Amerikai Magyar Szó, 2006. június-szeptember (104. évfolyam, 255-268. szám)
2006-06-09 / 256. szám
6 MAGYAR SZÓ —A HÍD_____________________________ HAZAI HÍREK 2006. JÚNIUS 9. ■ Teljes államigazgatási reform Magyarországon ÖSSZPONTOSÍTÁS? A kormány politikáját az ÁUamrefbrm-bizottság határozza meg, a pénzeket a Fejlesztési Kabinet osztaná szét Gyurcsány új kormányában A kiürített minisztériumok bérszámfejtési, gépkocsibeszerzési és egyéb adminisztrációs feladatait is új központ felügyelné. Gyurcsány Költségcsökkentést, racionalizálást vár a reformtól. Röviden Másfél évig nem lesz REÁLJÖVEDELEM-EMELKEDÉS Az egyensúly helyreállításához szükséges döntéseket az idén, illetve a jövő év elején meghozzuk - közölte az MSZP frakcióvezetője, Ledvai Ildikó. A döntések hatása 2007 végéig biztosan eltart. A kormányzás első másfél évére nem tudunk reáljövedelem-emelkedést ígérni - nyilatkozta Lendvai Ildikó. Hozzátette: ebben az időszakban igyekeznek szinten tartani a családok reáljövedelmét, majd 2008 után "fokozatosan megkezdődhet az újabb életszínvonal-emelkedés". Lendvai Ildikó az új kormány miniszterjelöltjeire utalva arról beszélt: a közéletben sokáig élt a politikamentes, "szakértői kormány nimbusza", de úgy látja, eddig jobban beváltak azok a miniszterek, akik emellett a politikához is értettek. Nincsenek egyedül üdvözítő szakmegoldások, egy ponttól politikusként kell dönteni egy adott kérdésben - indokolta, miért került több politikus a minisztériumok élére, mint korábban. (MTI) Tizenöten pályáznak A RÁDIÓELNÖKI POSZTRA Várhatóan tizenöten pályáznak a Magyar Rádió (MR) elnöki posztjára, ugyanis a jun. 7-i határidőig ennyien vásárolták meg a pályázati csomagokat, amelyek beadási határideje június 13-a - közölte Gel- lért Kis Gábor, a közszolgálati médiumot felügyelő közalapítvány kuratóriumának elnöke az MTI megkeresésére. A pályázatokat június 14-én közjegyző jelenlétében bontják fel - mondta Gellért Gábor, aki reményét fejezte ki, hogy július 10-én már elnökválasztó kuratóriumi ülés lesz. A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény rendelkezései szerint a közszolgálati médiumok elnöki tisztségére a parlament által választott kuratóriumi elnökség állít jelöltet, kétharmados szavazással; a személyi javaslatot hasonló arányban kell jóváhagynia a társadalmi szervezetek delegáltjaival kiegészült nagykuratóriumnak. (MTI) “Tízezer embert bocsátunk EL A KÖZIGAZGATÁSBÓL” Tízezer embert fognak Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt szerint a következő egy évben elbocsátani a közigazgatásból, "ha tágan értelmezzük az állam- igazgatást és nem csak a központi igazgatásra szűkítjük le". A kancelláriaminiszter-jelölt erről a Magyar Televízió Az este című műsorában beszélt. "Nem mernék jóslásokba bocsátkozni, de megítélésem szerint tízezres létszámcsökkenéssel kell, hogy számoljunk" - mondta Szilvásy, aki mind az Államreform Bizottságnak, mind a Fejlesztési Kabinetnek tagja lesz. Közölte, hogy több lépcsőben 10-20 százalékkal szeretnék csökkenteni a képviselők számát is. "Akár már most, az őszi önkormányzati választáson ennek egy része életbe tud lépni" - mondta Szilvásy, aki szerint első körben a megyei és a budapesti, később pedig a települési önkormányzatok testületek létszáma fog csökkenni. Az erre vonatkozó kétharmados reformjavaslatot már a következő hónapokban szeretnék az Országgyűlés elé terjeszteni. (MTI) Június 7. A minisztériumok felett álló Nemzeti Fejlesztési Tanács és az Állam- reform-bizottság határozhatja meg a Gyurcsány-kormány politikáját. A miniszterelnök most meghirdetett új kormányzati struktúrájának eredményeként lecsupaszítanák a minisztériumokat, melyek a jövőben csupán a törvényelőkészítéssel és a kormányzati döntések végrehajtásával foglalkoznának. Politikai kérdésekről a jövőben az Államreformbizottság, illetve a miniszterelnök politikai kabinetje foglalkozna. A 15-20 fős stratégiai agytröszt vezetője a Népszabadság értesülései szerint Draskovics Tibor, Medgyessy Péter volt kabinetfőnöke és pénzügyminisztere lehet, akit posztjáról pont Gyurcsány mozdított el. A minisztériumok pénzosztó feladatait a Nemzeti Fejlesztési Tanács, illetve a döntéseket koordináló Fejlesztési Kabinet veheti át. Gyurcsány indoklása szerint eddig teljes összevisszaság volt a rendszerben, területfejlesztési pénzeket eddig például négy minisztérium és a területfejlesztési tanácsok osztogattak koordinálatlanul. A jövőben egy kézben öszpontosulhatnak a döntések. A köz- vedenül a miniszterelnök alá - azaz a minisztériumok fölé - rendelt Fejlesztési Kabinet vezetője a Népszabadság értesülései szerint Bajnai Gordon, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója lehet. Ugyancsak a racionalizálással indokolta a kormányfő azt, hogy a minisztériumok úgynevezett háttértevékenységeit - mint például a bérszámfejtés és a gépkocsibeszerzés - is kiszervezik, a feladatokat a Kormányzati Szolgáltató Központ veszi át. Az egységes rendszer lehetővé teszi, hogy megváljanak a minisztériumok bérszámfejtőitől és csökkentsék a minisztériumi munkatársak létszámát. A KSZK vezetője a Népszabadság értesülései szerint Szetey Gábor lehet. A fiatal menedzser jelenleg a Philip Morris argentínai személyzeti főnöke, korábban a magyarországi leány- vállalat HR-ese volt. A Kormányszóvivői Iroda az MTI érdeklődésére nem tudta megerősíteni a Népszabadság értesüléseit a személyi kinevezésekről. A kormányzati struktúra átalakításának egyik pontja, a közigazgatási állam- titkári poszt megszüntetése a Népszabadság értesülései szerint ugyanakkor zavart keltett az SZDSZ-ben. Az eddigi rendszerben a közigazgatási államtitkárok végezték az irányítási munkát, a szakmai feladatokat most politikai szerepvállalásra is kész embereknek kéne átvennie. A lap értesülései szerint az SZDSZ nem bővelkedik szakmailag és politikailag egyaránt elfogadható jelöltekben, például a gazdasági miniszter mellé kiszemelt Csepeli Györgynek ugyan politikai államtitkári tapasztalatai vannak, de közigazgatási tapasztalatai egyáltalán nincsenek. Ahogy a környezetvédelmi államtitkári poszt várományosának, Csőzik Lászlónak is legfeljebb Érd alpolgármestereként volt alkalma igazgatási tapasztalatokat szerezni. Az egészségügyi államtitkári poszt várományosa, Badacsonyi Szabolcs a Budai Gyermekkórház igazgatójaként rendelkezik igazgatási tapasztalattal, a Népszabadság szerint azonban politikaival alig, pedig a kemény reformok keresztülvitelére készülő miniszter, Molnár Lajos jól járna, ha a politikai ütésváltásokat álló államtitkárt kapna. A kormány méretének csökkentése a titkosszolgálatok felügyeletében is változást hozhat. Tóth András államtitkár utód nélkül távozik a kormányból, a titkosszolgálatok felügyeletét a Magyar Nemzet értesülései szerint a Miniszter- elnöki Hivatal irányítójaként Szilvásy György veheti át. A titkosszolgálatokat Medgyessy hatalomra kerülése előtt külön miniszter felügyelte. Demeter Ervin, az utolsó titokminiszter szerint a feladat egész embert kíván, ő annak idején napi tíz-tizenkét órában foglalkozott az ügyekkel. A Nemzetnek nyilatkozó Demeter kédi, hogy a kancelláriaminiszternek elég ideje lesz a titkosszolgálatok felügyeletére is. (index.hu) Fidesz: Putyin-hatás a Gyurcsány-kormányban A Fidesz szerint az alkotmányos kereteket feszegeti a Gyurcsány Ferenc által kialakított kormánystruktúra, bár még az alkotmányosság keretein belül van. Répássy Róbert a Balsai Istvánnal közösen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: "Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki, vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít." A Fidesz frakcióigazgatója szerint formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényeges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. "A parlamentnek esküt tevő miniszterek alárendelt szerepbe kényszerülnek, a miniszteri felelősség, a parlamenti felelősség formalitássá válik" - mondta Répássy Róbert, az ok a kormánystruktúrát szentesítő, elfogadott törvény. Balsai István, a Fidesz parlamenti képviselője szerint ennek az alkotmány harmadik szakaszát sértő törvénynek a következménye, hogy a közigazgatást besöpörték a pártirányítással működő szakállamtitkárok, államtitkárok hatáskörébe, és így megszűnt az a 16 éves gyakorlat, hogy a pártok nem gyakorolhatnak közhatalmat. Répássy szerint "teljes formalitássá üresedett (...) a miniszteri felelősség", hiszen a miniszterek nem tudnak az egyes döntésekkel kapcsolatban feltett kérdésre válaszolni a parlamentben. Ennek indoklásaként a felálló új testületekre utalva azt mondta: "A miniszterek kizárólag szakmai, kodifikációs előkészítő tevékenységet végeznek és a döntés (...) egy másik szinten történik. (...) példátlan hatalmi koncentrációt valósít meg Gyurcsány Ferenc, mert valamennyi intézménynek (...) ő a vezetője. Ez dicséretes ambíció, csak nem egyeztethető össze a magyar parlamenti hagyományokkal, sőt a jelenlegi alkotmányos helyzettel sem." A politikusok szerint meg kell találni annak módját, hogy a valódi döntéseket meghozó testületek, ezek tisztségviselői felelősséggel tartozzanak a parlamentnek. Úgy vélték, mérlegelni kell a lehetőségeket, ezek között egy olyan eseti parlamenti bizottság vagy albizottság felállításáról is szó lehet, amely ezeket a kormányzati funkciókat is tudja ellenőrizni. Répássy Róbert és Balsai István egyaránt úgy látja, ha ez a struktúra gátolja a kormányzást, akkor "elképzelhető, hogy az Alkotmánybírósághoz kell fordulni". "Tanulmányozzuk ezt a struktúrát" - mondta Répássy Róbert, hozzátéve, hogy nagy a felháborodás a közigazgatásban e terület átpolitizálása miatt. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: "Az MSZP nem képes megújulni. Reformkonnányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc." (MTI)
