Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-09 / 256. szám
10 MAGYAR SZÓ —A HÍD Gazdaság 2006. JÚNIUS 9. H Rekordösszeget értek el Kelet-Európábán a beruházások TELEPHELYEKEN 2005-ben 55 milliárd euró külföldi tőke áramlott Közép-Kelet-és Dél-Európába - jelentős mértékben Magyarországra - közvetlen b fektetések formájában, ez 18% növekedés. Ez új rekordot jelent a bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdaságkutató Intézet (WIIW) elemzése szerint. Pénzügyi válság lebet Magyarországon Lesújtó véleményt formáltak a Nemzetközi Valutaalap Magyarországon tartózkodó szakértői a magyar költségvetési és államháztartási helyzetről. Szerintük az állami pénzügyek helyzete már az egész gazdaságot veszélyezteti, és akár pénzügyi válságot is eredményezhet. A kormányprogramban vannak ugyan az IMF szerint is üdvözlendő lépések, de a Valutaalap több új adót, így például szélesebb körű ingadanadót és nyugdíjadót is szeretne. Az IMF' szakértői szerint a magyar gazdaság sérülékeny, amire nemcsak az elemzők, hanem már a pénzpiacok is rávilágítottak. A jelentés úgy fogalmaz: a meglévő tartalékok nyújtanak védelmet a valuta további értékvesztésével szemben, de ha ez a védelem meggyengül, annak súlyos következményei is lehetnek. A költségvetés helyzete miatt pénzügyi válság kockázatával is számolni kell, olvasható a jelentésben. Az IMF fontosnak tartja, hogy a mostani korrekció egy hosszabb távú szerkezeti reformot alapozzon meg, és az a kormányzati kiadások gyors GDP-arányos csökkenését eredményezze. A kompromisszumos intézkedések az IMF szerint csak ideiglenes megoldást jelenthetnek, a gazdaság továbbra is sebezhető maradna. A Valutaalap felhívja a figyelmet arra is, hogy a gazdasági növekedés - bár "tiszteletre méltó" és kiegyensúlyozott szerkezetű - lassabb ütemű, mint a régió többi országában. Az IMF erre az évre 4,75 százalékos GDP-bővülést vár, ám az államháztartás hiánya a GDP 10 százaléka lehet, ami eredményszemléletű elszámolásban, nyugdíjkorrekcióval 8,5 százalékra csökkenhet - de ha az újabb autópálya-elszámolást sem fogadja el az Eurostat, 11 százalékra is emelkedhet. A kormánynak a maas- trichti deficitkritériumok teljesítéséhez - persze több év alatt - 7 százalék- pontot kellene csökkenteni, de az államadósság 60 százalék alatt tartása érdekében, ami szintén elvárás, 10 százalékos GDP-arányos korrekció kellene. Ehhez nemcsak a kiadások lefaragását, hanem a bevételek növelését is sürgeti az IMF amely egységesítené az adókulcsokat, széles körű ingatlanadót vezetne be, megadóztatná a nyugdíjakat és az értékpapírokból származó bevételekre kamatadót is bevezetne, (index.hu) Valuta-Árfolyamok (JÚNIUS 7.) 1 USD = 205,395 HUF 1 USD = 0,779 EURO 1 USD - 2,73 RON 1 EURO - 263,58 HUF Június 1. A térségbe áramló befektetésekhez jelentős várakozásokat fűztek a külföldi beruházók, és ezek a várakozások általában teljesültek is: a hozamuk 10-12 százalékos volt, azonban a beruházások rendszerint 3-5 év után érik el a nyereséges szintet. A legtöbb ország esetében a befektetésből származó hozamot a cégek fele részben repatriálták, a másik felét újrainvesztálták. A repatriált rész Csehország és Magyarország esetében növekvő trendet mutat, 50 százalék fölé emelkedett. 2006-ra a szakértők már kevesebb külföldi közvetlen működőtőke befektetést várnak, mivel Románián kívül a régióban nagyobb privatizálás már nem történik. A befektetések túlnyomó része (26 milliárd euró) a nyolc, újonnan uniós taggá vált közép-európai országra jutott, ami 20 százalékos növekedést jeJúnius 4. Az NYSE-nek a német Deutsche Börsét sikerült kiütnie az Euronextért folytatott harcban, a New York-i cég 9,96 milliárd dollárt adott az európai tőzsdéért. Az új vállalatnak New Yorkban lesz a székhelye, a nemzetközi vezetőség pedig Amszterdamban illetve Párizsban fog tevékenykedni. Az új vállalat élén az NYSE Group elnöke, John Thain áll majd, az Euronext eddigi vezére pedig mint vezérigazgató-helyettes és nemzetközi ügyletekért felelős vezető fog dolgozni. Szakértői vélemények szerint egy összeolvadt, transzatlanti tőzsde sokkal vonzóbb lehet mind a kereskedők, mind a befektetők, mind pedig a kibocsátók számára, mivel mindannyian költségeik redukálására törekszenek, különösen a klíring ügyleteknél és az elszámolásoknál. Az Euronext részvényesei átválthatlent 2004-hez képest. Észtország, Litvánia, Szlovákia, Csehország és Magyar- ország jutott a nyolcak közül a legnagyobb összegekhez, Lettország, Lengyelország, Szlovénia kisebb vonzerőt gyakorolt a WIIW kimutatása szerint. A cseh Telekom és a budapesti repülőtér üzemeltetésének privatizálása volt az adott országokban a nagyobb méretű tőkebefektetés mozgatója. A Dél-Európába irányuló tőkeberuházások 2005-ben 2 százalékkal mérséklődtek. A legnagyobb fellendülés viszont a volt szovjet köztársaságokban volt tapasztalható, 31 százalékkal 18 milliárd euróra emelkedtek a külföldi beruházások tavaly. Az oroszországi befektetések csökkentek, Ukrajna viszont hatalmas egyszeri tőkéhez jutott, a Krivorostal acélipari vállalat Mittal Steelnek 4 milliárd euróért történő elják papírjaikat az összeolvadt vállalat részvényeire - egy Euronext értékpapír 0,98 NYSE Euronext részvényt ér - vagy készpénzre 21,32 eurós áron. Míg az Euronextnél pozitívan értékelik az összeolvadás hatását, azonban egyesek szerint a 20 milliárd dolláros ajánlat alulértékelte a céget. Korábban, május 23-án az Euronext a Deutche Börse és a NYSE ajánlatát is prezentálta részvényeseinek, akkor azonban mindkettőt túl alacsonynak találták. Mivel a verseny egyre erősebb az értéktőzsdék között, az elemzők úgy vélik, több fúzió is követni fogja a mostanit, a vállalatok a költségek csökkentése mellett ugyanis ügyfélszámukat is növelni akarják. Egy évvel ezelőtt az Euronext felhagyott a Londoni Értéktőzsde (LSE) megvásárlására tett kísérleteivel, miután az amerikai Nasdaq növelte érdekeltségét az LSE-ben. (mfor.hu) adása révén. A WIIW jelentésében végül megállapítja, hogy a befektetések éves ingadozását alapvetően a nagyobb privatizációs akciók ideje befolyásolja. Az ipari telephelyekért folyó versengésben a kilenc új EU tagország között Lengyelország, Csehország és Magyar- ország, Dél-Európában pedig Románia számít a főszereplőnek, (hvg.hu) Megugrott az olaj árfolyama Június 6. 73 dollár fölé emelkedett az amerikai könnyűolaj, a crude árfolyama, miután az egyik legnagyobb exportőr, Irán figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy egy esede- ges rossz mozdulat esetén az öböl olajtermelése leállhat. Az olajpiaci szereplők pánikvásárlásokba kezdtek a hírre, hiszen a világ olajkitermelésének a negyede az arab öbölből származik. Korábban a teheráni vezetők azt hangsúlyozták, hogy nem használják az olajfegyvert, mint zsarolóeszközt a hónapok óta zajló atomvita során. Most azonban Ali Khamenei bejelentése szerint könnyen előfordulhat, hogy a negyedik legnagyobb olajkitermelő ország, a napi 4 millió hordó olajat felszínre hozó Irán leállítja olajexportját. A Reutersnek nyilatkozó Citi- groupos elemzők véleménye szerint az olajpiaci aggodalmakat az okozza, hogy az olajtermelő országok szabad kapacitásai összesen napi 2 millió hordót tesz ki. Ezen kapacitások termelésbe állítása még arra sem lenne elegendő, hogy az atomvita miatt kieső olajellátást fedezze a világpiacon. Az olaj árfolyamának emelkedése felé hat a hurrikánszezon kezdete körüli pánik, és a geopolitikai bonyodalmak ismételt fokozódása. Az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont előrejelzése szerint 13-16 viharra lehet számítani a szezonban, amelyből 8-10 hurrikán lehet. További felhajtóerőt jelent, hogy Irakban és Nigériában tovább folytatódnak a lázongások. (tozsdeforum.hu) H Létrejött az első transzatlanti értéktőzsde VILÁGI PÉNZTÖMEG A New York Stock Exchange (NYSE) és a pán-európai Euronext tőzsde megállapodott az első transzatlanti értéktőzsde, az NYSE Euronext létrehozásáról, melynek értéke 20 milliárd dollár.
