Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-31 / 284. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. JANUÁR 31.- FEBUÁR 7. 4600 ÉVES LELET 4600 éves újkőkorszaki település nyomait fe­dezték fel Stonehenge híres neolitikus kőé­pítményei. Mike Parker Pearson, a Sheffield egyetem régész professzora közölte, hogy nyolc épület maradványait tárták fel. Felté­telezik, ezekben azok éltek, akik valaha a rej­télyes, feltehetően mágikus szertartások cél­jait szolgáló óriási stonehenge-i kőtömböket kitermelték és ismeretlen rendeltetésű kör formájú alakulatokba rendezték. Gyógyító lámaköpet A láma köpetében a gyulladásos betegségek gyógyítására kiválóan alkalmas molekulák vannak. A láma - a dél-amerikai Andok hegy­ségben honos, harapós és köpködős emlősál­lat, s Latin-Amerikában általában teje és gyapja miatt tartják és egyben a Napisten ajándékának tekintik, az alpakkával és a viku- nyával együtt. A legenda szerint a nap fia, Manco Cápac ajándékozta az embereknek ezeket az állatokat. Edwin Moses, az Ablynx belga biotechnológiai cég ügyvezetője most elmondta: a láma nyálában olyan molekulák vannak, amelyek képesek arra, amire más em­lősök esetében csak a sokkal komplexebb anti­testek: rátelepszenek a kórokozók felületére, és semlegesítik azokat. A molekulák azért olyan sokat ígérőek, mert nagyon specifiku­san hatnak, és összevetve más, hagyományos hatóanyagokkal sokkal kevesebb a mellékha­tásuk, továbbá sokkal olcsóbban előállíthatok. Gondolkodó gerincvelő A gerincvelő nem egyszerűen csak végrehajtja az agy utasításait, hanem az agyhoz hasonlóan önállóan működik, az egyes idegszálak aktivi­tásában ugyanis ugyanaz a rendszertelenség észlelhető meg, mint az agyi idegsejteknél. Ä felnőtt teknőcök gerincvelőjében található motorikus idegszálak tüzelési és gátlási mintáit figyelték, és a várakozással ellentétben nem pe­riodikus, hanem véletlenszerű jelsorozatokat láttak. A felfedezés tükrében újra kell gondol­ni, hogy a gerincvelőben összefutó sok ezer idegszál hogyan irányítja az izmokat, és az egész bonyolult rendszer együttműködése so­rán hogyan jön létre a mozdulat. Kristályokkal navigáltak Különleges kristályokat, úgynevezett nap­köveket használhattak a vikingek a navigá­cióhoz, amikor a Napot köd vagy' felhők takarták, véli egy magyar kutatás. Az egykor rettegett hajósok egy évezreddel ezelőtt iránytű híján nappal a Nap állása alapján tájékozódtak. Egyes régészek szerint amikor az időjárás kedvezőtlenre fordult, a hajósok az égbolt polarizációjára hagyatkoztak, akárcsak bizonyos rovarok, és kettősen törő dikroikus kristályok segítségével figyelték az égboltot, mellyel be tudták azonosítani a félhők, vagy köd által eltakart Nap pozícióját. Lefilmezett éló kövület Egy élő kövületnek tekintett cápafaj egye- dét sikerült lefilmezni egy japán akvárium munkatársainak. Az általában 600-1300 mé­ter mélységben élő faj példánya véletlenül került egy halász hálójába. A karcsú, hosszú, és távolról angolnára emlékeztető galléros cápát (Chlamydoselachus anguine- us) a Tokiótól délre lévő Avasima tengeri akváriumba vitték, és ott filmre vették. Az 1,6 méter hosszú és hét és fél kiló súlyú cá­pa azonban néhány óra múlva kimúlt. B Nanobiontákat tenyésztettek ki szegedi tudósok KISEBB A BACKNÁL Szegedi kutatóknak a világon elsőként sikerült emberi érfal-mintákból kitenyészteni a baktériumoknál százszor-ezerszer kisebb szervezeteket, a nanobiontákat, amelyek feltéte­lezéseik szerint szerepet játszanak az érelmeszesedésben. Január 27. "1999 végén eredtünk a nyomába egy olyan baktériumnak, amelynek létében parányi volta miatt ké­telkedett a tudóstársadalom" - mondta Puskás László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szegedi Biológiai Központjának (SZBK) tudományos fő­munkatársa az MTI-nek. Magyarázata szerint e részecskék még nem sejtes szerveződések, de "már meg­tették az élet kialakulása felé az első lépé­seket". Méretük a nanométeres tarto­mányban van, százszor, vagy akár ezer­szer kisebbek, mint a hagyományos bak­tériumok. "Hagyományos mikroszkóp alatt nem láthatók, csupán elektronmikroszkóp alatt észlelhetők. Ezzel is magyarázható, hogy eddig nem figyeltek fel ezekre a ré­szecskékre" - mondta a kutató. Korábban már leírták e részecskék sze­repét a vesekőképződésben. A szegedi csoport volt az első, amely ezeket az érfal­ból izolálta; ott, ahol kiterjedt a meszese- dés, sokkal gyakrabban mutathatók ki ezek a részecskék. Puskás László elmondta: kiderült, hogy ezek a struktúrák különböző fehér­jék összecsapódásával keletkeznek. Kalci­um-apadtból egy olyan meszes, nagyon kemény váz alakul ki köréjük, amely, mint egy kristályosodási góc, elindíthatja az érelmeszesedés folyamatát. "Ami nagyon érdekes, laboratóriumi körülmények között szaporítani tudjuk a nanobiontákat. Ez nem olyan szaporo­dást jelent, mint az élőlények esetében. A folyamat eg}7 kristályosodás beindulása, amely viszont olyannyira szabályozottan megy végbe, hogy nagyon egységes bak­tériumszerű részecskéket hoz létre, ami akár a vesekőképződésben, akár az érel­meszesedésben szerepet kaphat" - ma­gyarázta a kutató. Puskás László nem tagadja az érelme­szesedés keletkezésének korábbi elméle­teit. Mint mondta, kutatásai nagyon jól megférnek ezekkel a teóriákkal. Érdekességként megjegyezte, hogy ugyanilyen méretű részecskéket találtak a Marsról származó meteoritokban. Azt feltételezik, hogy ezek a részecskék fontos szerepet játszottak az ősi élet kialakulásá­ban. A szegedi kutató az eredményeket a Nanobionták című könyvben foglalta össze, amely a közelmúltban jelent meg az Avidin Kiadó gondozásában. A tengerek szintje minden körülmények között ezer évig fog emelkedni MIÉRT EMELKEDIK? A tengerek szintje továbbra is legalább ezer évig emelkedni fog, még abban az eset­ben is, ha a világ kormányainak ebben az évszázadban sikerül lassítaniuk a globá­lis felmelegedést, amelyet az üvegházhatást okozó gázok idéznek elő - állapítja meg az ENSZ klímaváltozásokkal foglalkozó kormányközi szakértői testületé (IPCC) február 2-án nyilvánosságra hozandó legújabb jelentésében. Január 25. A tanulmány szerint - ame­lyet a világszervezet által felkért mintegy 2500 tudós készített - a vulkánkitörések­ből származó por és a levegőben található szennyeződések az utóbbi évtizedekben valószínűleg fékezték a felmelegedést azáltal, hogy visszaverték a napsugárzást a világűrbe - mondták el csütörtökön meg nem nevezett tudományos források. Az IPCC az 1990-es évek óta 4-5 éven­ként hozza nyilvánosságra jelentéseit. A legutóbbit 2001-ben adták ki, és a most következő lesz az eddigi legátfogóbb, egy­ben immár regionális lebontású, ami pon­tosabb klimatikus előrejelzést tesz lehető­vé. A kormányok útmutatásként tudják majd használni a globális felmelegedés el­leni küzdelmükben. A tanulmány szerint több száraz idő­szakra, egyúttal több esőre, a sarki jég és a gleccserek zsugorodására, a tengerek szintjének emelkedésére kell számítania az emberiségnek, és arra, hogy az üveg­házhatást okozó gázok légköri mennyiségi növekedésének hatása tovább fog tartani. "A XXI. századi antropogén (vagyis az emberi tevékenységből származó) szén­dioxid-kibocsátás még több mint ezer évig erősíteni fogja a felmelegedést, mert hosszú időt vesz igénybe ezen gázok csök­kentése". A XX. században a tengerek szintje 17 centimétert emelkedett. A to­vábbi szintemelkedés fenyegeti az alacso­nyan fekvő szárazföldeket, amelyek a vi­lág minden táján megtalálhatók - idézték a jelentést a szóban forgó források. Bartholy Judit magyar klímakutató azt mondta: "Nagy várakozással nézünk elé­be, hogy mit erősít meg a klímaváltozás tényeit összefoglaló, legautentikusabb vi­lágjelentés". Az eddigi IPCC-jelentések globális, az egész világra érvényes hőmérsék­letingadozási tendenciákat, a csapadékra vo­natkozó várható változásokat tartalmaz­tak. Az 1990-es évek első felében nyert tudományos megerősítést a globális me­legedés ténye, az, hogy a XX. században 0,7-0,8 fokkal emelkedett a hőmérséklet. Az első jelentésekben csak feltételezés­ként szerepelt, hogy a jelenség hátterében antropogén tényezők húzódnak meg. Az 1996-os jelentésben viszont már egyértel­műen megfogalmazódott, hogy ilyen okok állnak a folyamat mögött - mutatott rá az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszékének ve­zetője. A brit hírügynökség által csütörtökön idézett források szerint az új jelentés úgy fogalmaz: az 1950 óta tartó globális felme­legedés oka több mint 90 százalékos biz­tonsággal az emberi tevékenység.

Next

/
Oldalképek
Tartalom