Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-03-21 / 287. szám

2007. MÁRCIUS 21. Kárpát-medence MAGYAR SZÓ —A HÍD 9 FLORIN R. SCHIOPI/, PDS. Nem említik az autonómiát Bozóki Antal emlékeztetett arra, hogy a novemberben kihirdetett új szerbiai al­kotmányban a vajdasági autonómia kér­dése nem szerepel, csak Koszovóé. Azt vi­szont az alaptörvény lehetővé teszi, hogy a hatalom bármikor új autonómiát hozhat létre vagy bármikor meg is szüntetheti. Kiemelte, hogy a Vajdaságban tartott sza­vazáson az új alkotmány nem is kapta meg a szükséges többséget. Ez azt jelzi - mutatott rá -, hogy "a vajdaságiak igényt tartanak az autonómiára, amelynek törté­nelmi, kulturális, gazdasági, földrajzi, ha­gyományápolási, kisebbségügyi vonatko­zásai vannak". Leszögezte azt is, hogy az autonómia nem egyenlő a szeparatizmussal. A Vaj­daság esetében, ahol a lakosság 63 száza­léka szerb nemzetiségű, kiválási törekvés nincsen. Egyebek között Szerbia decent­ralizálásáról és regionalizálásáról van szó. Mint mondta, a Vajdaságot egy európai autonómiaként képzelik el, amelynek ön­álló törvényhozási, jogalkotási, végrehaj­tói és gazdasági önállósága, nagyobb füg­getlensége van a szerbiai hatalomtól. Aránytalan elosztás Rámutatott arra is, hogy a kétmilliós Vajdaság a szerbiai költségvetés több mint 3 5 százalékát adja, és onnan - ezt im­már az alkotmány is rögzíti - mindössze hét százalékot juttatnak vissza: ez szerinte csak arra elég, hogy a tartományi szerve­Ki kell kényszeríteni a vitát Részt vett a meghallgatáson Becsey Zsolt (Fidesz-MPSZ) EP-képviselő is, aki a magyar sajtónak arról beszélt, a rendez­vény segíthet, hogy most, amikor Szerbia kapcsán elsősorban a koszovói kérdéskör­re terelődik a figyelem, ne vesszenek szem elől a vajdasági problémák. Becsey emlékeztetett arra is, hogy két évvel ezelőtt hozták nyilvánosságra a Vaj­daságban járt európai parlamenti tényfel­táró delegáció jelentését, amelyet meg kellene vitatnia az EP emberi jogi albi­zottságának is. Erre azonban két év alatt nem került sor, és a meghallgatás segíthet kikényszeríteni ezt a vitát. A képviselő ugyancsak nyugtalanítónak nevezte, hogy az új alkotmány értelmében a "Ko­szovó utáni" Szerbiában a Vajdaság jelen­legi, meglehetősen gyenge autonómiája is megszüntethető törvényesen, ha a parla­menti erők Belgrádban amellett dönte­nek. Kisebb lépések történtek A napi helyzettel kapcsolatban Becsey elmondta: folyamatosan tartja a kapcsola­tot a helyiekkel. Úgy vélte, csupán kisebb előrelépések történtek a korábbi ígéretek teljesítésében. Szabadkán például el­kezdte működését a magyar tanítóképző, ugyanakkor ez nem lett önálló kar, ahogy ígérték. A rendőrség esetében kiírtak már pályázatot magyar rendőrök felvételére, de jelentős előrelépés itt sem történt, és Fogorvosi rendelő 35 East 38tb St Suite 1D New York, NY 10016 Telefon: (212) 499-9083 Személyhívó: (917) 925-0090 schiöpuDDS @earthlinknet Teljesen fájdalommentes fogorvosi kezelés! Teljes fogorvosi ellátást biztosítunk! Beszélünk: angolul, románul és spanyolul. A jelenlegi szerb parlament nem fog­lalkozik a vajdasági autonómia kérdésé­vel, és az új szerbiai alkotmányban is ed­dig nem látott, aggályos módon került megfogalmazásra ez a kérdés - hangoztat­ta több előadó annak a keddi brüsszeli eu­rópai parlamenti meghallgatásnak a kap­csán, amelynek a részben magyarok lakta szerbiai tartomány helyzete volt a tárgya. A tanácskozást magyar civilek kezde­ményezésére Bemat Joan i Marí katalán EP-képviselő szervezte, meghívást kapott rá mások mellett Bozóki Antal ügyvéd, az ÁRGUS szerbiai magyar kisebbségjogi civil egyesület ügyvivője, illetve Rácz Szabó László, a vajdasági Magyar Polgári Szövetség elnöke. két finanszírozzák, az ott dolgozókat fi­zessék. Bozóki Antal azt is elmondta, hogy a szerb alkotmány kihirdetésével a Vajda­ság számára is új alapszabályt kell hozni, és "ez lehetőség lenne a vajdasági autonó­mia újradefiniálására". Utalt arra is, hogy 1992-ben Londonban eg)’ nemzetközi konferencián úgy döntöttek, a Vajdaság­nak vissza kell juttatni a korábbi illetékes­ségi köreit. Kijelentette, hogy Martti Ah­tisaari ENSZ-különmegbízott koszovói rendezési terve ugyancsak hivatkozási alap lehet, ha megvalósul. Az alapján igé­nyelni lehetne, hogy például a Vajdaság­ban élő kisebbségek is ugyanolyan jogo­kat élvezzenek, mint Koszovóban. hasonló a helyzet az igazságszolgáltatás - ügyészség és bírók - esetében is. A magyar média területén is maradtak a problémák: az újvidéki magyar televí­ziózás helyzete "változatlanul nem sze­rencsés", és a Magyar Szó című lap is ne­héz anyagi körülmények között működik. Az viszont pozitívum, hogy párbeszédek folynak, és a Magyar Nemzeti Tanács próbál élni az alapítói joggal. Bemat Joan i Marí egyebek között ar­ról beszélt, jó példa lehet a Vajdaság arra, hogy több etnikai csoport békésen és ön­állóan együtt élhet. Ez az egész Balkán számára precedens, ezt az EP-ben is vilá­gossá akarják tenni. Hozzátette ugyanak­kor, hogy Brüsszelben tudják: a máshon­nan érkező népcsoportok több problémát okoznak a tartományban, ráadásul Szer­biában nincs túl nagy hagyománya a kö­zösségek közti együttélésnek. Ha autonómiát érnek el, és a kisebbsé­gi jogokat figyelembe veszik, remény van a tartós nyugalomra a Vajdaságban - szö­gezte le. Ä magyar sajtónak nyilatkozva a katalán képviselő állást foglalt az erdélyi és felvidéki magyarok jogainak garantálá­sa mellett, hangsúlyozva ennek jelentősé­gét az Európai Unió szemszögéből is. Röviden Román határátlépési törvények Márc. 13. A legnagyobb számban moldovai állampolgárok kerültek annak az összesítés­nek az élére, amelyet a román határrendészet készített az idei év első két hónapjában történt illegális határátlépésekről. A kedden Buka­restben nyilvánosságra hozott dokumentum szerint 312 moldovai állampolgár szegte meg a határátlépésre vonatkozó törvényeket. Negyvenhármán közülük hamis útlevéllel rendelkeztek, harmincnégyen pedig illegális módon igyekeztek átjutni a határon. Kassán is fütyültek Márc. 16. A kassai szélsőjobb képviselői han­goskodtak szerda este a felvidéki város márci­us 15-i megemlékezésén, amikor a magyar kormánv képviselője felolvasta Gyurcsány Ferenc kormányfő üzenetét - írta az Új Szó. Gémesi Ferencet, a Miniszterelnöki Hivatal szakállamtitkárát a kassai és a környékbeli magyarok március 15-i megemlékezésének vendégszónokát "majdhogynem elnémította egy hangos kis csoport, akinek ezen szándéká­ról információink szerint a fő szervező, a Cse- madok Kassai Városi Választmánya is tudott, az incidenst megakadályozni azonban nem állt módjukban." Mint a lap írja, a megemlé­kezés budapesti vendégszónob "előbb papír nélkül, saját szavaival szólt a forradalom jelen­tőségéről, a nemzeti összefogás fontosságáról és a magyarság közös céljairól, majd papírt vett elő, és felolvasásba kezdett.'1 Miután az üzenet vége felé a "feladó" Gyurcsány Ferenc nevét is megemlítette, "a név hallatára a terem baloldali széksoraiban helyet foglaló, mintegy tíz fős csoport nemtetszésének adott hangot, percekig elnyomva a szónok hangját. B Kihagyták a vajdasági-kérdést a szerb alkotmányból JOGOK NYIRBÁLÁSA Aggályos a Vajdaság szempontjából az új szerb alkotmány, hívta fel a figyelmet egy EP-meg- haugatás. A novemberben kihirdetett alkotmányban a vajdasági autonómia kérdése nem szere­pel, csak Koszovóé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom