Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-08-29 / 295. szám

Magazin - Divat MAGYAR SZÓ —A HÍD {/ 2007. AUGUSZTUS 29. Röviden Névnapok Szeptember 4. Rozália Szeptember 5. Lőrinc, Viktor Szeptember 6. Zakariás Szeptember 7. Regina Szeptember 8. Adrienn, Mária Szeptember 9. Adám Szeptember 10. Nikolett, Hunor Édes fűvel ízesítené italait A cukornál háromszázszor édesebb, kalóriamen­tes és százszázalékosan természetes édesítőszer­rel készül berobbanni az élelmiszeriparba Para­guay. A guarani indiánok már évszázadok óta édesítik italaikat az őslakók körében "édes fű" né­ven ismert bokor levelével. Az alig hatvan centis növény leveléből kivont kristály a Coca Cola fi­gyelmét is felkeltette. Az üdítőitalgyár és a Car­gill, az egyik legnagyobb amerikai élelmiszeripa­ri cég bejelentette, hogy már tesztelik is a stevia- alapú édesítőszert, és az élelmiszerbiztonsági vizsgálatok után hozzáfognak a Rebiana márka­nevű termék gyártásához. Amerikában egyelőre a "káros hatású élelmiszer-összetevő" kategóriába tartozik és tilos forgalmazni. Az Európai Unió­ban csak táplálék-kiegészítőként, gyógynövény­ként, vagy kozmetikai szerek alapanyagaként for­galmazható, édesítőt tilos gyártani belőle. A pa­raguayi termelők szövetsége szerint a legújabb hírek hatására az amerikai és európai cukoripari lobbi ellentámadásba lendült és a steviaimport tiltása mellett kardoskodik. Holott egész sor ki­váló tulajdonságát kimutatták már. A kutatások­ban paraguayai tudósok járnak az élen, akik sze­rint a Magyarországon sztívia néven ismert nö­vény leveléből kivont szer gyulladáscsökkentő és antibakteriális hatású, jó hasznát veszik a cukor­betegek, a magas vérnyomással küzdő betegek, és a cukorral ellentétben a fogzománcot sem ká­rosítja. Remekül bírja a magas hőmérsékletet is, Röviden Mióta divat a bricsesznadrág és KIK VISELTÉK? Amit mi bricsesznadrágnak nevezünk, az a lo­vaglónadrágnak - angolul breeches - a múlt szá­zad második felében kialakult formája. Koráb­ban az angol lovaglónadrág szűk, testhezálló volt; a 18. század utolsó negyedében a vidéki angol földesúr, középnemes: a dzsentri kedvelt öltözéke a lovaglófrakk (riding-coat - ebből lett a "magyar" redingó) és szarvasbőr lovaglóna­drág (breeches), hozzá térdig érő csizma. Ezt az egyszerű, sportos öltözetet a 18. század végén a kontinensen is tüntetőén hordták a haladó szel­lemű ifjak, különösen mióta Goethe népszerű regényhősét, Werthert, kék frakkban, szarvas­bőr lovaglónadrágban szerepeltette. Nálunk Magyarországon a "bricseszt" - vagy ahogy né­piesen nevezték: a "priccses nadrágot" - a szá­zadfordulótól a második világháborúig hordta a vidéki dzsentri, meg az, aki annak akart látszani. De honnan ered a bricsesz-bree­CHESSZÓ? Az ingszerű tunikában járó régi rómaiaknak fel­tűnt a szomszéd népek nadrágja. Galliának a Földközi-tenger partján húzódó szegélyét Gal­lia Bracatának, vagyis nadrágos Galliának ne­vezték, mert az itt lakó népek nadrágban jártak, amelyet bracának neveztek. Ebből a valószínű­leg kelta eredetű szóból alakult a francia braies és az angol breeches; amelyek térdnadrágot je­lentenek. A franciában később a braies helyett a culotte szót használták. A sans culotte azt jelen­ti magyarul, hogy térdnadrág nélküli. A térdna­drág, a culotte volt ugyanis a nemesség, az úri osztály viselte, a nép fiai ezzel szemben hosszú­nkig 200 Celsius fokon sem változik a kristály szerkezete, ezért aztán sütőipari termékek gyár­tására is alkalmas. Egy kiló kristályt tizenkét kiló levélből lehet kinyerni. A termék világpiaci ára a tisztaságtól függően 40-90 dollár (7 ezer -16 ezer forint) között mozog. A növényt Argentínában, Brazíliában és Ecuadorban is termesztik, a legna­gyobb termelő pedig Kína, ahol 20 ezer hektáron nő az édes íu. Ä dél-amerikai termelők azonban a klímának köszönhetően még így is előnyben vannak, mert amíg Kínában egyszer beérik a nö­vény, addig őshazájában háromszor szüretelik a kincset érő leveleket - áll Die Welt című berlini napilap honlapján megjelent beszámolóban. Öröklakás három óceánon Első hallásra talán képtelenségnek tűnik, hogy lé­tezik olyan 200 fős, nyílt vizeken élő lakóközös­ség, amelynek tagjai a golfozáson és fürdőzésen kívül azzal foglalkoznak, hogy megszavazzák, hol kössön ki cirkálójuk másfél év múlva. Pedig van ilyen: a hajójuk The World névre hallgat, közel 200 méter hosszú. Különleges életmódot folytat­nak azok a milliomosok, akiknek lakhelye A Vi­lág, amely megállás nélkül a földkerekség leg­szebb helyei között ingázik az év tizenkét hónap­jában. A kapitány havonta akár hat országba is elszállítja a hajó lakóit, akik lakástulajdonosként szavazati joggal rendelkeznek, és maguk határoz­zák meg az úti célt. A milliomos hajólakók hét­köznapjai a Spiegel magazin tudósítása alapján a következőképpen telnek: az óceánjáró ötödik emeletén, a lobbyban hever egy Philip's World Traveller's Atlas, aminek segítségével meghatá­rozzák, hova utazzanak a közeljövőben. Az ötle­teket időben kell bejelenteni, ugyanis a "bolygó hollandi" utasok rendszerint másfél évre előre gondolkodnak; ennyi időbe telik ugyanis, amíg megszerzik az illetékesek a nagyhajók fogadására alkalmas kikötők horgonyzási engedélyét. A 2002-ben Norvégiában épített luxusóriás megál­lás nélkül szeli a három óceán habjait, eddig több nadrágban jártak. A sans culotte eszmei, meg­különböztető értelme tehát: nem úri nadrágban járó ember. A nadrág a lovas népek viselete; a kelta gallok is Keletről vették át a nadrágviselést a lótenyésztéssel együtt. Itt nadrágot hordtak a lovas népek, lettek bár altáji vagy indoeurópai eredetűek. Az ősmagyarok bő nadrágot viseltek, amelynek szárát puha talpú felkapó orrú csiz­máikba gyűrték. Ä felsőtestet magas nyakú, rö­vid vászoning fedte. Az ing fölé szűk, ujjas ka­bát került, erre pedig kaftánszerű köpönyeget húztak. Az asszonyok, lányok viselete hasonló volt, s hogy ők is nadrágban jártak, azt a hon­foglaláskori sírokból előkerült nyeregmaradvá­nyok bizonyítják. Férfinyeregben lovagoltak ők is, azon pedig szoknyában nem ülhettek. A DISZKRÉCIÓ HALÁLA Egyre több lógó borítja ruháinkat, s ez alól a prémium kategória sem jelent már egyértelmű­en kivételt. A Bottega Veneta ugyanakkor azzal tűnt ki a közelmúltban, hogy a márkajelzés ab­szolút nélkülözésével ért el üzleti és szakmai si­kereket. Kiderítettük, melyek azok a sajátossá­gok, amelyek alapján felismerhetjük és azono­síthatjuk a lógó nélküli luxustermékeket is. A SZERÉNY éllovas Sokakat meglepett a hír, miszerint a Luxury In­stitute egyik közleményében a "legelőkelőbb brandként" említi a márkajelzés nélküli Bottega Venetát, hiszen a jelenlegi trend alapján elsősor­ban a lógókkal bőségesen ellátott termékek tud­nak érvényesülni a luxuspiacon. Mindez nem­csak azért meglepő, mert mostanában a na­gyobb vezető médiumok - CNN, Newsweek és társai - emlegetik a viszonylag ismeretlen már­kát, hanem azért is, mert a kis olasz cég anyagi­mint száz országban tartózkodott hosszabb-rövi- debb ideig. Az úszó falvacska 165 lakosztállyal rendelkezik, amelyeket 825 ezer és 7,3 millió dol­lár (150 millió és 1,3 milliárd forint) közötti összegért lehet megvásárolni. Ez az ár még nem foglalja magában az évi 3 3 ezer dolláros minimá­lis alapdíjat, amit a lakók személyes kényelmére fordítanak, míg egy öt vagy hat számjegyű éves összegből a lakosztály karbantartását végzik. A lakosztályokat már mind megvásárolták, mint­egy 5 százalékot azonban újra értékesítenek a tu­lajdonosok. A szolgáltatások között gyakorlatilag minden megtalálható, ami a hasonló méretű óce­ánjárókon szokás: éttermek, úszómedencék és ja- cuzzik sokaságából lehet válogatni, butik, könyv­tár, kórház, fitneszstúdió, tenisz- és golfpálya egyaránt rendelkezésre áll. A The World 165 la­kosztályának utasai nem töltik az egész évet a nyílt vizeken, Hans-Christian Magnus marketin­gigazgató szerint csak 2-4 hónapig maradnak a fedélzeten a lakók. Mellesleg annak, aki itt szeret­ne lakást vásárolni, a törvények értelmében ren­delkeznie kell egy szárazföldi öröklakással is, hogy ott adózzon. A marketingigazgató elmond­ta, sokan ugyanis az adóelkerülés céljával szeret­nének a The Worldre költözni, azonban az állan­dó lakhely a vásárlás előfeltétele. A hajón egy­szerre általában 150-200 milliomos tartózkodik egyidejűleg (míg a személyzet 250 főből áll), a la­kók száma az olyan izgalmas úti célok alkalmával megy fel 300-ra, mint például az Antarktisz, de a Spitzbergák és Grönland is a favoritok között szerepel. Internetre kerültek A világ legnagyobb családfakutató oldala, az An- cestry.com az Egyesült Államok Indián Cenzu­sainak feldolgozása után 7,5 millió őslakos nevé­vel bővítette hatalmas adatbázisát. A honlap láto­gatói mostantól az indiánok kulturális öröksége mellett a rezervátumok mindennapjaiba is bete­kinthetnek. Az Indián Ügyek Hivatala által ké­lag is az egyik legeredményesebb a Gucci kon­szernen belül (közvetlenül a Gucci márka után a második, tavaly például 267 millió dolláros bevételt ért el). Á céget jelenleg Tornas Maier német designer vezeti a "luxus a második pillan­tásra" mottó jegyében. A Bottega Veneta meg­kérdőjelezhetetlen minőségű anyagokkal dolgo­zik, amelyeket sohasem lát el felirattal, így csak a beavatottak ismerik fel az utcán. A lógó nélkü­lözése persze nem jelenti az ismertetőjegyekről való teljes lemondást, hiszen a Bottega Veneta fonott bőr táskáira jellemző intrecciato nevű (átszőtt) technikát csak ez a cég alkalmazza. Technika, lógó és reklám A lógó definíciója nehézségekbe ütközik, ugyanis a Bottega Veneta által alkalmazott tech­nika gyakorlatilag ugyanazt a funkciót tölti be, amit az egyéb cégeknél használt márkajelzés, "mindössze" a diszkréció foka teljesen más. Ló­góból létezik néhány centiméteres és tenyérnyi egyaránt, de akkora is van, amely a ruha felét el­takarja. Egyes cégek a ruhán feltüntetett márka­név után odabiggyesztik a vállalat internetes cí­mét is, ami már nem egyszerű lógónak, hanem reklámnak számít. "Enyhe túlzással azt is mondhatnánk, minőség helyett kapsz lógót" - véli Schiffer Miklós divatszakértő. Az Araiam­nál például megfigyelhető, hogy az első számú vonalnál, az igen előkelő Black Labelnél nincs márkajelzés, viszont ahogy megyünk "lefele" a Collezionén át az Emporióig vagy az Armani Jeansig, úgy szaporodik a lógók száma, és nő méretük is - tette hozzá az elismert szakértő. A Dolce & Gabbana szintén hasonlóan osztja fel termékpalettáját, sőt, ez a cég azt is megtette, hogy a Shoes néven forgalmazott cipő-vonalhoz készített pólókat is, amelyek a tervezőpáros ne­szített évenkénti összeírások az amerikai indiá­nok családtörténetének 150 évét fogják át, és azokból a regisztrált rezervátumokban 1885 és 1940 között élők mindennapjai rajzolódnak ki. Az Egyesült Államok Indián Cenzusai az őslakos családtörténet legfontosabb írott dokumentu­mai, ezért az országban az indián ősökkel rendel­kezők minden esetben ezzel kezdik családjuk ku­tatását. A 275 rezervátum, iskolák, kórházak ada­tait és az ott élő közel 250 törzs tagjait tartalmazó jegyzék az indiánok neveit, életkorát, születési dátumát, rezervátumát, stb. tartalmazza. Az 1940-es években született gyerekek esetében az 1800-as évek elejéig felmenőiket is feltüntették, így a kutatóknak ezek az adatlapok sokat segíte­nek. Megan Smolenyak, az oldal vezető család­történésze szerint "a történetek segíthetnek az in­diánoknak hagyományokban gazdag személyes és kulturális identitásuk megőrzésében". Szerin­te az összeírások Amerika őslakosainak története­it mesélik el. Az adatbázisban olyan híres adatla- pok is megtalálhatók, mint Ivó Dzsima egyik zászlóállítója, Ira Hayes kartonja, akit az arizonai Gila rezervátumban írtak össze 1930 és 1936 kö­zött. Az évenkénti népszámlálásoknak köszönhe­tően ez az adategyüttes a világ egyik legponto­sabb családtörténeti forrása. Az indiánok az ame­rikai szövetségi összeírásokban is fellelhetők, ám azokat tízévente csak egyszer készítették el, és az őslakosokkal 1924-től, a számukra megadott tel­jes állampolgárságtól foglalkoztak. Az An- cestry.com jelenleg 24 ezer kereshető adatbázisá­val a világ legnagyobb online családfakutató ol­dala, 1997-es indulása óta az egyszerű kezelhető­ségének, és viszonylagos olcsóságának köszönhe­tően a világ egyik leglátogatottabb honlapja lett. Mindez persze a felhasznált adatbőségnek is kö­szönhető, hiszen az Egyesült Államok 1790 és 1930 közötti Szövetségi Összeírása mellett legu­tóbb az Amerikába érkező hajók utaslistái és az Egyesült Államok hadseregének adatlapjai is ke­reshetővé váltak. véhez köthető termékek talán legkevésbé előke­lő darabjai. A MILLIOMOSOK KEDVENC ÖLTÖNY­MÁRKÁJA Az olasz Brioni márkát választották meg a leg­nagyobb presztízsértékkel bíró férfi ruházati márkának 2007-ben az amerikai milliomosok. A Luxury Institute legújabb felmérésében James Bond és Kofi Annan kedvenc öltönymárkáját az Armani és a Zegna követte. Pierce Brosnan ép­púgy az 1945-ben alapított olasz márka remeké­ben gyilkolt James Bondként, ahogyan Donald Trump üzletember és Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár is a Brioni öltönyeiben tárgyal­tak éveken át. A családi vállalkozásként indult Brioni öltönyeit legalább 18 munkaóra alatt ké­szítik el kizárólag manufakturális módszerekkel, a vásárlók jelenleg mintegy 5000 modell közül választhatnak. A kész öltönyök ára 4000 dollár­nál kezdődik, igaz, az olasz márka elősorban személyre szabott darabokat készít - ezek ára akár 20 ezer dollárig is felkúszhat. A cég min­dennapi viseletre is alkalmas ruhákat is készít, valamint néhány női ruhát is varrtak már szak­emberei. A dobogó második fokán két rivális osztozkodott: az Armani cégbirodalom és az Er- menegildo Zegna, a harmadik helyre a Ferraga- mo került. A többi helyezésről az intézet nem közölt információkat. A felmérést a New York- i székelyű Luxury Infinite készítette 1500 ame­rikai milliomos bevonásával. "Első alkalommal végeztettünk közvélemény-kutatást férfi luxus­márkák témájában. Ebben a kategóriában igen nagy a versenyszellem, a különböző márkák ugyanazt a közönséget célozzák mgg" - mondta Milton Pedraza, a Luxury Institute vezérigaz­gatója. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom