Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-04-04 / 288. szám

6 MAGYAR SZÓ-A HÍD Nem lesz népszavazás Márc.29. Nem hitelesítette az Or­szágos Választási Bizottság (OVB) a Fidesz és a KDNP népszavazási kez­deményezését, amely arra irányult, hogy az államilag támogatott felsőfo­kú tanulmányokat folytató hallgatók ne fizessenek tandíjat A két párt elnöke, Orbán Viktor és Semjén Zsolt által beadott népszava­zási kezdeményezés pontos szövege a következő volt: "Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfo­kú tanulmányokat folytató hallgatók­nak ne kelljen képzési hozzájárulást fi­zetniük?" Ezt a népszavazási kezde­ményezést az OVB egyszer már el­utasította, az Alkotmánybíróság vi­szont visszautalta a testülethez újra­tárgyalásra. Az OVB 7:2 arányban szavazott a hitelesítés megtagadása meüett.Az indoklás szerint a népsza­vazás kivonná a parlament hatásköré­ből a kérdésben feltett tárgyban a döntést és ez burkolt alkotmánymó­dosítást jelentene. A testület megálla­pította azt is, nincs pntos határidő ar­ra vonatkozóan, hogy a döntést med­dig kell alkalmazni. A hosszú vita során az is elhangzott, hogy a képzési hozzájárulás eltörlése érintené a költségvetést, abban átcso­portosításokat kellene végrehajtani. Sztrájkra is készek Márc. 29. Eredménytelenül zá­rult a csütörtöki délután bértárgya­lás, ezért a Pick Zrt. üzemeiben fö­lálltak a sztrájkbizottságok és a szak- szervezetek készek egy kétórás fi­gyelmeztető sztrájk megszervezésé­re - tájékoztatott Golhovics Gábor, a cég szegedi üzemi szakszervezeti alapszervezetének elnöke. A meg­beszélésen a cégvezetés nem tudott elfogadható ajánlatot tenni, ezért bejelentették a sztrájkbizottságok megalakulását és kezdeményezték a munkabeszüntetést megelőző hét­napos egyeztetés elindítását - mond­ta a Húsipari Dolgozók Szakszerve­zetének üzemi vezetője. Hozzátette: a sztrájkkészültség a cégcsoport mind az öt - két szegedi, bajai, pécsi és alsómocsoládi - telephelyére vo­natkozik. Az elnök közölte, a tárgya­lások kezdetén a szakszervezetek 13 százalékos béremelést kívántak elér­ni, késöb az igényüket 10 százalékra mérsékelték. A cégvezetés eredeti­leg 4 százalékos bérfejlesztést java­solt, majd ajánlatukat 4,5 százalékra növelték, ám ebből csak 2 százalék lenne alapbér-emelés, 2,5 százalékot étkezési hozzájárulás formájában kapnának meg a dolgozók. A szak- szervezet ezt az ajánlatot nem tekin­ti tárgyalási alapnak, legalább az Or­szágos Érdekegyeztető Tanács által javasolt 5,5-8 százalékos sávba eső béremelést kívánnak elérni. A me­nedzsment hétfő délutánra készíti el újabb ajánlatát, ha ez sem lesz elfo­gadható a szakszervezet kétórás fi­gyelmeztető sztrájkot szervez - mondta az elnök. Hazai hIrek 2007. ÁPRILIS 4. “ Gusztov: ha nem tetszik az prosz gáz szaga, vegyenek mástól OROSZ GAZ április 2. Ha nem tetszik az orosz gáz szaga, vásárolhatnak más országból; a budapesti orosz nagykövet reálisan látja, mi zajlik jelenleg Európában az energiapolitikai gondolkodásban. Ezt Vagyim Gusztov, az orosz parlament FÁK-szakbtzottságának elnöke mondta hétfőn az MTI-nek. Ha alternatív energiaforrást akarnak, találják meg, és akkor nem ide fogunk gázt szállítani, hanem Koreába és Kíná­ba - jelentette ki az orosz képviselő új­ságíróknak, miután Németh Zsolttal (Fidesz), a parlament külügyi bizottsá­gának elnökével tárgyalt. Vagyim Gusztov azzal kapcsolatban mondta ezt, hogy az MTI megkérdezte tőle, mi a véleménye arról, Orbán Vik­tor, a Fidesz elnöke egy múlt heti kon­ferencián vitába keveredett Igor Sza- volszkij budapesti orosz nagykövettel. Orbán akkor az európai és magyar energiafüggőség kapcsán azt fejtegette, jelentősen különbözik az európai, piaci észjárás és az orosz állami, politikai ter­mészetű gondolkodásmód. "Európa mindig megpróbál valamilyen eszközt találni, hogy az energiapolitikában Oroszországra hasson" - szögezte le Va­gyim Gusztov. Szerinte érdekes helyzet lesz, hogy miközben Grúziában ott lesz a NATO, és ha "Ukrajnában is NA- TO-hadsereg lesz", akkor nekik "diktál­ják" a gázárakat. Kifejtette: Oroszország költségvetési bevételeinek ötven százaléka a gáz érté­kesítéséből származik. Gusztov szerint az orosz ipar jól fejlődik, de még nyolc­van év kell ahhoz, hogy "normális álla­potok legyenek". Hozzátette: nem lehet a gázt 46 dollárért eladni, mert az ala­csony ár. Észak-Oroszországban van­nak viszont újabb lelőhelyek, és mint­egy tízmilliárd dollárt kell befektetni ahhoz, hogy onnan az első gázt a fel­színre hozzák. A hétfői tárgyalást követően Né­meth Zsolt az MTI-vel közölte: a Fi­desz részéről "az égvilágon semmilyen oroszellenességről nincs szó", Orbán Viktor csupán egy monopóliumellenes- séggel kapcsolatos álláspontot fejtett ki és "pártpolitikai manipuláció volt ezt oroszellenességként feltüntetni, sajná­latos módon a miniszterelnök részéről". Vagyim Gusztov hangsúlyozta: Ma­gyarországnak a kétoldalú kereskedel­mi kapcsolatokban sokkal aktívabban kellene azt orosz piac felé tekintenie, akár a gyógyszerek, akár a mezőgazda- sági termékek, akár a gépipar tekinteté­ben. Németh Zsolt azt mondta, a maga részéről teljes mértékben egyetért azzal az orosz megközelítéssel, hogy a kétol­dalú kapcsolatokban a folyamatos pár­beszédet kell fenntartani. Ami a NATO további bővítését il­leti, az orosz képviselő úgy fogalmazott, ebben a kérdésben jelentősen különbö­zik Moszkva és Budapest álláspontja. "A NATO közelítése az orosz határok­hoz újabb hidegháborús szakaszt jelen­tene" - közölte Vagyim Gusztov. A megbeszélésen elhangzott többi témá­ról szólva Németh Zsolt elmondta, hogy Magyarország és Oroszország (il­letve a Független Államok Közössége) 1992-ben kisebbségi kérdésben közös nyilatkozatot fogadott el, amelynek kö­zéppontjában a kollektív jogok, illetve a határon túli közösségek területi autonó­miájának kérdése állt. Hozzátette: ez a nyilatkozat ma is jó alap a két parla­menti szakbizottság együttműködésé­hez. A külügyi bizottság elnöke kitért ar­ra, az eszmecserén felvetődött egy orosz-észt-finn-magyar együttműködés lehetősége, annak kapcsán is, hogy a finnugor népek nyelve és kultúrája ve­szélyben van. "Azért is jöttünk Buda­pestre, hogy áttanulmányozzuk a ma­gyar kedvezménytörvényt. Tudni kell, hogy a Szovjetunió szétesése után becs­lések szerint több mint 30 millió orosz ajkú került Oroszország határain kívül­re" - hangoztatta Vagyim Gusztov. UAluljárós üzletek miatt