Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-17 / 283. szám
12 MAGYAR SZÓ —A HÍD TUDOMÁNY 2007. JANUÁR 17-24. Röviden Rákellenes gyógyszer A Dolly nevű bárányt klónozó angol kutatócsoport nemrég olyan génmódosított csirkéket hozott létre, amelyek rákellenes gyógyszeralapanyagot termelnek a tojásaikban. Az Edinburgh-ban működő Roslin Bioközpont bejelentette, hogy az intézetben génkezelt csirkéket úgy "programozták", hogy a tojásuk fehérjében termeljék meg a kérdéses proteineket, amelyeket nehéz laboratóriumban vagy' ipari bioreaktorban létrehozni. Kihalás szélén A beluga vag)7 fehér delfinek, amelyek Alaszka legnagyobb városához, Anchorage-hez közel, a Cook-öbölben úszkálnak, valamennyien elpusztulhatnak, ha nem védik meg őket. A laboratórium jelentése szerint 26 százalék az esélye annak, hogy7 a Cook-öböl belugái száz éven belül kihalnak, arra azonban 68 százalékos az esély, hogy ez 300 éven belül történik meg. Egyelőre nem tudni, mi a fogyatkozás oka. Alaszkában öt olyan hely van, ahol be- lugák élnek, és a Cook-öblön kívül a többi populációt nem fenyegeti veszély. Alaszka be- lugáinak számát összesen 35-40 ezerre teszik. Lombikbébi-bébi Louise Brown, az első ember, aki mesterséges megtermékenyítés nyomán született, világrahozta természetesen fogant gyermekét. A kisfiú, Cameron John Mullinder 2,7 kilogrammal született Bristolban. A most 28 éves anyuka három éve ment férjhez a nála 9 évvel idősebb Wesley Mullinderhez. Noha Louise Brown születése 1978. július 25-én világra szóló szenzáció volt, élete teljesen normális mederben folyik azóta. Életmentő vérvizsgálat Egy7 olcsó teszttel kiszűrhetők azok a szívbetegek, akiknél a legnagyobb az infarktus vagy7 a stroke kockázata - olvasható az Amerikai Orvosi Szövetség (AMA) e heti kiadványában. Csaknem ezer pácienst vizsgáltak három éven át, és a teszttel bizonyos aminosavak kombinációjának (NT-proBNP) szintjét mérték, amely összefüggésben áll a szívműködéssel. A kutatók azt találták, hogy akiknek a vérében ez az anyag a legnagyobb mennyiségben van jelen, azoknál nyolcszor nagyobb az infarktus, a stroke és a hasonló megbetegedések veszélye. Csontritkulás Az angliai Manchester egyik egyetemének kutatói olyan új módszert fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi, hogy egy7 egyszerű fogorvosi röntgennel megállapítsák: szenved-e csontritkulásban a páciens. Jelenleg a kezdődő csont- ritkulást csak egy komplett röntgenvizsgálattal lehet kimutatni. A brit kutatók kifejlesztettek egy7 olvan programot, amely a fogorvosi röntgen alkalmával automatikusan megméri az állkapocs alsó részének vastagságát. Ha itt az egyik jellemző mérőszám nem éri el a 3 millimétert, a program riasztja az orvost - az ugyanis csontritkulásra utal. A manchesteri kutatók azt remélik, hogy számítógépes programjukat mielőbb beépíthetik a fogorvosi rendelőkben működő röntgenkészülékekbe. Reményük nem alaptalan, ugyanis egyre több rendelőben van már ilyen készülék. Hogy azokat használják is, arra utal, hogy az utóbbi negyedszázadban több mint 80 százalékkal több lett a fogorvosok által évente készített röntgenképek száma. B Tudósok emberi őssejteket találtak a magzatvízben ETIKUS ŐSSEJT Amerikai tudósok csaknem olyan sokoldalú őssejteket nyertek ki a magzatvízból, mint az embrionális őssejtek, ami lehetővé teheti kutatóknak, hogy elkerüljék a vitát a kísérletek során használt embriók megsemmisítéséről. A Vatikán hétfőn üdvözölte a felfedezést. Washington, Vatikánváros, 2007. január 8. Az észak-carolinai Wake Forest University kutatói vasárnap jelentették be, hogy állapotos asszonyok által felajánlott magzatvízből kivont őssejtek hasonlóan ígéretesek, mint a humán embriókból kinyert őssejtek. A tudósok oly módon tudtak kinyerni őssejteket a magzatvízből, hogy sem az anya, sem a magzat egészsége nem károsodott. Ezekből a sejtekből különböző típusú szöveteket, így izom-, csont-, zsír-, véredény-, ideg- és májszövetet tudtak előállítani laboratóriumi körülmények között. Álláspontjuk szerint a placenta és a magzatvíz új forrása lehet az őssejteknek, amelyekből a tudósok egy napon majd gyógyszert tudnak előállítani reményeik szerint. Athony Atala, a kutatás vezetője, a Wake Forest University7 orvostudományi karának tanára és munkatársai a Nature Biotechnology című folyóiratban ismertették hétéves munkájuk eredményét. Évtizedek óta tudott, hogy7 a magzatvíz és a méhlepény is tartalmaz a fejlődő magzatból származó őssejteket, ideértve a zsír-, csont- és izomsejteket. Az embrionális őssejtekhez hasonlóan a magzatvízből kinyert őssejtek is jól fejlődnek laboratóriumi körülmények között éveken át, miközben a normális, úgynevezett szomatikus sejtek bizonyos idő után elpusztulnak. A magzatvízből származó őssejtek gyorsabban fejlődnek, mint az embriókból kinyertek. Egereken elvégzett kísérletek igazolják például, hogy a magzatvízből származó őssejteket fel lehet használni károsodott agyszövetek pótlására. "Reményeink szerint ezek a sejtek értékes forrásául szolgálnak szövetpótláshoz és megtervezett szervek előállításához" - mondta Atala, hozzátéve, hogy egy, a magzatvízből nyert őssejtek százezer mintájából álló bank elméletileg "lefedné" az amerikai lakosság 99 százalékát, egy esetleges transzplantáció esetén genetikailag tökéletes találatot biztosítana. A tudósok ugyanakkor jelezték, hogy még nem tudják pontosan megmondani, hány különböző típusú szövetet tudnak létrehozni a magzatvízből kinyert őssejtekből. Még az előzetes humán kísérletek elvégzése is több év távolságra van egyelőre. George Daley, a Harvard egyetem őssejtkutatója kiemelte, hogy a kutatás eredményeként egy napon a szülők lefagyasztathatnak magzatvízből származó őssejteket, s így nem kell attól félniük, hogy esetleg megbetegedő gyermekük immunrendszere kitaszítja a szövetek pódására szolgáló anyagot. Mindazonáltal ez a felfedezés nem helyettesítheti a humán embriókból kinyert őssejtekkel végzett kutatást - hangoztatta Daley. A Vatikán nagy jelentőségűnek minősítette és üdvözölte a felfedezést, amely álláspontja szerint megnyitja az utat az "etikailag megengedett" kutatások előtt, ellentétben az embrionális őssejtkutatással. Javier Lozano Barragán bíboros, az egészségügyi kérdésekben illetékes pápai tanács elnöke a La Stampa című olasz napilapban megjelent nyilatkozatában örömét fejezte ki amiatt, hogy "nagyon jelentős és etikailag elfogadható előrelépés" történt, és a felfedezés nem jelent veszélyt az életre. "Az egyház nem műveltségellenes, mindig kész befogadni a valódi tudományos fejlődést, mármint azt, amely nem veszélyezteti és nem is manipulálja az életet" - mondta a bíboros, hangsúlyozva, hogy az embriót nem szabad egyszerű kísérleti anyagnak vagy manipuláció tárgyának tekinteni a génkutatás során. I Amerikai kutatók szerint a jplmelegedés természetes jelenség FELTARTÓZTATHATATLAN Két neves amerikai klímaszakértő azt állítja új könyvében, hogy a globális felmelegedés a Föld története során ismétlődő jelenség, amelyet nem az üvegházhatást okozógázok okoznak. Washington, 2007. január 14. A Föld légköri hőmérsékletének emelkedése és csökkenése, a felmelegedési és lehűlési időszakok nagyjából 1500 évenként követik egymást, és a változásokat a Nap sugárzási tevékenységének módosulása okozza - állítja "Feltartóztathatatlan globális felmelegedés" című tanulmánykötetében a két kutató, Fred Singer és Dennis Avery. A szakértők megállapítása szerint - mint a The Washington Times vasárnapi könyvismertetőjében olvasható - a Föld mostani felmelegedése egy olyan ciklus része, amely nem veszélyes, és amely ellen az ember nem tud és nem is kell tennie semmit. "A Föld folyamatosan felmelegszik és lehűl. Ez a ciklus cáfolhatatlan, régi, gyakran hirtelen bekövetkező és globális jelenség. Feltartóztathatatlan" - írja Fred Singer, a Virginiai Egyetem professzora, az amerikai országos műholdas időjárás-előrejelző szolgálat egykori első igazgatója, óceán- és légkörszakértő, valamint Dennis Avery, a Hudson Intézet környezetvédelmi szakértője. A kutatók hatalmas mennyiségű adatot feldolgozva arra a következtetésre jutottak, hogy egy utóbbi egymillió évben a Föld hol melegebbé, hol hűvösebbé vált. Ezek az 1500 éves szakaszok nem köthetők a legveszélyesebb üvegházhatást okozó gáz, a széndioxid koncentrációjának változásához. Különösen meleg volt az időjárás például a római birodalom idején vagy a középkorban, az iparosodás előtt, amikor a vészharangokat kongatok által emlegetett gázok még nem kerültek a légkörbe. A XX. század elején az 1940-es évekig melegedés volt tapasztalható, majd 1975-ig újabb hűvös korszak következett, amely után újabb hőmérséklet-emelkedés kezdődött. A két szakértő szerint nincs semmilyen mérhető adat arról, hogy az atmoszférába jutó széndioxid-mennyiség mennyi hőt tart vissza, illetve hogy ez mekkora szerepet játszhat a felmelegedésben. Semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy a széndioxid a klímaváltozás elsőrendű okozója volna - állítják. Singer és Avery szerint ezen túlmenően nem igaz az sem, hogy7 a melegebb periódusok káros hatásokkal járnának. Ellenkezőleg, a hőmérséklet növekedése mindig az élővilág virágzását hozta a bolygón. Nem következtek be azok a katasztrófák, amellyel sok környezetvédő ma riogat. Nem olvadtak le a sarki jégsapkák, nem haltak ki fajok, a Föld nem sivatagosodon: el. Ezúttal sem várható, hogy hatalmas viharok fognak pusztítani, és a művelhető földterület homoktengerré változik. A két kutató szerint "nem kell aggódni", a Föld jelenleg egy7 hosszabb felmelegedési időszakban van, amely valószínűleg még néhány száz évig el fog tartani. A konzervatív The Washington Times a szerzők álláspontját érvként felhasználva azt írta: a globális felmelegedésről szóló vita mögött inkább politikai, semmint tudományos érvek húzódnak.
