Amerikai Magyar Szó, 2007. május-augusztus (105. évfolyam, 292-295. szám)

2007-08-22 / 294. szám

2007. AUGUSZTUS 22. Nagy magyarok- Évforduló _____MAGYAR SZÓ-A HÍD 9 WillaimFox 1952 május 8. (55 éve történt) M 58 v M » % '/ ' 3 i I ÜS' , Ötvenöt éve, 1952. május 8-án halt meg William Fox magyar származású amerikai filmproducer. Fried Vilmos, avagy Wilhelm Fried 1879. január l-jén Tolcsván született. Magyarul ha akart volna, sem tanulha­tott volna meg, mert kilenchónapos ko­rában a család kivándorolt Amerikába, ahol még tizenkét gyermekük született. William valóban az életnek tanult: New York legvadabb részén, az utcán nőtt fel, formális képzése tizenegy éves korában abbamaradt. Végül a ruhaiparban bol­dogult, vállalkozása már 50 ezer dollár nyereséget termelt, amikor 1904-ben eladta, és megvett egy olcsó brooklyni mozit. Az új szórakozástól ódzkodó helybélieket kikiáltóval győzte meg, a filmek között élő produkciók is szóra­koztatták a nagyérdeműt. Fox pár év múlva már a legnagyobb filmforgalma­zó hálózat tulajdonosa volt, s hosszas pe­reskedés után 1913-ban elérte, hogy az addig monopolhelyzetet élvező Motion Pictures Patent Company mellett ő is gyárthasson filmeket. A Fox Film Corporation New York-i stúdiója 1919-ben költözött Hollywood­ba, amely hamarosan a film fővárosa lett. 1923-ban épült fel a híres Fox Hills Studios, a mai 20th Century-Fox ottho­na. A korai Fox filmek sztárja Theda Ba­ra volt, a Theodosia Goodman néven született cincinnati lányból a publicitás minden eszközét bevetve teremtették Hetven éve, 1937. május 23-án halt meg John Davison Rockefeller amerikai üzletember, emberbarát, a világ első milliárdosa. 1839. július 8-án született egy rich- mondi farmon, családja a XVIII. században vándorolt be Németország­ból. Apja vándorkereskedő, kuruzsló és szélhámos volt, gyakori távollétei alatt anyja próbálta a hat gyermek gondját viselni. John már hétévesen bizonysá­got adott kiváló üzleti érzékéről: pulykákat nevelt és eladta őket, afféle zsebpénz-kiegészítésként. Tizenhat évesen állt munkába egy könyvesbolt­ban, de már négy évvel később önálló vállalkozásba fogott: egy barátjával bizományos üzletet alapított, foglalkoztak gabonával, hússal, zabbal és mindenféle más áruval. 1859, a pennsylvaniai kőolaj felfedezése után felismerte a lehetőséget és csekély tőkéjét az olajbizniszbe fektette. 1862- ben vette első finomítóját, majd testvérével és még néhány üzletember­rel együtt 1870-ben megalapította a híres-hírhedt Standard Oil Companyt. Kezdettől Rockefeller volt a cég elnöke, s kíméletlen módszereivel óriási vagyon­ra tett szert. Riválisait felvásárolta, a vasutaktól kedvezményes szállítási árakat csikart ki, tevékenységét fokozatosan az egész országra kiter­jesztette. Ő hozta létre az első modern trösztöt, kezében tartotta az amerikai olajipart, nála összpontosult az olajszál­meg a végzet asszonyát, vele kapcsolat­ban született meg a vamp kifejezés. A stúdió újabb és újabb sztárokat szerződ­tetett, vagy maga csinálta őket: például Tom Mixet, a vadnyugati westemek hő­sét, akinek minden filmje egymillió dol­lárral gazdagította a céget. A pénz más­honnan is özönlött: Foxnak több mint ezer filmszínháza volt, ahol persze jó­részt saját stúdiójának termékeit vetítet­ték. Vetélytársainál mindig előbbre gon­dolkodott: 1927-ben megszerezte és hor­ribilis összegért minden mozijába be­építtette a svájci Movietone hangrend- szert, amely összehasonlíthatatlanul jobb hangzást biztosított az immár be­szélő filmeknek, mint a rivális Warner Brothers által pártolt Vitaphone. Bár az első hangosfilm, A dzsessz-énekes még az utóbbival készült, az iparág szabvá­nya a Movietone lett. Fox ekkor volt a leggazdagabb és leg­hatalmasabb. A legenda szerint százdol­lárosnál kisebb bankjegy soha nem volt nála, és annyira szerette volna megállíta­ni az időt, hogy órát nem viselt, irodáján ban pedig mindig lehúzva tartotta a re­dőnyt. Magánéletét is praktikusan szer­vezte: feleségét 1899. december 31-én vette el, így egy csapásra elintézhette születésnapja, házassági évfordulója és az újév megünneplését. 