csúszhat a 4-es metró 4 - ES METRÓ Újabb indokok miatt csúszhat tovább a 4-es metró építése. A főváros ugyanis annak ellenére nem tudott megállapodni a Kálvin téri aluljáróban található üzletekkel, hogy itt április 5-én kezdődne az építkezés. Az üzletek azt ígérik, hogy kitartanak a végsőkig, a BKV szerint viszont idejében megfognak állapodni. Közben a főváros csütörtökön elfogadta azt a jelentést, amely megállapítja, hogy egy évet csúszik a metró. A kormánypártiak és az MDF-es képviselők támogatásával, a Fidesz tartózkodása mellett fogadta el csü­törtökön a fővárosi közgyűlés azt a je­lentést, amely megállapítja, hogy egy évet késik (2010-re lesz kész), és a ter­vezetthez képest 120 milliárd forint­tal többe (összesen 485 milliárdba) kerül a 4-es metró építése. Demszky Gábor főpolgármester a csúszást ko^ rábban az évekig elhúzódó engedélye­zési eljárásokkal és a politikai támadá­sokkal magyarázta. A közgyűlés csütörtökön tudomá­sul vette a beszámolót, a főpolgármes­ter pedig bejelentette, hogy április 3- án megkezdődik az alagút fúrása. A Fidesz és a KDNP képviselői ismét hangsúlyozták, hogy rendezni kell a finanszírozási hiányosságokat. Ezzel arra utaltak, hogy az elmúlt hetekben felmerült, hogy az EU az építési költ­ségeknek csak 20-30 százalékát állná, a korábban emlegetett 70-80 százalék­kal szemben. Közben a metró építése kapcsán újabb probléma merült fel: a főváros annak ellenére sem tudott megegyez­ni a Kálvin téri aluljáróban található három üzlettel, hogy az aluljárót az építkezések miatt április 5-én le kéne zárni. Az üzletek (a Cha-Cha-Cha ne­vű szórakozóhely, egy pékség és egy édességbolt) azt nehezményezi, hogy megfelelő kártérítés nélkül akarják el­küldeni őket az aluljáróból. Kusztos Csaba, a Cha-Cha-Cha ügyvezetője azt mondta: három hó­nappal ezelőtt a főváros 8 millió fo­rintot ajánlott nekik, valamint a bé­kásmegyeri lakótelepen egy lerobbant üzlethelyiséget, ezt azonban nem vol­tak hajlandók elfogadni. A három üz­let ezért bírósághoz fordult, és 80 mil­lió forint kártérítést kér a fővárostól. Kusztos elmondta: nem akarják meg­akadályozni a metró építését, de ha nem születik megfelelő megállapodás, akkor a szombati határidőig nem ürí­tik ki a helyiséget. A BKV viszont, amely utólag be­szállt a perbe, abban bízik, hogy pe­ren kívül sikerül megállapodni. Re- gőczi Miklós, a közlekedési vállalat kommunikációs igazgatója azt mond­ta: az építkezéshez szükséges enge­délyek megvannak, a munka így nem fog kés­ni. Azon kérdésére, hogy mi lesz, ha nem ürítik ki az üzleteket, Regőczi mindössze annyit mondott: "Nem vagyok jós." A gyors megállapodás azért is fontos, mert a 4-es metró európai uniós tá­mogatásának feltétele, hogy a beruházással kapcsolatban ne merül­jön fel semmilyen peres eljárás. A főpolgármes-' tér korábban az ilyen késésekkel kap­csolatban mondta azt, hogy a főváros kezdeményezni fogja, hogy a kor­mány a metróépítést nyilvánítsa ki­emelt beruházásnak. Demszky sze­rint, ha az építkezés (a csepeli szennyvíztisztítóhoz hasonlóan) meg­kapja ezt a státust, akkor nem húzód­hat el évekig az engedélyek és ezt megtámadó kifogások elbírálása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom