Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)
2007-01-31 / 284. szám
2007. JANUAR 31.- FEBRUÁR 7. Mozaik MAGYAR SZÓ—A HlD 37 Péterffy Gyöngyi: A TE KEZEDBEN Naponta születnek Naponta távoznak A váltás sorrendjét Az Úr megoldotta Hiába gyűjtögetsz Bármily gazdag légy Mindenért felelsz majd -Tetteid a mérvFénylő égi tájon Nem mérnek aranyat Sem pénzt Sem olajat Jótettek súlyáért kapod A jutalmat Vagy a poklok száját Hol lefelé zuhansz -Életed kulcsa A Te kezedben vanA VIRÁG A virág Te vagy a titok Az öröklet A béke Te vagy a gyönyör Rejtélyes talány Te kivirágzói így szólalhatsz meg Bűvöleted Szívről -szívre talál. Bálintnapra 2007 Gróf. Wass Albert Emlékezetére VALENTINE'S DAY BULI BROOKLYNBAN!!! Február 16-án este órától WIDDl CATERING HALL 5602 6TH Ave. Brooklyn, N.Y. 11220 Zene: M. KOVÁCS LÁSZLÓ Svédasztalos magyar ételek! Hurka, tepertő marhapörkölt, töltött káposzta, rántott szelet; fasírt és még sok-sok más a Magyar Étterem finom ételeiből!!! JEGYEK: Elővételben: $30 INFO: 1-718-438-0230- Luncheonette Ajtónál: $35 1-917-415-0162- Alex 1-347-731-6157-Anna 1-347-678-0288- Laci AZÓTA IS.. Rád gondolok Azon a februári esteien Ott tűntél el Azon az úton a Kárpátok rengetegében Megnyíltak a gallyak Az ágak fenyvesek Fáid köszöntöttek Hegyeid a fellegek Szálguldva haladtál utadon Felfelé Kincseidet szórva végre Szabadon Az örömökön lengetted A "szentelt lobogót A szót A szent magyar szót"- A csillagok mind kigyúltak Fényözönnel átkaroltak Káprázattal vittek tova A havas Tejútra- Vissza-visszanéztél Szellemed a hegyeiden pihent -Azóta is.... Minden reggel Biztatóan simogatja A székelyt A magyar embertGyimóthy Gábor: NYELVLECKE Egyik olaszóra sodrán, ím a kérdés felmerült: Hogy milyen nyelv ez a magyar, Európába hogy került? Elmeséltem, ahogy tudtam, Mire képes a magyar. Elmondtam, hogy sok, sok rag van, S hogy némelyik mit takar: Es a szókincsben mi rejlik, A rengeteg árnyalat, Példaként vég)'ük csak itt: Ember, állat hogy' halad? Elmondtam, hogy' mikor járunk, Mikor mondom, hogy megyek. Részeg, hogy dülöngél nálunk, S milyen, ha csak lépdelek. Miért mondom, hogy’ botorkál Gyalogol, vagy’ kódorog, S a sétáló szerelmes pár, Miért éppen andalog? A vaddisznó, hogy ha rohan. Nem üget, de csörtet - és Bár alakra majdnem olyan Miért más a törtetés? Mondtam volna még azt is hát, Aki fut, miért nem lohol? Miért nem vág, ki mezőn átvág, De tán vágtat valahol. Aki tipeg, miért nem libeg, S ez épp úgy nem lebegés, - Minthogy nem csak sánta biceg, S hebegés nem rebegés! Mit tesz a ló, ha poroszkál, Vagy pedig, ha vágtázik? És a kuvasz, ha somfordái. Avagy’ akár bóklászik. Lábát szedi, aki kitér, A riadt őz elszökell. Nem ront be az, aki betér ... Más nyelven, hogy’ mondjam el? Jó lett volna szemléltetni, Botladozó mint halad. Avagy milyen őgyelegni? Egy' szó - egy’ kép - egy zamat! Aki "slattyog", miért nem "lófrál"? Száguldó hová szalad? Ki vánszorog, miért nem kószál? S aki kullog, hol marad? Bandukló miért nem baktat? És ha motyog, mit kotyog, Aki koslat, avagyr kaptat, Avagy császkál és totyog? Nem csak árny'ék, aki suhan, S nem csak a jármű robog, Nem csak az áradat rohan, S nem csak a kocsi kocog. Aki cselleng, nem csatangol, Ki "beslisszol" elinal, Nem "battyog" az, ki bitangol, Ha mégis: a mese csal! Hogy a kutya lopakodik, Sompolyog, majd meglapul, S ha ráförmedsz, elkotródik. Hogy mondjam ezt olaszul? Másik, erre settenkedik, Sündörög, majd elterül. Ráripakodsz, elóldalog, I logy mondjam ezt németül? Egy csavargó itt kóborol, Lézeng, ődöng, csavarog, Lődörög, majd elvándorol, S többé már nem zavarog. Ám egy másik itt tekereg,- Elárulja kósza nesz - Itt kóvályog, itt ténfereg... Franciául, hogy’ van ez? S hogy a tömeg miért özönlik. Mikor tódul, vagy’ vonul, Vagy hömpölyög, s mégsem ömlik, Hogy’ mondjam ezt angolul? Aki surran, miért nem oson, Vagy’ miért nem lépeget? Mindezt csak magyarul tudom, S tán csak magyarul lehet....! Mikes Balázs: ÚJÉVKOR Éjfél után kancsót hoznak, Fiúk. Hányok mulatoznak,- Ne hulljon könny az országra. Barna kislány az orcádra. Szóljon, vidám, vagány ének Csituljatok végre vének. Jön Kánaán tele tejjel, Pesszimista : fel a fejjel! Világvégét morgó papot Hagyjátok, már seprőt kapott. Asszonyától s Eger vára Se lesz török. A hús ára Se megy feljebb. Jövő évre, Fehér kenyér, szárán ér be!Remény csillag csúcsán állok, Pénzt, paripát prédikálok. Látok rózsát tövis nélkül, Rusnya férget ahogy szépül. Eget látok,látom kéken. Vidám falut Felvidéken, Újra: magyar Tátra táját Karácsonyi dísszel fáját. Látok lopni, látok csalni. Csókot látok, csóktól halni, Amit látok,csak a fele: Gyöngyvirágot, gyönggyel tele. Pillanattal, éjfél után ...optimista boros kupán!