1929 azonban végzetes évnek bizo­nyult számára. Hiába próbálta megvásá­rolni a Metro-Goldwyn-Mayer stúdiót, súlyos autóbalesetet szenvedett, s még fel sem épült, a nagy tőzsdekrach 91 mil­lió dolláros adósságba verte. Foxnak egy­szerre kellett volna megküzdenie hitele­lítás 90 százaléka. A cég olykor a törvényesség határán táncoló tevékenységét sokan és gyakran bírálták, a trösztellenes törvényt is a Standard Oilra szabva hozták. 1911- ben aztán a Standard Oilt a Legfelsőbb bíróság monopóliumnak minősítette és 37 cégre darabolták fel. Rockefeller ekkor már visszavonult: egy évvel korábban távozott, hogy teljesen az emberbaráti tevékenységnek szentelje magát. Vagyonát a századfordulón 900 millió dollárra becsülték és akkoriban őt tartották a világ leggazdagabb emberének, sőt az inflációval kiigazítva ma is helye lenne az első húszban. A hívő baptista Rockefeller bőkezűen adakozott, a halálakor készült összegzés szerint 530 millió dollárt adományozott nevelési, egészségügyi és tudományos célokra, így a világ leg­nagyobb emberbarátjának is nevezték. Ö alapította a chicagói egyetemet, a mai Rockefeller Egyetemet New Yorkban és a Rockefeller Alapítványt. Tanítónő feleségétől öt gyermeke született, az üzletet egyetlen fia, ifjabb John D. Rockefeller vitte tovább. Unokája, Nelson Rockefeller Gerald Ford alatt az Egyesült Államok alelnöke volt, egy másik unokája, Winthrop Arkansas állam kormányzóságáig vitte, dédunokája, Jay Rockefeller a szenátus tagja. Fiatalón két nagy vágya volt: 100 ezer dolláros vagyonra szert tenni, és száz évig élni. Az első tökéletesen si­zőivel, hollywoodi ellenfeleivel, a kor­mányzat trösztellenes vizsgálóbizottsá­gával és a túlterjeszkedett vállalat pénz­ügyeit katasztrofálisan kezelő beosztot­taival. A harcban alulmaradt, 1930-ban meg kellett válnia a nevét viselő vállalat részvényeitől. 200 millió dollárosra be­csült részesedését alig 18 millió dollárért szerezték meg hitelezői, akik a gyermek­sztár Shirley Temple filmjeire alapozva ismét felvirágoztatták a stúdiót. Fox hosszú és kitartó utóvédharc után 1936-ban jelentett csődöt, egy évvel azu­tán, hogy egykori vállalata egyesült a 20th Century stúdióval. A csődeljárás so­rán megpróbált megvesztegetni egy bí­rót, ezért egy évre börtönbe kellett vo­nulnia. Szabadulása után sem nyomor- gott (személyes vagyona dollármilliókra rúgott), de a filmiparban soha nem tudta pozícióit visszaszerezni. A filmipar "elfe­ledett embere" 1952. május 8-án halt meg New Yorkban, temetésén a szakma egyetlen képviselője sem jelent meg. Neve azonban ma is ismert, ahogy an­nak idején mondta: "Egyetlen nap egyet­len perce sem telik el úgy, hogy a Fox név a világ valamely részén ne tűnne fel a filmvásznon"; a 20th Century Fox stú­dió ma is a leghatalmasabbak egyike. Az alapító herendi porcelánból készült em­léktábláját 1999-ben avatták fel a Fox filmgyár vetítőtermének falán. A táblán magyar és angol nyelven olvasható az 1927-ben készült, Hetedik mennyország című Fox-produkció nyitó mondata: "Azoknak, akik elindultak a mélységből a magasba, a csatornából a csillagok felé, a Bátorság létráját kell megmászniuk." került, s élete utolsó éveiben mindent megtett, hogy a második is beteljesed­jen. Három lakóhelyén három orvosa volt, akik (olykor telefonon) minden nap értesültek a páciens állapotáról, emellett napi huszonnégy órában ápolónők vigyáztak rá. Tudományos alapossággal összeállított étrendjének nagy részét a világ minden részéről beszerzett, vagy saját kertjében nevelt zöldségek tették ki. Gyakran evett külön e célra nevelt bárányból készült erőlevest, szomjúságának oltására speciális tejtermékét ivott. Házai teli voltak különleges orvosi beren­dezésekkel, emellett mindig ott lakott, ahol éppen a legjobbnak ítélte a klímát. A végén erőkímélés céljából már kerekes székben közlekedett, vág)7 kar­ban vitték, az emeletek között lift járt. Napirendje szigorúan kötött volt: hétkor ébredt, kilenckor feküdt le, ugyanabban az időpontban étkezett és pihent. A halál mégis hirtelen érte, két évvel a kitűzött céldátum előtt: 1937. május 23-án vitte el szíve Ormond Beach-i otthonában. Orvosai egy nap­pal korábban még arról biztosították fiát, hogy nem kell aggódniuk, így családtagjai közül senki sem állt halálos ágyánál. Rockefeller tanúja és alakító részese volt Amerika iparosodásának, láthatta, amint a lovakat felváltják az autók, a szekereket a vasutak. Emlékét nem csak alapítványai őrzik: Walt Disney Dagobert bácsijának riválisát, John D. Rockerduckot a legenda szerint róla mintázták. Évforduló 1946. AUGUSZTUS F (61 ÉVE TÖRTÉNT) Kibocsátották a forintot. Magyarországon a vi­lágtörténelem addigi legnagyobb inflációja zaj­lott le a II. Világháború után. A kezelheteden- né váló helyzet megoldására bocsátották Id a fo­rintot. 1922. AUGUSZTUS 1. (85 ÉVE TÖRTÉNT) Budapesten meghalt Bánki Donát mérnök, fel­találó. Bánki és Csonka János nevéhez fűződik a motorgyártás hazai bevezetése (Bánki-Cson- ka-motor), melynek legfontosabb újítása az 1893-ban szabadalmaztatott porlasztó, vagyis karburátor volt. A Ganznál töltött évek alatt sok saját találmánya és szabadalma volt, többek közt az elsőkerék-meghajtású autó, valamint a gőz- és a vízturbina. 1885. AUGUSZTUS 1. (122 ÉVE TÖRTÉNT) Budapesten megszületett Hevesy György Jó­zsef, magyar származású, Nobei-dfjas kémikus, a hafnium felfedezője. 1907. AUGUSZTUS 2. (100 ÉVE TÖRTÉNT) A Vatikán meghozta azt a rendeletet, miszerint a katolikusok házasságkötése csak akkor érvé­nyes, ha az eskü eg}7 pap és legalább két tanú je­lenlétében történik. 1949. AUGUSZTUS 2. (58 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Farkas Bertalan, a mindeddig egyetlen magyar űrhajós. A világűrben eltöltött egy hét alatt több magyar kísérleti programot is végrehajtottak. 1986 óta az MTA Interkozmosz Tanácsnál kutató mérnök ezredes és elnökségi tag, 1989-tól a a Nemzetközi űrhajós Szövet­ség intézőbizottsági tagja. 1492. AUGUSZTUS 3. (515 ÉVE TÖRTÉNT) Kolumbusz Kristóf három hajóval elindult Spanyolországból, hogy eljusson Indiába. Ezen utazás során fedezte fel azt a területet, amit ma Amerikának ismerünk, bár ő ezt nem tudta. 1930. AUGUSZTUS 5. (77 ÉVE TÖRTÉNT) Megszületett Neil Armstrong amerikai űrha­jós, az első ember, aki a Holdra lépett. 1914. AUGUSZTUS 5. (93 ÉVE TÖRTÉNT) Cleveland-ben (USA) üzembe helyezték az el­ső forgalomirányító közlekedési lámpát. 1866. AUGUSZTUS 6. (141 ÉVE TÖRTÉNT) Xantus János természettudós közreműködésé­vel és igazgatásával megnyílt a Budapesti Allat- és Növénykert. Munkáját Eszak-Ameriká- bakezdte, ahol 13 éven át végzett természettu­dományos gyűjtéseket a még ismeretlen és fel­táratlan területeken. 1864-ben végleg hazatért hatalmas természettudományi gyűjteményé­vel, és kezdeményezésére két év múlva meg­nyílhatott a pesti Allatkert, melynek első igaz­gatója is lett. 1868-tól újra utazni kezdett, bejár­ta Bomeót, Jáva szigetét, Ceylont és Sziámot, ahol elképesztő mennyiségű állattani és etnoló­giai anyagot gyűjtött össze. A későbbi Népraj­zi Múzeum alapját az általa gyűjtött bomeói dajákok tárgyai képezték. 1945. AUGUSZTUS 6. (62 ÉVE TÖRTÉNT) Ledobták az első atombombát (Little Boy volt a neve) Hirosimára, Japánra. 140.000 emberrel végzett a robbanás. 1976. AUGUSZTUS 7. (31 ÉVE TÖRTÉNT) Amerikai tudósok bejelentették, hogy a Viking- 1 űrszonda életre utaló jeleket talált a Marson. John Davison Rotkefpi i .fr 1937. május 23. (70 éve történt)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom