Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)
2007-05-09 / 292. szám
14 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. MÁJUS 9. Sok IQ sokra megy? "Az emberek nem azért gazdagodnak meg, mert okosak. Az IQ-nak semmi köze a jómódhoz. És az, hogy valaki nagyon okos, nem védi meg attól, hogy pénzügyi nehézségei legyenek" - nyilatkozta Jay Zagorsky, a tanulmány egyik szerzője. Az amerikai munkaügyi statisztikai hivatal 1979 óta több mint hétezer amerikait interjúvolt meg rendszeresen, s a 2004-ben összegzett válaszok alapján kiderült, hogy a ma már a negyvenes éveik közepén járók észbeli teljesítménye és pénztárcája között semmiféle összefüggés sincs - írta az AFP hírügynökség. Zagorskyék tanulmányának konklúziója megerősítette egy korábbi kutatás eredményét, amely szerint az intelligensebb emberek több pénzt keresnek ugyan, de a magas fizetés és a pénzügyi stabilitás között különbség van. A kiugróan magas, 130-as intelligencia-mutatóval rendelkezők bérének és az átlagos, 100-as intelligenciájúak bérének évi átlagos különbsége 6000 dollártól (mintegy' 1 millió forinttól) 18 500 dollárig (3,4 millió forintig) terjedhet, ám a kisebb IQ-jú- ak kevésbé kerülnek pénzügyi zavarba (hitel- túllépés, csőd, befizetetlen számlák), mint a tesztek alapján okosabbnak bizonyultak. Dokkolás, leválás ember nélkül Nagy lépést tett előre egy automatikus műholdjavító projekt, miután földkörüli pályán két kísérleti űrjármű automatikus szétválást, szoros formációban történő repülést és összekapcsolódást mutatott be. A demonstráció az Egyesült Államok kormánya által felügyelt Orbital Express program része. A javítást végző ASTRO, valamint a javítandó műhold és üzemanyagtöltő állomás szerepét betöltő NextSat párosról már korábban beszámoltunk. Feladatuk a földkörüli pályán történő hajtóanyag feltöltés és a javítás demonstrálása, mellyel a műholdak üzemeltetői jelentősen megnyújthatják eszközeik élettartamát. Szombaton először vált el egymástól a páros, addig az ASTRO robotkarja tartotta együtt őket. Az elválást követően egymástól mindössze 10 méteres távolságban repülve egy órán át haladtak pályájukon, majd az ASTRO megközelítette a NextSatot és hozzákapcsolódott. A 300 millió dolláros küldetést felügyelő Fejlett Védelmi Kutatási Projektek Ügynökségének (DARPA) jelentése szerint a műveletek döntő többsége alatt a két egység semmilyen kapcsolatban nem volt a földi irányítással. Az ASTRO kizárólag fedélzeti tájékozódási és navigációs műszerei alkalmazásával teljesítette a tesztet, a Földről semmilyen inputot nem kapott. FÉNYESSÉGŰ SZUPERNÓVA Egy tavaly megfigyelt haldokló csillag a valaha látott legfényesebb szupernóvává vált, ami egyben az első példája lehet egy ma már alig létező, a korai univerzumban azonban feltehetően igen gyakori hatalmas csillagfajnak.A tipikus, fényességük csúcspontját napok vagy néhány hét alatt elérő, majd pár hónap alatt elhalványuló szupernóvákkal ellentétben az SN20ü6gy jelű óriásrobbanásnak 70 napig tartott teljes fényessége elérése és több mint három hónapon át maradt fényesebb bármelyik korábban megfigyelt szupernóvánál. A robbanás óta nyolc hónap telt el és a 240 millió fényévnyire bekövetkezett jelenség még mindig fényesebb mint az átlagos szupernóvák csúcspontja. I Megtalálták Superman földi kriptonitját KRIPTONIT A kriptonit -az a kristály, amelyből Superman rendkívüli erejét nyeri - igenis létezik, méghozzá itt a Földön - közölte a Reuters hírügynökség egy brit tudós bejelentése nyomán. A Szerbiában felfedezett ásványnak ugyanis gyakorlatilag ugyanaz a vegyi összetétele, mint a Superman-képregé- nyekben és -filmekben szereplő földön kívüli kristálynak: nátrium-lítium-bór- szilikát-hidroxid. A bámulatos egyezésre dr. Chris Stanley, a londoni természettudományi múzeum ásványtudósa bukkant rá az interneten, amidőn az új kőzet vegyi összetétele után kutatott. "Elámultam, amikor rájöttem, hogy ugyanaz a tudományos elnevezése annak a kriptonitot tartalmazó kőzetdarabnak, mint amelyet Lex Luther lopott el a múzeumból a Superman visszatér című filmben" - mondta Stanley. A Jadarite névre keresztelt anyagot a londoni természettudományi múzeum és kanadai országos kutatási tanács tudósainak vizsgálatai nyomán nyilvánították hivatalosan is új ásványnak. A brit főváros múzeuma azt is lehetővé teszi, hogy az érdeklődők április 25-én és május 13-án meghatározott időben személyesen is megtekintsék a misztikus ásványt, amely azonban nem zöld, ahogyan azt a Superman-történet írja, hanem fehér, és sem fluort, sem radioaktív anyagot nem tartalmaz. MAz emberek és más gerincesek egy közös ősből fejlődtek ki FÉREGROKONOK Az emberi agy olyan egyszerű központi idegrendszerekből fejlődött ki, mint amilyenek a mai férgekben és rovarokban találhatók - állítják a Heidel- bergben működő, Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium (EMBL) tudósai. A Live Science nevű amerikai tudományos hírportálon olvasható beszámoló szerint a tudósok már régóta tudják, hogy az emberek és más gerincesek egy közös ősből fejlődtek ki, és ugyanebből a közös ősből alakultak ki a rovarok és a férgek is. Am a németországi Heidel- bergben működő EMBL kutatóinak ezt most kézzelfoghatóan is sikerült bebizonyítaniuk. Egy olyan tengeri féreg (Platynereis dumerilii) embrióit vizsgálták meg, amelynek a központi idegrendszere hosszú idő óta változatlan. Kiderült, hogy ezen féregfajta központi idegrendszerének molekuláris felépítése lényegében azonos a gerincesekével. "Egy efféle komplex elrendeződés nem jöhetett létre kétszer az evolúció során, így hát ugyanarról a rendszerről lehet csak szó. Ügy tűnik, hogy a tengeri férgek és a gerincesek egyaránt egy távoli közös őstől örökölték központi ideg- rendszerüket" - mondta Jékely Gáspár, a kutatócsoport egyik tagja. A felfedezés újabb égető kérdéseket vet fel, amelyek megválaszolása az evolúcióbiológusok leendő feladata. A kutatásról írt tanulmánv a Cell című szaktudományos folyóiratban látott napvilágot áprilisban. M A Földéhez hasonló hőmérsékleti körülmények EXOBOLYGÓ A Földéhez hasonló hőmérsékleti körülmények vannak egy újonnan felfedezett S 5n -jelentették be európai uniós tudósok, akik a deli feltekén folyó úrku- programban (ESŐ) vesznek részt. A bolygó átmérője a földinek a másfélszerese, tömege ötször akkora, képes megtartani a felszínén a vizet, a hőmérséklete pedig nulla és 40 Celsius fok között ingadozik a mérések szerint - jelentette be egy közleményben a genfi obszervatórium tudósa, Stéphane Udry. A bolygó a Mérleg csillagképben, a Gliese 581 jelzésű csillag körül kering. A csillagtól mért távolsága a 14- ed része a Nap-Föld távolságnak, de a csillag kisebb, hűvösebb és kevésbé fényes, mint a Nap, ezért a bolygó "lakható" övezetben van, azaz a víz folyékony, a hőmérséklet pedig kellemes lehet a felszínén. A ESŐ csoportja azt nem tudta megállapítani, hogy tényleg van-e víz az exobolygón (Naprendszeren kívüli bolygó). A különféle tudományos modellkísérletek alapján a csillagászok azt mondják, hogy a bolygó felszíne sziklás, Azsms szegényíti a nyelvet A rövid szöveges üzenetek (sms) egyre elterjedtebb gyakorlata hovatovább komolyan veszélyezteti az ír gyerekek nyelvi, helyesírási készségét - állapította meg egy dublini oktatási testület. Az állami tanfelügyeleti bizottság azután fájt riadót, hogy széles körű vizsgálat keretében alaposan elemezték a 15 évesek tavalyi írásbeli vizsgateljesítményeit. Mint az Irish Times című lapban elmondták, a mobilozás, és azon belül az sms-kommuniká- ció nyomán egyre rosszabb a tanulók helyesírása: a hagyományos (tehát helyes) helyett vészesen terjed a fonetikus szövegírás. az írásjelek használata viszont mind ritkább. A jelentés azt is aggodalommal állapítja meg, hogy a sokat sms- ezők írásl>eli feladataikban, dolgozataikban indokolatlanul rövid mondatokat használnak, szókincsük igen szegényes, és minden nyelvtani kategóriában {például az igeidők terén) a lehető legegyszerűbb alakokat használják, ami raár- már primitívvé teszi nyelvezetüket. Nagy zuhanás ez 3-4 év alatt, hiszen 2003-ban a 15 évesek kategóriájában az ír iskolások még az első tíz között voltak egy nemzetközi íráskészség-felmérésen. vagy óceánok vannak rajta. Nagyon valószínű, hogy a bolygó a hőmérséklete és viszonylagos közelsége miatt az egyik nagyon fontos célpontja lesz azoknak a leendő űrexpedícióknak, amelyek élet után kutatnak a világegyetemben - vélekedik Xavier Delfosse (Genfi Egyetem), aki szintén a csoport tagja. Ha térkép készülne az univerzum kincseiről, akkor ez a bolygó minden bizonnyal rajta lenne - tette hozzá. A Gliese 581 a Földhöz legközelebb eső száz csillag egyike, "mindössze" 20,5 fényév távolságban van. Tömege a Napénak egyharmada. A bolygó a legkisebb az eddig felfedezett exobolygók közül. Megtalálása a chilei La Sillában felállított HARPS színképelemző révén vált lehetővé. A Gliese 581 körül két éve ugyanez a kutatócsoport már talált egy bolygót, amelynek 15-ször akkora a tömege, mint a Földé.
