Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-17 / 283. szám
8 MAGYAR SZÓ-A HÍD Kárpát-medence 2007. JANUÁR 17-24. Röviden Csíkszereda - pénz áll a házhoz Vissza nem térítendő EU-pénzalapokrói tartott előadást pénteken az ADEL Bákó megyei civil szervezet Csíkszeredában. Bogdan Zaharia, a szervezet képviselője szerint az ADEL (Szövetség a Helyi Gazdasági Fejlesztésért) egyesület elsődleges céljai közé tartozik a felkészítés a vissza nem térítendő uniós pénzalapok romániai lehívására. Olyan pénzekről van szó, amelyek a csatlakozás után válnak hozzáférhetővé. Bár viszonylag fiatal szervezetről van szó, már több megyében is végeztek a Hargita megyeihez hasonló tájékoztató kampányokat, mint Bakó, Neamj) és Giurgiu, a következő állomásuk pedig Kovászna megye lesz. Kitiltották az Unióból Románia csatlakozásának egyik legkényesebb kérdése az élelmiszerbiztonsági előírások teljesítése volt; Bukarest 2009 végéig haladékot kapott. Addig - részben állategészségügyi okok miatt - nem exportálhat élelmiszert a többi tagországba, így Magyarországra sem. Csaknem 400 sertés-, marha-, csirke- és halfeldolgozó üzemet be kellene zárni. Közben a román piacon azért értékesíthetik termékeiket az érintett üzemek. Gond volt a tej minőségével. A tejüzemek 2008. nyaráig dolgozhatnak fel az uniós előírásoknak meg nem felelő tejet, de az ebből készült termékek csakis a román piacon adhatók el, ott is megkülönböztető címkével. Magyar nyelvű iskola Románia uniós csatlakozásával változik a határon túli magyarok támogatására szánt pénzek elosztása, így7 a kárpátaljai magyarok ezentúl nagyobb figyelmet kaphatnak a magyar kormánytól, mint eddig. Gyurcsány Ferenc ezt Munkácson mondta, miután találkozott Viktor Juscsenko ukrán elnökkel, akivel együtt avatta fel a kárpátaljai Csongor első magyar nyelvű általános iskoláját. Az új politikát szerencsére Ukrajna is támogatja. Sőt! Az új iskola 90 százalékban ukrán pénzből épült. A helyiek egyébként óriási jelentőséget tulajdonítanak a csongori iskolának. Állítólag a legöregebbek sem emlékeznek hasonló ünnepi eseményre. EU VÁMMENTESSÉG Az uniós csatlakozással megszűnt a tagországokból származó áruk vámja. Áz EU-ból Romániába kerülő húsfélék 10 % körüli behozatali vámja január elsejével megszűnt. A Húsfeldolgozók Országos Szövetségének vezetői szerint ez kb. 5-7%-os árcsökkenést eredményez a hústermékeknél. A csatlakozással elindul sok gyengébb, kétes minőségű élelmiszer importja, olyanoké, melyeket a gazdagabb tagországokban nem lehet eladni. A lejárt szavatosságú, rossz minőségű élelmiszerek térhódítása Romániában is fejtörést fog okozni. Nincs visszaigénylés Románia uniós csatlakozásával a románmagyar határon sem lehet többé visszaigényelni a magyar termékek 25 százalékos áfáját, ami számos magyar termék behozatalát meghiúsítja, mert már nem lesz kifizetődő. Az EU-tagországok között az áfa-visszaigénylést tiltja a közös pénzpiaci szabályozás. B Nyilatkozat az európai integráció és ökuménia jegyében TŐKÉS EGYHÁZA Románia Európai Unióhoz való csatlakozását Egyházunk és erdélyi magyarságunk egészében véve Isten iránti hálaadással és örömmel fogadta. Mindamellett fenntartásainkat és megalapozott kritikánkat sem hallgathatjuk el - különösképpen a nemzeti közösségünket és egyházainkat hátrányos helyzetben tartó etnikai és felekezeti megkülönböztetés miatt. Amint erre mértékadó európai politikusok több rendben is rámutattak: az integráció nyomán a kisebbségek védtelenné és kiszolgáltatottá válhatnak, amennyiben ügyük előzetesen nem rendeződik; az utólagos rendezésre ugyanis hiányoznak a megfelelő és szükséges politikai eszközök. Ebből a szempontból sem a hagyományosan nacionalista román kisebbségpolitika, sem a túlzottan engedékeny magyarországi szomszédságpolitika nem túlságosan sok jóval kecsegteti az erdélyi magyarságot. Integráció utáni kedvezőtlen helyzetünket híven szemléltetik - egyebek mellett - a következők: a kisebbségi közösségi és önrendelkezési jogok megtagadása nemzeti közösségünktől; etnikai és felekezeti diszkrimináció tanügyi téren; az önálló állami magyar nyelvű felsőoktatás tilalmának a fenntartása; a magyar magánegyetemi tanintézetek hátrányos megkülönböztetése; az egyházi és közösségi tulajdonok helyzetének további rendezetlensége; a jogos egyházi követeléseinket figyelmen kívül hagyó most elfogadott egyházügyi törvény elégtelensége. Az európai csatlakozás mesterségesen is gerjesztett EU-fóriája közepette - egyebek mellett - kifejezetten botrányos a Babes- Bolyai Tudományegyetemen a kétnyelvű feliratok és az önálló magyar karok tilalma miatt fennálló helyzet, itt, Nagyváradon pedig a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnáziumot sújtó etnikai-vallási diszkrimináció az iskola elkobzott sportpályája dolgában. Sajnálatos és káros, hogy országunk ezeket a kisebbségi, etnikum- és fele- kezetközi konfliktusokat és feszültségeket az Európai Unióba "exportálja". Az ország integrációjával szorosan összefügg, hogy idén Európa Kulturális Fővárosa lesz Nagyszeben, ezzel együtt pedig szintén az erdélyi szász közösség egykori központjában rendezik meg, ez év szeptemberében, a III. Európai Ökumenikus Nagygyűlést. A romániai kisebbségi - a görög katolikus, a római katolikus és a protestáns - egyházak továbbra is fennálló hátrányos megkülönböztetése azonban komor árnyékot vet mind az Európa fővárosának kikiáltott Nagyszebenre, mind a fennen dicsért romániai ökuméniára. A keresztyénség egységét szolgálni hivatott, 2007. január 21-28. között esedékes Egyetemes Ökumenikus Imahét alkalmából közzétett üzenetében Teoctist román ortodox pátriárka azt szorgalmazza, hogy "mint az Egyesült Európa állampolgárai együtt... hirdessük a békét, és éljük meg azt tettekben mindazokkal együtt, akik hisznek az egyetemes értékekben, amilyen például a jóság, igazság és igazságosság". "Kifejezzük azon reményünket, hogy a szeretet lelke, a jóakarat és a tolerancia győzni fognak a gyűlölet, az erőszak és az intolerancia mindenfajta megnyilvánulásán. .." - írja körlevelében a PátriárÜ Románia legveszélyesebb országútjai HALÁLOS UTAK Térképen tüntette fel az Országos Közlekedésrendészeti Igazgatóság Románia legveszélyesebb országútialt. Az "útmutatót" az utóbbi nyolc év statisztikái alapján állította össze a közlekeaésrendészet, amely egyben azt is megvizsgálta, hogy milyen órákban, hónapokban stb. következett be a legtöbb súlyos, illetve halálos kimenetelű közúti baleset. Az összesítésből kiderül: 1999. január elseje és 2006. november 30. között mintegy húszezren vesztették életüket Románia útjain, vagyis évente mintegy 2500-an halnak meg autójukban, illetve más járművek kereke alatt. Bár az elhunytak száma nem mutat jelentős ingadozásokat, a balesetek számának tekintetében 1999-2003 között folyamatos csökkenés figyelhető meg (évi 8266-ról 6975-re), ezt követően pedig ismét emelkednek a számok, sőt, 2005-ben már 19 806-ra (!) ugranak. Ennek magyarázata az, hogy 2005-től a statisztikákat más szempontok szerint vezették, és beleszámolták a kevésbé súlyos baleseteket is. Tény viszont, hogy az utóbbi nyolc év során 2005- ben vesztették a legtöbben életüket közúti balesetben (2605), egyben 2005 a súlyos sérültek tekintetében is kiemelkedik: a második helyet foglalja el a nyolc éves rangsorban, 5864-gyel (a csúcs 2002-ben volt 5977-tel). Ehhez képest 2006-ban javult a helyzet: november 30-ig "csak" 2151-en haltak meg és 4714-en sérültek meg, az évi végösszeg azonban várhatóan eléri halottak számában a 2300-at, sérültek tekintetében pedig az 5100-at, ami azért mégiscsak néhány százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest. A rendőrség szerint a legtöbb súlyos baleset délután 5 és este 7 között történik, így a halálos balesetek zöme du. 5 és este 11 között következik be, a legveszélyesebb nap pedig a péntek. A statisztikák azt is egyértelműen kimutatják, hogy a legtöbb baleset októberben történik, nyolc év alatt szinte 9000 balesetet könyveltek el ebben a hónapban. A legveszélyeztetettebb mindenképpen a július-október időszak, ezen időszak mindegyik hónapjában (ösz- szesen a 8 év alatt) 8 ezer feletti a balesetek száma, míg január-februárban még az ötezret sem éri el. Az ország területeire leosztva Bukarest szedi a legtöbb áldozatot: 8 év alatt mintegy 11 600 balesetben 869-en vesztették életüket és 5732-en szenvedtek súlyos sérüléseket. A negatív rangsorban a ka. Csakhogy minémű "szeretetről" és "jóságról", "igazságosságról" és "toleranciáról" lehet szó azon az egyetemen, ahol a magyar nyelvhasználatot erővel betiltják, vág)7 annak a többségi egyháznak - a szebeni Nagygyűlés főszervezőjének! - a részéről, amely a kisebbségi testvéregyházat és annak ifjúságát, a többségi hatalommal kollaborálva, megfosztja egyeden sportpályájától, képviselőit pedig a rendőrség kezére adja?! Az országunkban továbbra is mindennapos nacionalista gyűlöletbeszéd kirívó példáival találkozhattunk éppen ezekben a napokban itt, Nagyváradon - példának okáért a Nagy- Románia Párt egyik sajtóértekezletén, valamint a helyi sajtó egyházellenes és személyeskedő propagandaakciója esetében (Bihoreanul). Ezekre is talál a mondás: "Az igazságtalanság szembefordítja, az igazság viszont egymás mellé állítja az embereket." Meggyőződésünk, hogy az európaiság és az ökuménia csak akkor válik valósággá országunkban és térségünkben, hogyha a demokratikus jogállamiság és a társadalmi igazságosság jut érvényre a jogfosztó többségi nacionalizmussal és a kegyes frázisokba bújtatott vallási szupremáciával szemben. Nemzeteink és egyházaink csak ezen az úton járva kerülhetnek egymás mellé - Krisztus szeretetének közösségében. Tőkés László püspök második Prahova megye (3732 baleset, 766 halott, 2041 sérült); Kolozs megye (2353 / 643 / 1472) sajnos tagja a "top 10"-nek, míg Szeben (1454 / 439 / 1008), Féhér (1239 / 362 / 954), de különösen Beszterce-Naszód (1199 / 259 / 702) és Szilágy (796 / 188 / 500) megyék már a lista végéhez állnak közelebb. Érdekes a rendőrség által veszélyesség szerint "kipontozott" Románia-tér- kép is, amelyen egy-egy pont 1 km-es útszakasznak felel meg. Kolozs megyében 11 olyan "pont" van - a Válaszút-Kolozsvár útszakaszon, illetve Torda kb. 10 km-es körzetében - ahol az utóbbi 8 évben 10-14 baleset történt. Erdélyben különben nagyon kevés helyen van olyan útszakasz, ahol ennél gyakoribbak lennének a balesetek, Bukarest, Konstanca, de különösen Pitesti-i környékén viszont már olyan pirosabb pontok is vannak, ahol az egyes útszakaszokon az elmúlt időszakban több mint 20 tragédia történt.
