcukor telesen kiszorult a piacról. így alakult ki a magyar cukoripar. A kereskedelemben kapható cu- korfojták • • Fehér cukor • Nyers cukor (nádcukor) ■ Barna cukor A hollók agyafúrtságát mutatja a zsákmánnyal való bánásmódjuk. Kutatók megfigyelték, hogy- a dögön lakmá- rozó fekete madarak - a ragadozó emlősökkel ellentétben - nem tömik tele magukat hússal, belsőséggel, hanem "spájzolnak1’: a megszerzett darabokat rejtekhelyre viszik, és eldugják ínségesebb időkre. A zsákmányt - nyulat, őzet, szarvast- többnyire nem ők, hanem farkasok, medvék, rókák ejtik el. Am a hollók perceken belül megneszelik, hol lehet ingyen lakomához jutni, és rajokban jelennek meg a tetemnél. Ott pedig pokollá teszik a medve, farkas, róka életét. Kutatók megfigyelték, hogy célirányosan csipkedik a ragadozók hátát, farkát, jól kiszámítva, mekkorát képes ugrani az "otromba zsákmányejtő" anélkül, hogy elérné őket. Amíg a négylábú vadász egy-egy hollót hajkurász, a többiek lázasan tépik ki az. őket megillető részt a tetemből. Grünauban kiszámol- ták, hogy? magányos vadász (medve, hi- úz, róka) esetén az elejtett préda 90 százaléka a hollóké lesz. Feltehetőleg ezért is vadásznak például a farkasok fal tóban: ha öten-hatan lakmároznak az, elejtett állatból, a hollóknak kevesebb esélyük van a hús elorzására, mint ha ✓ egyetlen farkasnak kellene fölvenni velük a harcot. Az osztozkodás is érdekes dolog. A hollók szeretik a zsákmány egy részét rejtekhelyen eldugni. A legdörzsölteb- bek azonban vígan lakmároznak a dögön, közben viszont kifigyelik, hová rejtik el kevésbé óvatos társaik a jó falatokat, hogy aztán az dső adandó alkalommal kifosszák a rejtekhelyét. Am a hollók többsége nem olyan ostoba, hogy? óvatlanul hagyná magát meglesni a jó falatok ekiugása közben. Ezért az alkalmi tolvaj gondosan ügyel arra, nehogy fölkeltse "áldozata" gyanúját. "Vasakarattal kell vigyáznia arra, hogy mindaddig megtartóztassa magát, amíg a zsákmányt elrejtő fajtársa el nem tűnik. Egy állat számára ez hihetetlenül nehéz dolog” - mondta Thomas Bug- nyar etolőgus. Ha nem fajtársakról van szó, a hollók egészen másként viselkednek A farkasról például nem sok "gógyit" feltételeznek: ha meglátják, hogy? elássa z.sákmánya egy részét, leplezetlenül bámulják a környező fákról, majd miután távozott, egyszerűen kiássák és felfalják a maradék dogot. Ha viszont egy? másik hollót észlelnek zsákmánya elrejtése közben, a többiek szándékosan úgy tesznek, mintha nem érdekelné őket a dolog: unottan mászkálnak a földön, vagy pedig tollazatukat tisztogatják. Bugnyar azt is megfigyelte, hogy a tolvaj madarak egymást is kifürkészik. Az egyik holló megjegyzi magának azokat a fajtársait, akik vele együtt tanúi voltak egy el rejtési folyamatnak Emellett azt is megjegyzi, hogy? mdyik holló melyik rejtekhely "feltöltésének" volt a szemtanúja - és ennek megfelelően cselekszik. Először azt a lelőhelyet fosztja ki, amelyet más hollók is láthattak - a többi várhat... A nemi érettséget elérő hollók egész életre szóló párt választanak maguknak - akárcsak a csókák, a hattyúk és a gólyák. Addig azonban kisebb-nagvobb csapatokban élnek, amelyek a társas élet számos jellemzőit mutatják. A rangsorban elfoglalt helyük megvédése vagy magasabb pozícióba kerülés érdekében a madarak célirányosan kötnek szövetségeket. Az egymással baráti viszonyban lévő hollók konfliktusok esetén összetartanak, mi több: egymástól nem lopnak olyan gátlástalanul, mint többi fajtársuktól. A grünaui telepen dolgozó Marciké Stöwe még vigasztalási jeleneteknek is tanúja volt. Ha például egy7 dvakodás- ból az egyik holló vesztesen került ki, társa vigasztalva borzolgatta csőrével annak tollazatát. "Megható volt látni milyen gyöngédségre képesek ezek a hatalmas csőrök" - mondta Stöwe, altit néha kételyek fognak el az intézetbeli szereposztást illetően. "A hollók alaposan szemügyre vesznek mindent, amit csak csinálunk Alapjában véve nem mi figyeljük meg őket, hanem a hollók bennünket." A tea -10. rész i A JEGESTEA TÖRTÉNETE Richard Belchynden angol kereskedő Amerikában próbálta az indiai teát 1904-ben népszerűsíteni. Ellátogatott a St. Louis-i világkiállításra, ahol egy nagyon meleg napon nehezen talált vevőt portékájára, ezért úgy döntött, hogy a teát jégkockákra önti, bármilyen furcsa is, így született meg a jegestea. A teaszakértük a jegestea készítésére a következő módszert javasolják: áztassunk 60 g teát egy liter frissen engedett hideg vízbe legalább 3 órán át, de még jobb, ha egy éjszakán át történik az áztatás. Ezután szűrjük át az italt egy nagyobb kannába és tegyük hűtőbe. A lehűtött tea tálalása úgy történik, hogy egy pohárba jégkockákat teszünk és erre öntjük a korábban lehűtött teát. Citromkarikával és kevés cukorral, vagy esetleg friss mentalevéllel lehet ízesíteni és még frissítőbb nyári ital varázsolható belőle. A kandiszpálca Európában már elterjedt, Magyarországon még alig ismerik. Hangulatos kiegészítő teázás alkalmával, hiszen ötletes keveréke a cukorszórónak és a teás kanálna k. A cukor egy fa pálca végén van, és ahogyan a forró teát kavargatjuk, akan- disz cukor fokozatosan feloldódik benne.
