Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-16 / 257. szám
2006. JÚNIUS 16. Kultúra MAGYAR SZÓ—A HÍD 15 H Az 56-os jubileum szenzációja FIÚ ANNA FRANKOK A múlt bét péntekén az 56-os forradalom és szabadságharc 50-ik évfordulójának eddigi legnagyobb szenzációja történt. Előkerült két akkor 14 éves pesti fiú forradalmi naplója., A naplókat a két jóbarát külön-külön írta saját magának, de egymás tudtával. Életük során elkerültek egymás mellól. Most a gyermekßjjel írott mindkét napló előkerült és egyik megjelent, a másik e lapszámunk napján jelenik meg. A II. világháborús kis belga zsidó kamaszlány, Anna Frank háborús naplójának tulajdonképpen magyar megfelelői kerültek most elő. Méghozzá ikerben és kedves pikantéria képpen fiú szerzők tollából. A lapunkban többször szerepelt budapesti Kieselbach Galéria múlt hét péntekén sajtótájékoztatót hívott össze s bemutatott egy facsimilében kiadott gyermeknaplót, amelyet nemrég találtak meg. Az 56-os forradalom és szabadságharc idején egy 14 éves fiú írta. A napló a gyermeki tisztaság hangján írott, egyszerű, világos fogalmazásban, kézzel papírra vetett munka, amelyet gyermek írója - akár egy jó arányérzékű könyvszerkesztő -, helyenként rajzokkal, ábrákkal tett változatossá. Az írás tényszerű, akár egy történész gondolkodása, és gyűlölködés helyett - amely természetesen érthető lett volna - inkább csak gondolatokat, tényeket ütköztet, és egyáltalán - tehetséges ifjú szerzőre utal. Sajnos azonban az egykori naplóírót nem találták meg, csak annyit tudtak meg róla, hogy a vezetékneve Kovács és a család a Corvin áruház környékén lakott. A hazai kulturális menedzserek égjük legkiválóbbjának ismert Kieselbach Tamás művészettörténész, a galéria tulajdonosa s egyben könyvkiadó is, azt mondta e történelmi leletről:- Kiemelt alkotások segítségével a 20. századi magyar sorsfordulókat is hangsúlyosan megjelenítettem a kiadott könyvek lapjain, mert én elválaszthatatlannak tartom a történelmet és a művészettörténetet. Sehol a világon nem forrt össze szorosabban ez a két szféra, mint Magyarországon. Gondoljanak például csak arra, hogy 1920-ban az egyik legjelentősebb magyar festőiskola, Nagybánya a trianoni béke következtében a határon túlra, külföldre került, s csak 1989-ben ismerhettük meg igazán a képállományát! A történetnek azonban itt nincs vége. Eközben híre terjedt ugyanis, hogy az 56-os Intézet szintén gyermeknapló bemutatását tervezi. Kieselbach Tamás már a saját sajtótájékoztatóján motoros futárt indított úrnak két telefonszám kíséretében. Ezek az 56-os Intézet vezetőinek, Rainer M János történész-igazgatónak és Kozák Gyulának a számai voltak, hogy tisztázza a Kovács fű kilétét, legfőképpen azt, hogy él-e még, s hol. Megint csak szenzáció, hogy a délelőtt fél 12-kor tartott sajtótájékoztató résztvevői már délután 5 óra és néhány perckor e-mailen a lakásukon megkapták a gyors kutatás eredményéről szóló választ: a Kovács fiú él, teljes neve Kovács János és a budapesti Rózsa utcai szociális otthonban átvette az általa ötven évvel ezelőtt írt napló hasonmás kiadását. Az eseményről filmfelvétel is készült. Továbbá június 16-án, Nagy Imre és mártírtársai 1989-es méltó újratemetésének napján az 56-os Intézet munkatársainak kiadásában megjelenik a napló párja, melyet Kovács Jancsi akkori legjobb barátja, Csics Gyula írt. A két napló ötven év elmúltával újra találkozik. Budapest, az 56-os Intézet, a Kieselbach Galéria, Magyarország, - a történelem egyik drámai emlékét adja át a világnak, két változatban, egyazon felkiáltójelként. A tragikus sorsú, tragikus naplójú Anna Frank történelmi azonosságával. Hiszen mindhárman idegen megszállók hatalma alatt írták halk, de igaz vádiratukat, csendes lakásban, miközben kívül gestapós, kágébés terror leste áldozatait. Vajon ez a sorsazonosság megkapja-e Kovács Jánosnak és Csics Gyulának is az irodalmi, színházi, filmbéli érzelem -közvetítés lehetőségét. Hiszen a világnak még mindig kell az emberi példa. (ED.) s Életműdíjat kapott Sean Connery Idén Sean Connery életművét díjazták az Amerikai Filmintézet szakértői az egyik legrangosabb filmes elismeréssel, írja az AP A ceremónián többek közt Steven Spielberg és George Lucas rendezők, valamint Harrison Ford, Andy Garcia és Mike Myers színészek méltatták Connery életművét. George Lucas szerint "Connery vérprofi, nagyon tehetséges és különlegesen erős a vásznon a jelenléte". A színész a hatvanas években indult a pályán, sokáig ő volt James Bond emblematikus megtestesítője. Az érinthetetlenekben nyújtott alakítását Oscar-díjjal jutalmazták. Ő az Amerikai Filmintézet 34-ik díjazottja: előtte olyan filmes alkotók kapták meg az intézet életműdíját, mint Orson Welles, Alfred Hitchcock, Nicholson és Clint Eastwood. ■ Püski Sándor 95 éve / NEW YORK-IEMLEK Ma már lassan csak emlék lesz a New York-i Püski könyvesbolt. Pedig ez az üzlet, akár többi patinás könyvárusító hely, egyben kulturális intézmények, irodalomtörténeti, sót, az emigrációban egy anyanyelv- és népfenntartó küldetésú kulturális csomópont is volt. Püski Sándor márl970-ben fontos könyvterjesztő múlttal érkezett New York-ba, amikor el kellett hagynia Magyarországot., ahol Magyar Élet című kiadóját már 1939-ben megalapította, elsősorban a magyar sorskérdésekkel foglalkozó költők, írók, történészek műveinek megjelentetése végett. Idekint az East 82. utcában nyitotta meg boltját, s a nyugati emigrációba kényszerült szerzők műveit adta ki és terjesztette. Odahaza még csak a könyvheti sátorban sem árusíthatott. A rendszerváltás után ő és a szerzők jelenős része hazaköltözöt. Püski Sándor azóta több mint négyszáz könyvet adott ki a nem beteljesült rendszerváltás nehéz körülményei között. New York-ban a legutolsó üzlete az Est 83-as utcában volt, de egy darabig csomagküldő szolgálatát még fenntartotta. Budapesten a Krisztina körúton ,a Színházi Intézettel szemben van a boltja. (ED.) A hirdetés befektetés. Fektessen be a Magyar Szóba! 1-877- A MAGYAR HIRDETÉS @ AHID.COM Könyv Járai Judit Szent Jakab mennyei egyszerűsége Az újságíró, ha igazi, netán a saját regényeivel teli, több ölnyi hosszú könyvespolca után sem hágj'ja abba az ember- és életkutatást. Örök felfedező! Járai Judit az emberi lélek antropológiájának is kutatója. Olykor különleges egyéniségeket fedez fel, például a nagy zsidómentő Valenberg tiszteletre méltó konkurrensét és könyvet is ír róla. Igaz is, azt már csak meg kell írni, hogj’ 1944-ben elég szépen teli volt a kassai főutca snájdig SS-tisztekkel, (suvickolt lovagló csizma, balra tolt stílusos pisztolytáska), de tisztes magyar papok s laza magyar fiatalemberek, rájuk sem hederítve, mégis az utcán rögtönöznek vészéij-es villámpárbeszédet:- Talán zsidókat véd?- Hogyne!- Korán kezdi! Járai Judit tud írni (szemben a világ zsurnaliszta társadalmának fontoskodó zömével, aki nem tud!) Stílusának minden könnyedségével nekiszalad olyan betonkeménj' témának, mint Valenberg II. sorsa. Vagyis Baránszky Tibor keresztény magyar emigráns úr egykori áldozatvállalása. Most Járai Judit karcsú kötetének elolvasása után e sorok írója a könyv- utolsó lapjáért, annak is utolsó két zárómondatáért szereti a legjobban Járai Juditot. íme a két sor: Vajon ki(k)ben lel új ideál(ok)ra a magyarság? Aligha van fontosabb kérdés. Lapozzunk hát bele a Szent Jakab mennyei egyszerűsége című, míves interjúkötetbe, s idézzük ennek a minden bizonnyal egyik új ideálnak néhány gondolatát:- A "milyen a jó keresztény? kérdésére (rövidítve), így felel: - Emlékezz, a szeretetnek nincsenek határai! - majd később így folytatja: - Jobban kell szeretni, találékonyabban kell szeretni, áldozatosabban kell szeretni!- Hogj'an látja a magyarság helyzetét? - kérdi Járai Judit, s a válasz:- Én a magyarságot a tönkremenés állapotában látom... A nemzet nem tud magára találni. Ráadásul valahogyan a rendes emberek sem tudnak egymásra találni. Mert míg a rendes ember szuszog, a gonosz élelmes és gyors... Végül egy ténykérdés: a vatikáni szervezésű budapesti zsidómentésről:- Ki finanszírozta ezt?- Mi nem rendelkeztünk olyan anyagi lehetőségekkel, mint például a svédek. De kaptunk pénzt a Nemzetközi Vöröskereszttől, sok magyar is küldött nekünk jelentős summákat, jómódú zsidók szintén segítettek. A nunciatúrának tizenkét védett háza volt... Angelo Rota rámbízta ezeket. .. háromezer zsidót. Baránszki Tibor jutalma a kommunistáktól: 9 évi börtön, ártatlanul. (Kairosz Kiadó 2006.) (ED.)
