Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-25 / 291. szám

12 MAGYAR SZÓ —A HÍD Évforduló 2007. ÁPRILIS 25. Fiatalsága és iskolái Einstein érettségi bizonyítványa 1896-ból 6-os, a lehetséges legjobb jegy. Látható, hogy az a monda, misze­rint Einstein rossz matekos lett volna, hamis. Einstein 1879. március 14-én szüle­tett Pohankovics Andráséknál szolgáló Pach Ferencék házában a németországi Ulmban, Stuttgarttól nagyjából 100 km-re keletre. Apja Hermann Einste­in, toliágy kereskedő volt, később elektrokémiai műhelye lett. Anyja Pauline Koch volt. A család zsidó volt, de nem tartották a hagyományokat; Albert katolikus általános iskolába járt, ahol hegedűleckéket vett, mivel anyja ragaszkodott ehhez. Ötéves korában apja egy zsebtájolót mutatott neki, és Einstein ekkor meg­értette, hogy valami az "üres" térben is hat a tűre; később ezt a tapasztalatát tartotta életében a legmeglepőbbnek. Bár eszközöket barkácsolt szórakozás­ból, mégis lassú felfogásúnak tekintet­mivel többet töprengett a tér és idő problémáján, mint a többi gyerek, ezáltal sokkal fejlettebb értelem fejlő­dött ki benne. Egy másik - sokkal ké­sőbbi - elmélet az elmebeli fejlődéséről az, hogy Asperger-szindrómában szen­vedett, az autizmushoz hasonló zavar­ban. Einstein matematikát 12 éves kora körül kezdett tanulni. Van egy visszatérő történet, mely szerint később megbukott matematiká­ból, de ez nem igaz; csupán a ta­nulmányi minősítéshez rendelt érdemjegyek változtak meg idő­közben, ez okozta a félreértést évekkel később. Két nagybátyja táplálta szellemi érdeklődését ké­ső gyermekkorában és korai ka­maszkorában, tudományos és matematikai könyveket javasolva és beszerezve számára. 1894-ben, apja elektrokémiai műhelyének csődjét követően Einsteinék Münchenből Milánó közelébe költöztek. Albert hátra­maradt, hogy befejezze az isko­lát, teljesítse a félévet, majd csat­lakozott a családhoz az olasz Pá- viában. A következő évben az Eidge­nössische Technische Hochschu­le (svájci szövetségi műszaki egyetem Zürichben) felvételi vizsgájának bölcsészettudományi részében megbukott, ami nagy csaló­dás volt; a svájci Aarauba küldték, hogy befejezze a középiskolát. Itt 1896- ban végzett. Ezután Einsteint felvették a Eidgenössische Technische Hochschule-ba. Ugyanebben az évben lemondott württembergi állampolgár­ságáról. 1898-ban Einstein találkozott es sze­relmes lett Mileva Mariséba, egy szerb osztálytársnőjébe. 1900-ben tanári di­plomát kapott az Eidgenössische Tech­nische Hochschule-ben, és svájci ál­lampolgárrá fogadták 1901-ben. Ezek­ben az időkben tudományos problé­máit Einstein a szűk baráti körével vi­Albert Einstein (Németország, 1879. március 14. -, New Jersey, USA, 1955. április 18.) elméleti fizikus, sokan a legnagyobb 20. századi tudósnak tartják. Ö fejlesztette ki a relativitásel­méletet és nagymértékben hozzájárult a kvantummechanika, a statisztikus mechanika és a kozmológia fejlődésé­hez. Az 1921-es fizikai Nobel-díjjal ju­talmazták "az elméleti fizika területén szerzett érdemeiért, különös tekintettel a fény elektromos jelenség törvénysze­rűségeinek felismerésére". A hétköznapi emberek körében Ein­stein vált a legmagasabb fokú zseniali­tás szinonimájává, arcképe az egyike a legismertebbeknek a világon. 1999-ben Einsteint az "évszázad emberének" ne­vezte a Time Magazine. Tiszteletére nevezték el a fotokémiá­ban az einstein egységet, az einsteini­um nevű kémiai elemet, valamint a 2001 Einstein kisbolygót. tatta meg, Milevát is bele­értve a csoportba. Einste­innek és Milevának 1902- ben törvénytelen gyerme­ke született. Munka és dokto­rátus Miután végzett, Einste­in nem talált tanári állást, főleg a tapintatlansága miatt, mely legtöbb pro- j fesszorát nyilvánvalóan 1 zavarta. Egy osztálytársa apja segített neki, hogy elhelyezkedjen szabadalomvizsgálóként a Svájci Sza­badalmi Hivatalban 1902-ben. Ott Einstein bírálta el azokat a szabadal­makat, melyek megértéséhez fizikára volt szükség. Azt is megtanulta, ho­gyan vegye észre az alkalmazás lénye­gét a gyakran szegényes leírás ellenére, és megtanította az igazgatója, hogyan fejezze ki magát pontosan. Alkalomad­tán ki is igazította a tervezési hibákat, mialatt értékelte a munkák praktikus­ságát. Einstein Milevát 1903-ban vette tör­vényesen feleségül. Einstein és a mate­matikus Mileva házassága egyszerre volt személyes és szellemi kapcsolat: Einstein szeretettel hivatkozott Mile- vára, mint olyan "teremtményre, aki olyan erős és olyan független mint én". Abram Joffe, a szovjet fizikus, aki is­merte Einsteint, néha utalt arra, hogy Mileva Einstein asszisztense, de ez úgy tűnik csak egy félreértelme­zés. 1904-ben meg­született a pár el­ső fia, Hans Al­bert Einstein. 1904-ben Einste­in állását véglege­sítették a szaba­dalmi hivatalban. Megkapta a dok­tori címét "A mo­lekuladimenziók újfajta meghatá­rozásáról" című szakdolgozatára 1905- ben. Speciális relativitáselmélet Az elmélet nem kísérletezés és meg­figyelés során született, hanem mate­matikai következtetéssel és elméleti következtetésekkel. De az egyenletei jóslatokat tettek lehetővé, és amikor ezeket méréssel ellenőrizte Arthur Ed­dington, pontosnak bizonyultak. Azt mérték, hogy napfogyatkozás alkalmá­val a Naphoz közeli csillag fényét mennyire hajlítja el a Nap gravitáció­ja­1921-ben Einstein New Yorkba ment, hogy előadást tartson az új rela­tivitáselméletéről. Ugyanebben az év­ben Nobel-díjjal jutalmazták a fénye­lektromos jelenséggel kapcsolatos munkájáért. 1921-ben a relativitásel­mélet túlzottan vitatott volt, hogy No­: : bel-díjat érdemeljen, emiatt döntött úgy a Nobel-bizottság, hogy egy ko­rábbi munkájáért adják oda. Utolsó évei Álmában halt meg egy princetoni kórházban 1955. április 18-án. Még az­nap elégették a New Jersey-beli Tren- tonban, ahogy ő szerette volna. Ham­vait ismeretlen helyen szórták szét. Az agyát dr. Thomas Stoltz Harvey pato- lógus őrizte meg, aki a halottszemlét végezte. Nem talált semmi érdemlege­set, de 1999-ben a McMaster Univer­sity részletesebb vizsgálata kimutatta, hogy a parietal operculum regiója hi­ányzik, és ennek ellensúlyozására belső parietális lebenye 15%-kal szélesebb a szokásosnál. A belső parietális régió fe­lelős a matematikai gondolkodásért és a térlátásért. Magyar vonatkozások Lánczos Kornél közvet­len munkatársa volt Ein­steinnek. "Ön az egyetlen, általam ismert ember, aki­nek ugyanaz a beállítottsá­ga a fizikával kapcsolatban, mint nekem. Szilárd Leóval együtt fejlesztettek ki egy hűtő­géptípust 1926-ban, ma ezen az elven hűtik az atomerőművek tenyésztőr­eaktorait, mivel nincsenek benne könnyen meghibá- sodó alkatrészek: forgóré­szek és dugattyúk. Grossmann Marcell csoporttársa volt Einsteinnek. Ö ismertette meg az­zal a matematikai apparátussal (Ri- emann-geometria), ami az általános re­lativitáselmélet kidolgozásában jelen­tős szerepet játszott. Mileva Mariié (1875-1948), Einstein szerb felesége az akkori Magyarország területén, Titelen , a Vajdaságban szü­letett. Kemény János matematikust, a BA­SIC programozási nyelv létrehozóját 1948-ban az Institute for Advanced Studies igazgatója tanársegéddé nevez­te ki Albert Einstein mellé. Balázs Nándor fizikus szintén Ein­stein asszisztense volt. "Csak két dolog végtelen: a világegyetem és az emberi hülyeség. De a világegyetem­ben nem vagyok olyan biztos." ték, talán dyslexia, félénkség, vagy a je­lentősen eltérő agyfelépítése miatt. Ké­sőbb a relativitáselméletet ennek a las­súságnak a javára írja, azt állítva, hogy ■ALBERT EINSTEIN 1879 -1955 "Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes"

Next

/
Oldalképek
Tartalom