Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-03-14 / 286. szám

2007. MÁRCIUS 14. Evforduló MAGYAR SZÓ—A HÍD 17 THOMAS ALVA EDISON 2. RÉSZ 1847. február 11. (160 éve történt) Hétszáz villanykörte égett egyszerre, de az órák nem álltak meg, a hölgyek haj­tűi a frizurában maradtak... Riporterek és bámészkodók sokasága ünnepelte "a legnagyobb feltalálót Arkhi­médész óta". Az immár világhírű és gaz­dag Edison hamarosan megépítette a vi­lág első villamos erőművét is, az ő érdeme továbbá az első élvezhető minőségű moz­gókép-vetítő berendezés. Az ő ötlete volt a perforált szélű film, amelyen a képek egymás alatt sorakoztak, és egy fogaske­rék segítségével megfelelő gyorsasággal mozoghattak a vetítőfény előtt. Cége ké­szítette az első cselekményes filmet is "A nagy vonatrablás" címmel. Ezernél is több találmánya mellett csak egyetlen valóban tudományos felfedezés fűződik a nevéhez: a véletlenül tapasztalt "Edison-jelenség", azaz a termikus emisz- szió. Az effektusnak csak évtizedekkel ké­sőbb, az elektroncsövek megalkotásában lett különös jelentősége. Kudarcot is csak egyszer vallott: az elektromosság terén a kis feszültségű egyenáramra esküdött, de végül a vetélytársa, George Westinghouse által pártolt nagyfeszültségű váltóáram lett a szabvány. A két feltaláló vetélkedé­sének szomorú eredménye a villamos­szék - ennek megalkotására a New York-i közvilágításra kiírt pályázat előtt a város polgármestere kérte fel Edisont, aki pozí­cióit erősítendő "kötélnek állt". Az új ki­végzési eszközhöz azonban (vélhetőleg ri­válisát lejáratandó) nem egyen-, hanem váltóáramot használt. Nem számított rosszul: az első áldozat hosszas és sokakat felháborító agónia után halt meg, de a me­tódus aztán "megwestinghouse-olásként" emlegették. Edison nem volt rendszeres, elemző el­me, inkább mindent elolvasott és minden részproblémára gyakorlati megoldást pró­bált találni. Rendkívül kitartó volt: amikor egyszer nyolcezer kísérlet után sem mű­ködött akkumulátora, csak azt mondta: legalább van nyolcezer dolgunk, amiről tudjuk, hogy nem működik. Híres mon­dása szerint "a lángelme egy százalék ihlet és kilencvenkilenc százalék veríték". O Kodály Zoltán Kossuth-dfjas zeneszerző 1967. március 6. (40 éve törtóit) Meghalt Kodály Zoltán Kossuth-díjas zeneszerző, zenetudós, népzenekutató, ze­nepedagógus. Az 1882-ben szüle­tett Kodály Zoltán igen fiatalon és önerő­ből tanult meg játsza­ni négyféle hangsze­ren. 18 éves korától a bölcsészkarral párhu­zamosan a Zeneaka­démiára is járt, ahol- 25 évesen már tanár­ként dolgozott. Zene­darabjain könnyen felismerhető, hogy érdeklődésének alapja elsősorban a magyar népdal és népzene volt. Kortársával és barátjával, Bartók Bé­lával együtt hosszú évekig járták a magyar falvakat, hogy összegyűjtsék a még fellel­hető népdalokat. Az 1920-as években már külföldön is játszották darabjait, de első igazi hazai sikere 1923-ban volt a Psalmus Hungaricus, majd ezt követte a Háry Já­nos és a Székelyfonó. Hír­nevét nemcsak műveinek, de zenepedagógusi mun­kásságának is köszönheti. Kifejezetten gyerekkarok számára mintegy ötven művet írt, a zenetanításban pedig máig is világszerte al­kalmazzák a Kodály-mód- szert. Mindent megtett an­nak érdekében, hogy a magyar népművé­szetet világszerte minél többen megis­merhessék. Számos kitüntetést kapott, több egyetemnek volt díszdoktora. 85 éves korában, 1967-ben halt meg. Gróf Teleki Sámuel, világutazó 1916. március 10. (91 éve történt) Meghalt Gróf Teleki Sámuel, világ­utazó, az egyik legnagyobb magyar Afrika-kutató. Gróf Teleki Sámuel a göttin- geni és a berlini egyetemen foly-1 tatott gazdasági tanulmányokat, I de már akkor is érdekelte a föld- j rajz, a csillagászat és a geológia. 1 1881-ben, országgyűlési képvi- ^ selőként ismerkedett meg Ru­dolf trónörökössel, és a közös va­dászatok során kezdett ki­bontakozni egy afrikai ex- j pedíció terve. Egzotikus 3 vadászat és a Kilimandzsá-1 ró megmászása volt a cél, de '^l| végül a szinte teljesen ismeret- len Kelet-Afrika feltérképezése is szóba jött. A fehér ember nem járta vidékekre Teleki 1886 őszén indult el. maga távolról sem a köztudatban élő ma­gányos zseni volt, laboratóriumában am­biciózus és tehetséges tudósgárda dolgo­zott irányítása alatt. (A túl tehetségeseket azért ő sem kedvelte, a horvát Teslát vil­lámgyorsan eltanácsolta.) Egyénisége el­lentmondásos volt: családjával és munka­társaival hol zsarnokként, hol vidám cim­boraként viselkedett. Kedvelte a nyilvá­nosságot és a szereplést, de sohasem ta­nulta meg a társasági viselkedést. O volt a legismertebb amerikai, maga az amerikai álom: egy szegény fiú, aki ön­erejéből, iskolázás és támogatók nélkül lett sikeres és gazdag. Szerény számítások sze­rint találmányai 25 milliárd dollárt hoztak az emberiségnek - neki persze kevesebbet, de még mindig tisztes summát. Mihály Dénes (1894- 1953) Mihály Dénes Gödöllőn született és Berlinben (Németország) halt meg. A budapesti műegyete­men szerzett gépészmérnöki képesítést. 16 évesen szakkönyvet írt Az automobil­ról (és a motorkerékpárról), mely nyolc kiadást ért meg,/ Egyetemi tanulmányai alatt már foglalkozott a hangos-^ film és a távolbalátás kérdése­ivel. 191 6-ban eredményes kí­sérleteket végzett a hangosfilm területén, ezért ő tekinthető a _ hangosfilm feltalálójának./ Egyik legjelentősebb ezzel j kapcsolatos találmánya az W í> 1918- ban benyújtott "PROJEC- TOPHON" nevű szabadalma. 1919- ben készített TELEHOR-ja (képtávíró) több kilométer távolságra állóképek közvetítésére volt alkalmas. Mivel Magyarországon találmá­nyát nem tudta továbbfejleszteni, 1924-ben elfo­gadta a berlini Allgemeine Elektrizitäts Gesellschaft (AEG) meghívását, ahol kedvező munkakörülmények között tudott kutatni. 1928-ban a berlini rádiókiállításon bemutatta az általa módosított Nipkow-tárcsát és fényreléként ködfénylámpát alkalmazott. 1929. március 8-án, először a világon, a Berlin- Witzleben rádióállomás, Mihály Dénes szabadal­ma alapján, mozgóképes televíziós közvetítést adott. Ä televíziós készülékek gyártására vállala­tot alapított TELEHOR AG néven. 1935-ben fejlesztette ki E.H. Traub fizikussal a Mihály - Traub-féle forgótükrös vevőkészüléket. Hitler uralma alatt koncentrációs táborba került, mert üldözötteket bujtatott. A táborban szerzett tuberkulózis okozta halálát 1952-ben. Röviden 1876. MÁRCIUS 10. (131 ÉVE TÖRTÉNT) .Alexander Graham Belinek sikerült az első be­szélgetést lefolytatnia telefonján, amikor is ezt mondta: Mr. Watson, kérem jöjjön ide! 1892. Március 15. (115 éve történt) Jesse W. Reno szabadalmaztatta New Yorkban a mozgólépcsőt. 1933. MÁRCIUS 13. (74 ÉVE TÖRTÉNT) Franklin Delano Roosevelt, az .Amerikai Egye­sült .Államok elnöke bejelentette, hogy újra megnyitották a bankokat. 1965. MÁRCIUS 9. (42 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Ratkovszky Ferenc gépészmérnök, elektrotechnikus, a Kandó-mozdony továbbfej­lesztője, mellette foglalkozott a feszültségszabá­lyozók, transzformátorok, és az ötvenperiódusú villamos mozdonyok tanulmányozásával is. Irányításával épült a Mátra-vidéki hőerőmű. 1681. MÁRCIUS 14. (326 ÉVE TÖRTÉNT) William Penn angol kvéker misszionárius meg­alapította Pennsylvaniát. 1893. MÁRCIUS 16. (114 ÉVE TÖRTÉNT) Meghalt Puskás Tivadar, Európa első telefon- központjának megalkotója, a telefonhírmondó feltalálója. 1985. március 13. (22 éve történt) Philadelphiában 85 éves korában meghalt Eugene Ormandy (eredeti nevén: Blau Jenó) magyar származású amerikai karmester, akinek nevéhez fűződik - többek között - a Mahler szimfónia világelső hanglemezkiadása. 2000. március 16. (7 éve történt) A floridai Wmdermere-ben 81 éves korában meghalt Thomas Wilson Ferebee, az "Enola Gay" bombázótisztje, aki Paul Tibbets ezredes­sel ledobta az atombombát Hirosimára. 1917. MÁRCIUS 8. (90 ÉVE TÖRTÉNT) Elhunyt Ferdinand Zeppelin német katona­tiszt, feltaláló. A magyar Schwarz Dávid terve­it továbbfejlesztve megalkotta a merev testű léghajót, mely teljesen kormányozható volt. 1879. Március 14. (128 éve történt) Megszületett Albert Einstein Nobel-díjas fizi­kus, korának egyik legnagyobb gondolkodója. 1948. Március 14. (59 éve történt) Az 1848-as forradalom 100. évfordulóján elő­ször osztották ki a Kossuth-díjakat. Az első al­kalommal 110-en részesültek ebben az elisme­résben, többek között posztumusz éjként Bar­tók Béla, József Attila és Derkovits Gyula. 1852. március 10. (155 éve történt) Usa-ban kiadták az első papírpénzeket, 5, 10, 20,50,100,500 és 1000 dolláros címletekben. 1867. MÁRCIUS 15. (140 ÉVE TÖRTÉNT) A világon elsőként Michigan államban olyan adót vezettek be, aminek bevételeiből egy egye­tem létrehozását finanszírozták. 1980. Március 8. (27 éve történt) Budapesten meghalt Bruckner Győző, a szer­ves kémia egyik legnagyobb magyar kutatója. Legjelentősebb tudományos eredményei a peptidkémiai kutatások területén születtek. Tudományos tevékenységét több más külföldi elismerés mellett 1949-ben és 1955-ben is Kos- suth-díjjal jutalmazták. A következő évben a Kilimandzsárót és a Kenya-hegyet is megmászta, majd eljutott a Baringo-tóig. tjK Onnan továbbhaladva két Ja újabb tavat fedezett fel követ- ■S kező tavasszal, melyeket Ru- IPt dolf- és Stefánia tavaknak nevezett el. Utitársa, BL Höhnel Lajos pedig a Teleki- BP ■ vulkán nevet adta a Ru- dolf-tó közelében lévő tűzhányónak. Teleki ft 1889-ben tért vissza Ma- * gyarországra, kutató- B'T munkájával jelentősen * gyarapítva az emberiség Af- tgp»»» rikára vonatkozó konkrét isme­reteit. Teleki 1894-ben az MTA tag­ja lett, és 71 éves korában, 1916-ban halt meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom