Amerikai Magyar Szó, 2007. január-április (105. évfolyam, 282-291. szám)

2007-01-31 / 284. szám

2007.JANUÁR31.- FEBRUÁR7.______________________________________KULTÚRA WLKultúra-filmmüvészet-évforduló HOLLYWOOD 120 ÉVES 2007. január 30., kedd (MTI) - Százhúsz éve, 1887. február 1-jénjegyeztette be bir­tokát Hollywood néven egy Los Angeles-i telekkönyvi hivatalban Harvey Wilcox. A földdarabról akkor még senki nem sejtette, hogy azon később egy stúdiókomplexum nő majd ki, s Hollywood világszerte egyenlő lesz a film fogalmával. Amikor a spanyol felfedezők először a mai Hollywood területére léptek, a Santa Monica-hegység kanyonjaiban indiánokat találtak. Őket hamarosan el­űzték, s a területet két részre osztották fel: a nyugati neve La Brea, a keletié Los Feliz lett. Az itt élők földműveléssel fog­lalkoztak, a lankákat gyümölcsöskertek, banán-, ananászültetvények, narancsli­getek borították. Mások szerint a helyet Nopalerának hívták, ami indián szó, avagy a spanyol nopal (egy kaktuszféle) nevéből származik, s kaktuszos vidéket jelentene. Az viszont biztos, hogy a mai Hollywood helyén az első épületet, egy vályogházat 1853-ban építette egy állat- tenyésztéssel foglalkozó mexikói, bizo­nyos Don Thomas Urquidez. A század második felében Nopalerának tíz lakosa volt, igaz ekkoriban még Los Angeles is Kalifornia egyik kisvárosának számított. Az viszont biztos, hogy az ingatlanü­gyekből meggazdagodott kansasi Har­vey Henderson Wilcox 1887-ben itt vett birtokot, s azt felesége javaslatára Los Angelesben Hollywood néven jegyez­tette be. A név eredetéről máig vitatkoz­nak: egyesek szerint Wilcox a környé­ken burjánzó kaliforniai magyal (holly) láttán vizionálta a "holly erdőt", mások szerint Mrs. Wilcox a vonaton ismerke­dett volna össze egy gazdag öreg hölggyel, aki saját Hollywood nevű szü­lővárosát magasztalta neki, megint má­sok szerint a házaspár egy chicagói ba­rátja otthonáról választott nevet. A tele­pülés gyorsan fejlődött, kikövezték a fő­utcát, a Prospect Avenue-t (a mai Hollywood Boulevard-t), amelyen - igaz rendszertelenül - Los Angelesből villamos közlekedett. Egyre több, a kali­forniai napsütést kereső gazdag üzle­tember vásárolt magának itt telket, 1900-ra felépült a posta, a templom, az első szálló, sőt még a helyi újság is meg­indult. Hollywood 1903-ban önálló te­lepülés lett, 1910-ben azonban a vízhi­ány miatt csatlakozott Los Angeleshez, így megépülhetett a vízvezeték. (Hollywoodnak ma sincs közigazgatási határa, igaz egész Los Angelesben sin­csenek hivatalosan kerületek; a lakosság mintegy 170 ezer főre tehető.)Az ameri­kai filmgyártás a közhiedelemmel ellen­tétben nem Hollywoodban, hanem New York-ban kezdődött. A filmesek azonban hamar felfedezték Hollywoo­dot, amely felemelkedését két fő ténye­zőnek köszönhette. Az első az enyhe ég­hajlat: a sok napsütés lehetővé tette, hogy egész évben külső helyszínen for­gassanak, ráadásul egy helyen megtalál­tak síkságot, folyót, hegyet (korábban a westemfilmeket a New Jersey-i síksá­gon vették fel). 1902-ben először hirdet­tek olyan westemt, amelyet részben Los Angeles környékén, elsősorban Hollywood lankáin forgattak. Az már csak hab volt a tortán, hogy az egzotikus területen bőséges volt a munkaerő-kíná­lat is. A másik tényező a producerekhez fűződött, akik igyekeztek megtörni Thomas Alva Edison monopóliumát. (A neves feltalálónak erős pozíciói vol­tak a filmiparban, az ő cége készítette az első cselekményes filmet is "A nagy vo­natrablás" címmel.) 1907-ben William Selig ezredes, Edison riválisa egy doku­mentumfilmet forgatott Los Angeles mellett, és kedvező tapasztalatain fel­buzdulva 1909-ben felépítette az első stúdiót. Hollywood felvirágoztatása Cecil B. de Mille nevéhez fűződik, aki egy western forgatásához Amerikát beutazva végül elérkezett Hollywood­ba. Itt meg is állapodott, stúdiót alapí­tott, példáját számos producer követte, 1912-ben 15 bejegyezett filmcéget tar­tottak nyilván Hollywoodban. Az első nagyobb, javarészt Los Angeles térségé­ben forgatott film a Monte Cristo grófja volt, amit 1908-ban ugyan Chicagóban kezdtek el forgatni, de a későbbi filmfő­városban fejeztek be. Ezt követte 1909- ben A szultán hatalma, majd 1913-ban a The Squaw Man (Az asszony ember). Az 1910-es évek végétől Hollywood a filmgyártás központja és a kasszasiker biztosítéka lett, s 1929 óta, amikor az el­ső Oscar-díjat kiosztották, a "filmvilág fővárosaként" emlegetik. Székhelye lett a legismertebb filmstúdióknak, ahol évente többszáz filmet forgatnak, s az egyéb beruházások, bankok, éttermek, klubok és filmpaloták is gombamód szaporodtak. A virágzás a 40-es évekig tartott. A lendületet egy trösztellenes törvény törte meg, amely különválasz­totta a filmkészítést a forgalmazástól. Nem sokkal később megjelent a televí­zió, a monopóliumok megszűntek, egyes stúdiók főleg a tévétársaságok számára forgatnak. Költségvetési okok­ból egyre több film készül külső hely­színen, s előre törtek a független film­gyártók. Hollywood neve persze ma is az amerikai filmgyártást jelenti: az ál­mokat, a sztárokat és a hatalmas gázsi­kat. A jelképet és mítoszt a Hollywood felirat testesíti meg a Los Angeles fölött emelkedő dombokon. Nevezetesség még a Hollywood Bowl nevű természe­tes amfiteátrum, a Walk of Fame (A di­csőség sétánya), a Kínai Színház nevű mozi előudvara, amely számos filmcsil­lag láb-és kéznyomát őrzi, továbbá a Kodak Színház, az Oscar-díjak kiosztá­sának színhelye. 2002-ben komoly el­szakadási mozgalom indult meg, amely végül elérte a kérdésben a népszavazás kiírását. A voksolás azonban közönybe fulladt, így Hollywood továbbra is Los Angeles része maradt. Kern András kapta az idei Páger Antal-díjat A Jászai-díjas, kiváló és érdemes művész vasárnap vehette át a makói önkormányzat elismerését a Maros­parti városban. Az elismerést minden esztendőben az a színész kapja, aki a kuratórium döntése alapján leghűségesebb Páger Antal szellemi örökségéhez, és játékára jellemző a págeri hitelesség és eszköz- telenség. A díjat odaítélő kuratórium - amelynek örökös tagjai Hegedűs D. Géza és Tordy Géza színművészek. Réz András filmesztéta, a várost képvi­selő, makói születésű színész, Szalma Tamás, valamint Gyarmati Antal, Pá­ger Antal egyetlen fiú unokája - a város és színházkedvelő közönségének szere- tetét is kifejezve egyhangúlag ítélte oda Kern Andrásnak az idei Páger An- tal-színészdíjat.Páger Antal szülővárosa 1999 óta minden évben ünnepi prog­ramokkal tiszteleg az 1986-ban el­hunyt mester emléke előtt. Makó város közgyűlése 2001-ben határozott a díj alapításáról: "Téni bácsi" legendás arany pecsétgyűrűjének pontos mását az önkormányzat a Páger-család hoz­zájárulásával készítteti el évről évre. 2002-ben Halász Judit, majd Ga­ras Dezső, Király Levente és Venczel Vera részesült az elismerésben; ta­valy pedig Csákányi Eszter vehette át a díjat. A vasárnapi díjátadást megelőzően az ünnepség résztvevői koszorút helyeztek el Páger Antal szülőházánál; az önkormányzat ezt az utcaszakaszt a színészről nevezte el, aki 1964-ben a cannes-i filmfesztivál legjobb férfialakítás megosztott díját kapja a Pacsirta című filmben nyúj­tott alakításáért. Nevét mozi és szín­játszó stúdió is viseli a Csongrád me­gyei városban. MAGYAR SZÓ-A HÍD 19 Röviden A Vizsolyi Biblia DVD-n Megjelent a Vizsolyi Biblia elektronikus ki­adása, amely az Ércnél maradandóbb című tanulmánykötet mellékleteként kapható az Országos Széchényi Könyvtár és a Kálvin Kiadó könyvesboltjában. A digitalizálást végző General Document Line Kiadó tájé­koztatása szerint a Tiszáninneni Reformá­tus Egyházkerület Sárospataki Gyűjtemé­nyének restauráló műhelyében, 2004-ben kezdték el a lapok szkennelését, a Biblia helyreállítása előtt. Az egy héten át tartó munka során ívekre szedték a kötetet, és darabonként digitalizálták. Ezután még két évbe telt, míg olyan szoftvert készítettek, amellyel megfelelő minőségben lehet a ké­peket nézegetni. A lemez további érdekes­sége, hogy az egyes oldalakhoz külön ab­lakban megjelenik a modernkori Biblia szö­vege, így közismertebb formában is olvas­hatók az Ó- és Újszövetség könyvei, köztük Mózes, Józsué, a bírák, Ruth és a zsoltárok könyve. Mivel a Biblia nagy kiterjedésű, a készítők gondoskodtak keresőfelületről is. Az Ércnél maradandóbb című tanulmány- kötet a Magtár Művészeti Alapítvány gon­dozásában jelent meg. Az egyes fejezetek­ben a kora újkori Magyarországon megje­lent magyar nyelvű bibliakiadásokról, a ko­rabeli bibliaolvasási gyakorlatról, a Vizso­lyi Biblia keletkezéstörténetéről olvasható áttekintés. A kötetet Monok István és Nyerges Judit szerkesztette. A könyv bar­na műbőr kötésben jelent meg, a Vizsolyi Biblia kötésével azonos mintázattal, sőt a mérete is megegyezik a Bibliáéval. A Ge­neral Document Line Kiadó jelenleg az 1591-ben készült Vizsolyi Biblia hasonmás kiadásán dolgozik, amely várhatóan ta­vasszal jelenik meg. Frankfurti Zenei Díj Eötvös Péter karmester, zeneszerző nyer­te el 2007-ben a 15 ezer euróval járó Frankfurti Zenei Díjat - jelentették be kedden Frankfurtban. A kitüntetést már­cius 27-én, a frankfurti zenei vásár meg­nyitásának előestéjén adják majd át a 63 éves művésznek a frankfurti városházán. Eötvös 1944-ben született Székelyudvar­helyen. 14 évesen felvételt nyert a buda­pesti Zeneművészeti Főiskolára, majd 1966-tól karmesteri tanulmányokat foly­tatott Kölnben. 1968-tól 1976-ig a Stockhausen Ensemble tagja, 1971-től 1979-ig a Kölni Rádió elektronikus stú­diójának munkatársa. Karmesterként Eu­rópa összes jelentősebb zenekarában vezé­nyelt már, zeneszerzőként és saját szerze­ményei interpretálásával is kiemelkedő művészi teljesítményt nyújt - írta a dpa. Eötvös zenetanárként is nagy' elismertség­re tett szert egyebek között a kölni és karlsruhei zeneművészeti főiskola pro­fesszoraként. A Frankfurti Zenei Díjat idén 25. alkalommal ítéli oda a Német Hangszergyártók Szövetsége és a Frank­furti Vásár- iroda a zeneművészet egy ki­emelkedő alakjának. A kitüntetést évi vál­tásban a komoly- és a populáris zene (jazz, rock, pop) valamelyik rangos képviselője kapja. Tavaly Peter Gabriel munkásságát méltatták az elismeréssel. Korábban Lige­ti György, Udo Lindenberg, Dietrich Fis­cher-Dieskau, Michael Gielen és Wolfgang Niedecken is elnyerte a Frank­furti Zenei Díjat. J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom