Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-04-11 / 289. szám
Pécsen megszületett Victor Vasarely (eredeti nevén: Vásárhelyi Győző) francia festőművész, az op-art atyja. Vasarely művészeti tanulmányait 1927-ben kezdte a Podolini Volkman festőiskolában, majd Bortnyik Sándor műhelyében tanult. 1930-ban Párizsban telepedett le. A 60-as évek derekán úttörő szerepet vállalt az emigrációban élő művészek és a szülőföld közötti kapcsolat újjáélesztésében. Festett, írt, filmeket rendezett, és nevéhez fűződik az Op-Art (optikai művészet) műfaj megteremtése. Munkáiból állandó kiállítás nyílt Franciaországban, Oslóban, New Yorkban és Pécsen. A Francia Becsületrend Lovagja. A XX. századi képzőművészet egyik legnagyobb, legjelentősebb hatású művészegyénisége. Az Op-Art mint művészeti és modem filozófiai rendszerből kiindulva, építkezve számos követője és rajongója volt Vasarelynek. Magyarországon a legnagyobb Vasarely gyűjtemény Pécsen, a festő szülőházában nyílt meg 1976-ban. József Attila 1905 április 11. (102 éve történt) Budapesten megszületett József Attila költő. Az Ady utáni magyar költészet főalakja, a magyar irodalomból világirodalomba nőtt lángelme, a XX. század uralkodó eszméinek világviszonylatban is nagy jelentőségű lírai kifejezője, a szocialista világköltészet egyik példamutatója és vezéralakja. Jelentősége a nemzetközi irodalomban semmivel sem kisebb, mint Bartóké a zenében. És élt mindössze harminckét évet, sorsa nélkülözés, üldöztetés s meg nem értés volt. Rettegett a belülről fenyegető őrülettől és a kívülről fenyegető világőrülettől, a fasizmustól. Élete végső napjain is remekműveket írt, s nem reménykedve többé semmi jóban, öngyilkossággal fejezte be az életet. A proletariátus legmélyéről indult, a munkásosztály élményvilágát hozta gyermekkorából. Az eltűnt apa és a korán halt mosónő árvája áttengődi az országot: pro- letámyomor után a paraszti nyomort. Alulról ismerte meg a várost is, a falut is, és úgy emelkedett fel a szellem egyre magasabb rétegeibe, hogy számára nem volt különbség, még kevésbé ellentét népi és urbánus között. A kor károsan szított irodalmi fő ellentéte az ő költészetében teljes egységben jelenik meg: "az utca és a föld fiá"-nak tudja magát. Tehetsége azonban korán érik, és rokoni támogatásokkal, szívós kitartással, küzdve a napi kenyérért, iskolába jár, érettségiig verekszi magát, egyetemre iratkozik. Szinte elképzelhetetlen, hogy ennyi kényszerű küzdelemmel hogyan tudott már ifjúkorában olyan nagy műveltséget és olyan fejlett irodalmi kultúrát szerezni. De annyi bizonyos, hogy tizenhét éves korában már birtokában van a Nyugat verstechnikájának, minden versformát biztosan kezel. József Attila és a kommunista párt Külön fejezetet érdemel a költő és a kommunista párt kapcsolatának története, mert sokáig politikai érdekek fűződtek ahhoz, hogy homályban maradjon. Valójában József Attila akkori útkeresését és az illegális kommunista párt akkori pozícióját figyelembe véve, elválásuk éppúgy szükségszerűnek mondható, mint egymásra találásuk. József Attilának pedig ki kellett próbálnia ezt a lehetőséget is. Még zavartalanul végzi pártmunkáját, amikor a moszkvai Sarló és Kalapács 1931. júniusi számában megjelenik a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának megbízásából közzétett Platformtervezet, amely azt állítja róla, hogy "a fasizmus táborában keresi a kivezető utat". Kétségtelen, hogy József Attilát igen érzékenyen érintette a megbélyegzés, választ is írt rá, amely kéziratban (és töredékben) maradt. De a Moszkvai Proletárírók Szövetsége Magyar csoportjának véleménye nem volt akkora súlyú, hogy a hazai kommunistáknak figyelembe kellett volna venniük. Nem az emigráció véleményén múlott a költő és a párt kapcsolata: a hazai kommunistákkal gyűlt meg a baja. De nemcsak a párt szakított József Attilával, hanem a költő is a párttal, s erre a lépésre nem a sérelmei, hanem elvi meggondolásai késztették. Mindenekelőtt az, hogy a német kommunisták nem fogtak össze a szociáldemokratákkal a nácik ellen s így bűnrészessé váltak Hitler győzelmében - ez olyan politikai válságot tudatosított a költőben, ami nyílt vitába sodorta a párttal. Tehát az engedetlen, "fegyelmezeden" s ráadásul 1931 óta pszichoanalitikus kezeMeghalt Bárány Róbert Nobel-díjas, magyar származású svéd orvos. A magyar származású Bárány Róbert Bécsben szerzett orvosi diplomát 1900- ban, 1905-től ugyanitt az egyetem fülészeti klinikáján dolgozott. Az I. Világháború elején hadikórházban dolgozott, majd 1915-ben orosz hadifogságba került. Innen a svéd Károly herceg személyes közbenjárására, a Vöröskereszt segítségével szabadult 1916-ban, és ebben az évben átvehette az 1915-ben neki ítélt orvosi Nobel-díjat. Az elismerést a belső fülben lévő egyensúlyszerv fiziológiájával és kortanával kapcsolatos munkáival érdemelte ki, amelyeket még a bécsi klinikán megkezdett klinikai és kísérleti vizsgálataival alapozott meg. A klinikán gyakran végzett fülöblítést betegeinél, és sokaknál előfordult szédülés. Bárány rájött, hogy a szédülés az öblítőfolyadék hőmérsékletétől függ, ugyanis a belső fül ívjárataiban keringő nyirokfolyadék hideg, illetve meleg hatásra más és más ívjáratokba áramlik, ami szédülést vált ki. A fellépő tájékozódási zavart a szemgolyók rezgése is jelzi. Ezt, a tengeri betegség jelenségével is összefüggő élettani reflexmechanizmust Bárány-féle kalorikus reakciónak nevezik. A háború után Bárány Bécsben nem kapott egyetemi tanszéket, ezért Svédországban telepedett le, és haláláig az Uppsalai Egyetemen dolgozott. YBL MIKLÓS 1814. ápröis. 6. (193 éve történt) Az Operaház és a Bazilika tervezője, a neoreneszánsz építészeti stílus meghonosítója, Ybl Miklós (Székesfehérvár, 1814. ápr. 6. - Budapest, 1891. jan. 22.) Bécsben és Münchenben tanult, de stílusának kialakulásában fontos szerepet játszott itáliai tanulmányútja is. A pályát Pollack Mihály műhelyében kezdte, majd hamarosan önállósította magát. Első önálló műve a fóti templom, plébánia és iskola épületegyüttese volt. Itt még a romantika dominált munkájában és keleti díszítőelemeket is alkalmazott. A Budai Takarék- pénztár - időközben elpusztult - épülete már egyértelműen neoreneszánsz stílusjegyeket viselt. E korszakának érett alkotása a Vámház (ma: Corvinus Egyetem) főépülete. Legnagyszerűbb művének az ;:,V Operaházat tekintik, amely újszerű téralakításával, a külső és belső elemek harmóniájával az észak-itáliai késő reneszánsz alkotásokra emlékeztet, azok szolgai másolása nélkül. Európa egyik legszebb színházi épülete valósult meg az - akkori - Sugár, ma Andrássy úton. További két nagyszabású munkája a budai Várkert Bazár és a Bazilika; utóbbi munkálatait Hild Józseftől vette át kollégája halála után. Ybl számos magánpalotát, kastélyt is tervezett, például a túrái Schossberg és a szabdkígyósi Wenck- heim kastélyt. Utolsó jelentős munkája a budai várpalota krisztinavárosi szárnyának kiképzése volt. lés alatt álló József Attila nem volt elfogadható a szűklátókörű, vakbuzgó, de egyszersmind az illegalitás nehéz körülményei között szigorú konspirációra kényszerülő mozgalom számára. A költő szemében viszont a kommunista párt elbukott a nagy történelmi próbatételen Németországban. Az eltávolodásnak megvolt az az esztétikai hozadéka is, hogy a túlságosan propagandaízű verseket a szocialista nézőpontot jóval áttételesebben, bonyolultabb struktúrában érvényesítő költemények váltják fel (Külvárosi éj, Téli éjszaka, 1932, A város peremén, Elégia, 1933). Születésnapomra Harminckét éves lettem én — meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam. Harminckét évem elszelelt s még havi kétszáz sose telt. Az ám, Hazám! Lehettem volna oktató, nem ily töltőtoll koptató szegény legeny. De nem lettem, mert Szegeden eltanácsolt az egyetem fura ura. Intelme gyorsan, nyersen ért a "Nincsen apám" versemért, a hont kivont szablyával óvta ellenem. Ideidezi szellemem hevét s nevét: "Ön, amíg szóból értek én, nem lesz tanár e féltekén" -gagyog s ragyog. Ha örül Horger Antal úr, hogy költőnk nem nyelvtant tanul, sekély e kéj — Én egész népemet fogom nem Középiskolás fokon tanítani! (József Attila 1937. április 11.) Victor Vasarely 1908. április. 9. (99 éve történt) Bárány Róbert 1936. április 8. (71 éve történt)
