Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-17 / 283. szám

Hazai hírek MA japán külügyminiszter Budapesten JAPÁN ÉRDEKEK Az új japán külpolitikai irányelv, valamint a Magyarországon jelen lévő japán vállalatok, befektetések helyzete szerepel kiemelt témaként Aszó Taro, a távol­keleti ország külügyminiszterének csütörtökön kezdődő budapesti látogatásán. 6 MAGYAR SZÓ — A HÍD Röviden Könnyített vizudíj Bővülhet azon betegek köre, akiknek nem kell megfizetni a február 15-től bevezetendő vizitdíjat - mondta az Egészségügyi Minisz­térium államtitkára. Valószínűleg mentesül­nek a dialízisre járók, az onkológiai és a HIV- A1DS betegek, a hemofíliában szenvedők, a cukorbetegek, valamint a szervátültetésen át­esettek - ismertette Horváth Agnes. A tör­vény értelmében nem kell vizitdíjat fizetnie a gyermekeknek, a terhesgondozásra járóknak, a hajléktalanoknak, továbbá a kötelező nép­egészségügyi ellátások, a meghatározott szű­rővizsgálatok után sem. Szűrös aláírta a népszavazást Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövet­ségének elnöke fogadta Szűrös Mátyás volt köztársasági elnököt. A találkozón szó volt a kisiklott magyarországi rendszerváltásról. Patrubány Miklós kitért a Szabadság téri szovjet emlékmű tárgyában zajló népszava­zási kezdeményezésre. Szűrös Mátyás kije­lentette: egyetért azzal, hogy az emlékművet el kell költöztetni a Szabadság térről egy' te­metőbe, ahol Magyarországon elesett szovjet katonák nyugszanak. Ezt követően Szűrös Mátyás támogatólag aláírta a Deport '56 által kezdeményezett népszavazás aláíróívét. Roma Integrációs Tanács Megszűnik a Cigányügyi Tárcaközi Bizottság és a Romaügyá Tanács, feladataikat a közeljö­vőben megalakuló Roma Integrációs Tanács veszi át. "A Roma Integrációs Tanács a Ci­gányügy! Tárcaközi Bizottság és a Romaügyi Tanács feladatait veszi át. Az új szervezet lét­rehozását a két elődszervezet személyi és szer­vezeti összetételének újragondolása, a koráb­binál hatékonyabb képviselet igénye indokol­ja" A tanács munkájában - számos minisztéri­um, illetőleg egyéb kormányzati szerv mellett - a cigányság képviseletét ellátó jelentősebb roma érdekvédelmi szervezetek ugyancsak ál­landó tagként vesznek majd részt. Oktatási megáiiapodás Izraellel Az eddigi legátfogóbb magyar-izraeli oktatá­si együttműködési megállapodást írta alá Hiller István oktatási és kulturális miniszter Jeruzsálemben izraeli kollégájával, Juli Tamir oktatási, kulturális és sportminiszter asszon­nyal. A 2007 és 2010 köztáti időszakra vonat­kozó megállapodás kiterjed a közoktatásra, a felsőoktatásra és részben a kutatásra is. A fel­sőoktatásról, illetve a felsőoktatási kutatási együttműködésről szóló pontok külön megál­lapodásrészeket tartalmaznak a természettu­domány, a magyarságkutatás, illetve a héber nyelvi, irodalmi kutatások terén. Magyar biztonsági ór Egy magyar biztonsági őr is életét vesztette szerdán Bagdad nyugati részén egy demokrá­ciafejlesztő civil szervezet konvoja elleni táma­dásban, amely négy halálos áldozatot követelt. Az őrök az URG (Unity Resources Group) nevű, nemzetközi biztonsági magáncég alkal­mazásában álltak, mely az amerikai kongresz- szus alapítványa által finanszírozott Nemzeti Demokratikus Intézet (NDI) védelmét látja el. Leslie Campbell, az NDI közel-keleti regi­onális igazgatója szerint a három gépjármű el­leni fegyveres rajtaütésben az URG egy' ma­gyar, egy' horvát és egy' iraki állampolgárságú biztonsági őr, valamint az NDI egy' amerikai női alkalmazottja vesztette életét. Japán diplomáciai vezető legutóbb 1995 áprilisában járt Magyarországon, a két ország közötti magas szintű láto­gatások azonban az elmúlt években is jellemzőek voltak: 2000-ben Göncz Ár­pád akkori államfő járt Japánban, 2002- ben a japán császári pár látogatott Ma- gvarországra, 2004-ben Gyurcsány Fe­renc miniszterelnök, egy évre rá Szili Katalin házelnök volt Japánban, tavaly pedig Kono Johei, a japán alsóház elnö­ke tárgyalt Budapesten. "Aszó Taro mostani látogatásán ismerteti magyar tárgyalópartnereivel a tavaly novem­berben meghirdetett új japán külpoliti­kai irányelvet, és a megbeszéléseken feltérképezik, melyek lehetnek az együttműködési területek Magyaror­szággal az irányelven belül" - mondta a magyar külügyi tárca ázsiai és csendes­óceáni főosztályának vezetője csütörtö­kön a fővárosban újságíróknak. Bohár Ernő elmondta: Aszó Taro az értékala­pú diplomáciát és külpolitikát hirdette meg, előtérbe helyezve a demokráciát, az emberi jogokat, a jogállamiságot és a szabadságot. A célországok között talál­juk Vietnamot, Kambodzsát és Laoszt, a közép-ázsiai országokat, a FÁK- államokat, a kaukázusi térségből Grúzi­át és Azerbajdzsánt, továbbá Ukrajnát. Bár Kína, az Egyesült Államok .és Ausztrália megmarad Japán legfonto­sabb külpolitikai partnerének, egyre in­"Meggy'őződésem az, hogy elérünk las­san egy olyan fokra, amikor alkotmányo­san kell rögzítenünk azt, hogy mi az a szo­ciális mérték, amíg egy állam felelősséggel tartozik a saját polgáraiért" - mondta a házelnök, aki szerint nincs olyan európai társadalom, amelyik ma lemondhat arról, hogy állami segítséget nyújtson a szegé­nyeknek és a létminimum alatt élőknek. A házelnök a Porta Egyesület által szerve­zett karitatív ételosztáson vett rész Kecs­kemét főterén. A rendezvénysorozat fő­védnökével, Zombor Gábor polgármes­terrel közösen osztotta az ételt, melyre hosszú sorban várakoztak a láthatóan sze­gény sorban élő emberek. Az ételosztás után tartott sajtóbeszélgetésen kifejtette: a mai globalizálódó folyamatok, a tőkekon­centráció nagy' mértékben hozzájárul ah­hoz, hogy a világ különböző részein gya­rapodik azoknak a száma, akik a megélhe­tés nehézségeivel küzdenek. Kiemelte: az európai kontinensen is komoly problémát jelent a szegénység. Szili Katalin utalt azokra a statisztikákra, melyek szerint Eu­rópában 2,7 millió a hajléktalanok száma, kább előtérbe kerülnek az Európai Uni­óval fenntartott kapcsolatok. Áz új ja­pán külpolitikai irányelv része lehet például, hogy a magyar és a japán fél együttműködne az afganisztáni stabili­tás megteremtésében, a demokratikus intézmények, a jogállamiság kiépítésé­ben. Ehhez a magyarországi demokrá­ciaközpont jó hátteret biztosíthat. A fő­osztályvezető elmondta: Japán kíváncsi a magyar vezetők álláspontjára az EU- bővítés, a nyugat-balkáni és a koszovói helyzet, az európai alkotmány körüli vi­ta, valamint az energiabiztonság téma­körében. Tokió szívesen együttműköd­ne konkrét turisztikai, beruházási és nemzetközi fejlesztési projektekben a visegrádi országokkal. A japán külügy­miniszter várhatóan az észak-koreai atomprogram, valamint a japán-kínai kapcsolatok kérdésében fog részlete­sebb tájékoztatást adni. "Magyarország támogatja, hogy Japán állandó tagságot kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsá­ban" - hangsúlyozta Bohár Ernő. Ami a japán cégek magyarországi jelenlétét il­leti, Aszó Taro várhatóan a további elő­relépés lehetőségeire, ezzel összefüg­gésben a magyar gazdaságátalakítási programra kíváncsi. Japán azt szeretné, ha egyszerűsödne a külföldi üzleti sze­replőkre vonatkozó magvarországi sza­bályozási-eljárási rendszer, például a tartózkodási engedélyek meghosszab­60 millió azoké, akiket szegénynek tekint­hetünk, illetőleg akik a megélhetési mini­mum alatt élnek. Magyarországon a szo­ciológusok 700-800 ezerre teszik a sze­génységben élők számát, de megdöbben­tő az az adat is, melv szerint a magyaror­szági családok 27 százalékában nincs egyetlen kereső sem - sorolta a hazai ada­tokat az országgyúlés elnöke. Arról be­szélt, hogy felelős politikusként, pártpoli­tikától mentesen kell tenni azért, hogy a szegények problémáit ne csak egyedi akci­ókkal próbálják megoldani. A szegényeket lépésről lépésre segíteni kell abban, hogy megtalálják a megkapaszkodás lehetősé­gét, s ebben a legfontosabb a munkahely- teremtés. Fontosnak nevezte azt is, hogy az elosztási rendszerben ők maguk is kap­janak arra lehetőséget, hogy' a valódi meg­élhetés biztonsága meglegyen számukra. Emlékeztetett arra, hogy7 számos alkalom­mal járt a tanyavilágban, ami alapján meg- győződése, hogy más az arca a szegény­ségnek a városban és más vidéken. "Meg kell találnunk a XXI. század kihívásai kö­zött azokat a szabályozási módokat, ami 2007. JANUÁR 17-24. bítása tekintetében. Az elmúlt öt évben nagyon jól alakultak a magyar-japán gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok. Eddig több mint hárommilliárd dollár­nyi japán befektetés érkezett Magyar- országra, jelenleg 103 japán cég közel húszezer embert foglalkoztat az ország­ban. A Japánba irányuló magyar kivitel értéke a 2002-es 193 millió dollárhoz képest 2005-re 362 millióra emelkedett, a behozatalé 1,5 milliárdról 2,3 milli- árdra. Japán számára Magyarország a legfontosabb gazdasági-kereskedelmi partner ebben a régióban. Nekünk a hi­telfelvétel szempontjából Japán különö­sen fontos: az ország közép- és hosszú távú hiteleinek 30 százaléka a távol-ke­leti országból származik. Bohár Ernő elmondta: tavaly 120-130 ezer japán tu­rista járt Magyarországon - a kedvező adat elérését elősegítette, hogy a Malév és a japán légitársaság (JAL) közvetlen charter-járatot indított Budapest és há­rom japán város között. Aszó Taro ja­pán külügyminiszter budapesti látoga­tásán várhatóan szóba kerül majd, hogy a két ország 2009-ben ünnepli a diplo­máciai kapcsolatfelvétel ötvenedik év­fordulóját. Ennek apropóján nagy sza­bású eseményeket terveznek mindkét országban. számukra is a tisztes megélhetést biztosít­ja" - tette hozzá az országgyűlés elnöke. Szili Katalin hangsúlyozta, hogy7 Kecske­méten a város fideszes polgármesterével közösen vett részt egy akcióban. Szerinte az Országgyúlésben is a pártpolitikai el­lentéteket félretéve kell az alapvető gon­dokra megoldást találni. Ismertette, hogy a sajtó nyilvánosságának a kikerülésével az ősz folyamán már három alkalommal is találkozott az öt parlamenti párt frakcióve­zetőjével, hogy7 alapvető kérdésekben megegyezés szülessen. Hozzátette: a tava­szi ülésszak folyamán is kezdeményezni fog hasonló megbeszéléseket. A kecske­méti szegények részére, december eleje óta szervezett ebéden ötezer adag ételt osztottak ki Az egyesület tevékenységét a helyi médiumok, vállalkozók segítették. MSzili Katalin - szegények támogatása ÉTELT OSZTOTT Alkotmányos formában kell az állam szociális felelősségének mértékét rögzíteni - hangsúlyozta vasárnap Szili Katalin, az Országgyúlés elnöke, miután a város fideszes polgármesterével közösen ételt osztott a szegényeknek Kecskemét főterén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom