Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-03-21 / 287. szám

2007. MÁRCIUS 21. Évforduló Gróf Esterházy János 1957. március 8. (50 éve történt) Ötven éve, 1957. március 8-án halt meg Esterházy János szlovákiai magyar politikus. 1901. március 14-én született Nyitraúj- lakon. Esterházy az 1920-as évek közepén lépett a közé­letbe. 1932-ben az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke lett, s elsőként köve­telte magyar egyetem felál­lítását. 1935-ben képviselő lett a prágai parlamentben, ekkor mondta: "Bennünket, magyarokat senki sem kér­dezett meg, amikor Szlo- venszkóhoz csatoltak min­ket, ezért elvárjuk, hogy kulturális, gazda­sági és nyelvi jogainkat a mindenkori csehszlovák kormányok száz százalékig megtartsák." A zsidók deportálását előíró törvényt 1942-ben a pozsonyi parlament­ben egyedül ő nem szavazta meg! A nyilas hatalomátvétel után Budapes­ten bebörtönözték, 1944 végén szabadult, s bujkált a Gestapo elől. Amikor a memo­randumot átadta Gustav Husak belügyi megbízottnak, lefogták és a Szovjetunióba vitték és tíz év munkatáborra ítélték. 1947 szeptemberében a csehszlovák népbíróság mint hazaárulót, fasisztát és kollabo- ránst távollétében halálra ítélte. A súlyos tüdőbeteg Esterházyt 1949-ben küldték haza Szibé­riából, ítéletét "kegyelemből" életfogytiglanra változtatták. 1956-ban a morvaországi Mi- rovba vitték, az itteni börtönben halt meg 1957. március 8-án. Esterházy János politikáját magyarsá­ga, keresztény humanizmusa, demokrata volta határozta meg. A múlt század ön­feláldozó magyar politikusai közé tartozik. Ruggiero Leoncavallo 1857. március 8. (150 éve történt) Százötven éve, 1857. március 8-án szü­letett Nápolyban Ruggiero Leoncavallo olasz zeneszerző és zongorista, a Bajazzók komponistája. A darabot fél év alatt írta 1890-ben a Sonzogno kiadó pályázatára. A győztes Mascagni Parasztbecsülete lett, A Bajaz­zók mégis felkeltette a kiadó érdeklődését, s 1892. május 17-én mutatták be a milánói Teatre del Verme-ben, Arturo Toscanini vezényletével. A tomboló siker biztosítot­ta a komponista számára a hírnevet, jólle­het e művének sikerét többé nem sikerült túlszárnyalnia. A zenerögzítés fejlődése révén Leonca­vallo nevéhez fűződik az első teljes opera­felvétel, természetesen a Bajazzókat vezé­nyelte: 1907-ben. Leoncavallo operáinak kudarca miatt keserű meghasonlásbán fe­jezte be életét 1919. augusztus 19-én a toscanai Montecatiniban. A Bajazzók azonban máig repertoárdarab az egész vi­lágon, s Canio szerepe minden tenorista jutalomjátéka. Tótfalusi Kis Miklós 1702. március 20. (305 éve történt) 305 éve, 1702. március 20-án hunyt el Kolozsvárott Tótfalusi Kis Miklós betűmetsző, nyomdász, a magyar mű­velődés egyik úttörő alakja. Alsómisztótfalun született 1650- ben, Nagyenyeden hallgatott bölcsé­szetet és református teológiát. Barátja Pápai Páriz lebeszél­te a papi hivatásról, s helyette a nyomdá­szatot ajánlotta fi­gyelmébe. 1680-b^n az er­délyi püspök meg­bízta Tótfalusit, hogy Amszterdam­ban felügyelje az Er­dély számára készülő magyar nyelvű Bib­lia nyomtatását. Az egyik legjelentősebb nyomdász, Wil­lem Blaeu műhelyében kötött ki, ahol művészi fokon elsajátította a betűmet­szést és a nyomdászat fortélyait. 1683- ban önállósította magát, s híre elter­jedt egész Európában. Medici Cosimo nála rendelte meg új firenzei nyomdá­ja teljes betűkészletét.Tótfalusi nem feledkezett meg eredeti céljáról, a ma­gyar nyelvű Biblia kinyomtatásáról. Saját pénzéből látott neki a munká­nak: a legfinomabb holland papírt sze­rezte be, a betűket pedig ő maga met­szette, a nyomdai munkák mellett szö­vegvizsgálatot is végzett. 1685 pünkösdjén 3500 példányban, dúsan aranyozott bőrbe kötve jelent meg a Biblia. 1689-ben felszámolta műhelyét es vissza­tért Kolozsvárra, ahol elvállalta a reformá­tus egyház nyomdá­jának vezetését. A tervei alapján kor­szerűsített nyomda 1693-ban kezdte meg működését. Olcsó és helyesírási, tartalmi szempontból kifogás­talan könyveket akart a nép kezébe adni. Tankönyveket, verses köteteket, törté­neti műveket jelentetett meg, ám elis­merés helyett rágalmazás lett jutalma. Ennek oka az volt, hogy Tótfalusi nem átallott a kolozsvári tanárok és tudósok kézirataiba is belejavítani, ha a szöveg azt kívánta. A meghurcoltatás egészségét aláás­ták, 1699-ben szélütés érte. Szenvedé­seinek 1702. március 20-án bekövet­kezett halála vetett véget. MAGYAR SZÓ-A HÍD 1? 1998-ban a mirovi rabtemetőben ka­pott emléktáblát - á mai napig ez az egyet­len Esterházy-emlékmű a volt Csehszlo­vákia területén. 1993-ban Göncz .Árpád kérésére az orosz legfelsőbb bíróság Ester­házy ítéletét semmisnek mondta, s rehabi­litálta - ez azonban mind Csehországban, mind Szlovákiában máig késik. Hunyadi László 1457. március 16. (550 éve történt) Ötszázötvenévé, 1457. március 16-án fejezték le Hunyadi László magyar főu­rat, Hunyadi János fiát, Mátyás király bátyját.Hunyadi János és Szilágyi Erzsé­bet elsőszülött fia 143 3-ban jött világra. A Hunyadi vereségével végződött rigóme­zei ütközet után (1448) Brankovics György szerb fejedelem udvarába ment túsznak. Hunyadi és Ciliéi megállapodásának megfelelően 1448-ban Brankovics unoká­ját, Ciliéi Ulrik lányát jegyezte el, de a je­gyesség felbomlott. Apja halála után sorsa szorosan össze­kapcsolódott Hunyadi legnagyobb ve- télytársával, Ciliéi Ulrik gróféval. Az 1456-os futaki országgyűlésen Ciliéi kap­ta meg a királytól László apjától örökölt tisztségeit, főkapitánnyá választtatta ma­gát és garantálta a Hunyadi-fiúk birto­kait, ám ennek fejében át kellett adniuk a kezükben lévő királyi várakat, köztük Nándorfehérvárt is. A két fél közti ellen­tétek azonban egyre mélyültek. A Cillei- Garai párt Nándorfehérvár átadását akar­ta Hunyadi megölésére felhasználni, aki azonban értesült a tervről. Nagybátyja, Szilágyi Mihály biztatá­sára a várba csak V. Lászlót és Ciliéit bo­csátotta be, több ezer fős kíséretük a fala­kon kívül rekedt. 1456. november 9-én egy dulakodásba torkolló vita végén Ciliéi kardot rántott, de Hunyadi emberei őt vágták le. A Hu­nyadi hatalmába került király "természe­tesen" megbocsátotta nagybátyja és he­lyettese halálát, sőt Hunyadi Lászlót fő­kapitánnyá és főtámokmesterré nevezte ki. Temesváron kezét a Bibliára téve eskü­dött meg a fiának kegyelemért esdeklő Szilágyi Erzsébetnek, hogy Ciliéi halálá­ért Lászlót bántani nem fogja. Az ígéret azonban csak addig tartott, amíg Budára nem ért: ott az áskálódó főurak befolyása alá került, akik elhitették vele, hogy Hu­nyadi a koronára vágják és merényletre készül ellene. 1457 márciusában előbb Mátyást, a ki­sebbik fiút, majd március 14-én Lászlót is Budára csalták és elfogták. Őket és hívei­ket hűtlenség, árulás és felségsértés miatt perbe fogták és halálra ítélték, három nap alatt. Végül is csak a Ciliéi meggyilkolásá­ban fő vétkesnek tartott Hunyadi Lászlót végezték ki 1457. március 16-án a budai Szent György téren. A legenda szerint a hóhér szánalomból sorra elhibázta az üté­seket, úgyhogy a halálraítélt még a har­madik csapás után is élt, sőt felemelke­dett, és a bámészkodó tömeg felé fordul­va kiáltotta, hogy nem érzi magát bűnös­nek. A korabeli szokásjog alapján ilyen esetben az elítéltnek kegyelem járt volna, a bakó azonban negyedszer is lesújtott, s most már nem hibázott. Röviden 1813. MÁRCIUS 18. (194 ÉVE TÖRTÉNT) David Melville szabadalmaztatta az utcai gáz­lámpát. 1965. MÁRCIUS 18. (42 ÉVE TÖRTÉNT) Megtörtént az első űrséta, amit a szovjet űrha­jós, Alekszej Leonov hajtott végre. Voskhod 2 nevű űrkabinból szállt ki - természetesen bizto­sítókötéllel - és 20 percet tartózkodott a világűr­ben. 1966. MÁRCIUS 18. (41 ÉVE TÖRTÉNT) A Vatikán határozatot hozott, miszerint ezután nem közösítik Id a más vallásúakkal házasságot kötött híveket. 1858. március 18. (149 éve történt) Megszületett Rudolf Diesel német gépészmér­nök, a róla elnevezett belső égésű motor feltalá­lója 1953. MÁRCIUS 19. (54 ÉVE TÖRTÉNT) Először közvetítette a televízió az Oscar-díj át­adást. 1933. március 20. (74 éve történt) Elkészült az első náci koncentrációs tábor Da- chauban. 1985. MÁRCIUS 20. (22 ÉVE TÖRTÉNT) Japán partjainál egy sportbúvár tenger alatti pi­ramisokat fedezett fel. A Yonaguni sziget part­jainál, nagyjából 30 méteres mélységben talál­ható építményekről teljes bizonyossággal állít­ható, hogy nem természeti jelenségek, emberi munkával készültek. A legnagyobb nagyjából 73 méter hosszú, 25 méter széles és 13 méter magas. A szobrok vagy épületek a tudósók sze­rint legalább 6000 évesek. 1727. március 20. (280 éve történt) Meghalt Sir Isaac Newton, angol fizikus mate­matikus és csillagász, a gravitáció, a tömegvon­zás, a mechanikai alaptörvények felismerője. 1984. MÁRCIUS 21. (23 ÉVE TÖRTÉNT) A Central Park egy részét elnevezték Straw­berry Fields-nek, John Lennon iránti tisztelet­ből.' 1963. március 21. (44 éve történt) Végleg bezárták 1963-ban a San Francisco-i öbölben levő Alcatraz börtönszigetet. 1969. március 21. (38 éve történt) Budapesten üzembe helyezték az első magv ar színes televízió adót. 1457. MÁRCIUS 22. (550 ÉVE TÖRTÉNT) Megjelent az első nyomtatott könyv, a Guten- berg-biblia. 1873. MÁRCIUS 22. (134 ÉVE TÖRTÉNT) Puerto Ricoban eltörölték a rabszolgaságot. 1895. MÁRCIUS 22. (112 ÉVE történt) Először mutatta be válogatott közönségének Auguste és Louis Lumiére a mozgóképet. 1903. MÁRCIUS 22. (104 ÉVE TÖRTÉNT) Víz nélkül maradt a Niagara-vízesés. 1992. MÁRCIUS 22. (15 ÉVE TÖRTÉNT) A víz világnapja. A dublini környezetvédel­mi világkonferencia javaslatára az ENSZ 47. ülésszaka ezt a napot a víz világnapjává nyil­vánította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom